Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-146

384 Íí6. országos ülés 1902 november 13-án, csütörtökön. hogy egy közeli kormányválság előtt állunk. Nem szükséges tehát, bogy mi obstruáljunk elégséges azt tudnunk, hogy ott fenn haragszanak Azt mondják, hogy ennek a haragnak az az oka hogy a Kossuth-ünnepélyt a nemzet megtartotta Meglehet és nagyon is valószínű, hogy ennek is van része benne, de ha én jól látok, akkor annak a haragnak tulajdonképeni és fő oka másban keresendő, t. i. abban, hogy ama bizonyos névnapi alkalommal, ama bizonyos névnapi ajándék bemutatása nem történt meg. A t. miniszterelnök ur nem adhatott meg mindent Kötbérnek, és ezt nem az ő javára kell irnom, mert tudta, hogy nem is lehet neki megadni mindent, ha egyébért nem, ennek a pártnak az állásponta jáért, a melyhez tartozni szerencsém van. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Ennek tulajdonítom én azt is, t. ház, hogy az uj országháznak ünnepélyes megnyitása nem történt meg; ennek az odafenn való haragnak tulajdonítom ezt, pedig a t. miniszterelnök ur erre kétségtelenül számított. Én azt hiszem, hogy a miniszterelnök ur épen azért oszlatta fel királyi leirattal időnap előtt az országgyűlést, hogy az uralkodónak alkalmat adjon arra, hogy ezen uj ülésszak megnyitásán ő maga is jelen lehessen. S a midőn most a czivillista felemeléséről van szó, ezt én, t. ház, ismét ezzel hozom összeköttetésbe. Ugy látszik, hogy ez sem czéloz egyebet, mint az uralkodót megkérlelni, neki kedveskedni, s az uralkodó kegyét pénzen megvásárolni. (Derültség. TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Az a körülmény, t. ház, hogy, a mint látjuk, a jelenlegi kormány végnapjait éli, — mert a kormányválság, ugy látszik, nem lehet nagyon messze — (Derültség balfelől.) ez a körülmény utat fog majd nemsokára nyitni a vállalkozó szellemeknek; meg fog nyilni a vállalkozó emberek előtt újra a pálya, és Nagy Ferencz t. képviselőtársam egészen nyugodt lehet e tekintetben, (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) hogy az ő beszéde nagyon jó hatást tehetett. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A haldoklónak utolsó kívánságait, t. ház, a lehetőségig teljesíteni szoktuk . .. Széll Kálmán miniszterelnök: Majd meglássuk ! Kecskeméthy Ferencz: ... de nagyon sajnálom, hogy nem lehetek abban a kedvező helyzetben, hogy a jelenlegi t. kormány iránt ezt a pietást gyakorolhatnám. (Mozgás balfelöl.) Nem lehet pedig azért, t. ház, m'ert én a jelenlegi kormány eljárását, Bécscsel szemben való magatartását szervilisnek tartom. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Továbbá azért nem, mert látom, hogy ennek a kormánynak a nemzetnek legszentebb érdekei, eszméi és aspirácziói iránt semmi érzéke sincs. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Nincs! Nincs! (Derültst^ julibfelbl.) Kecskeméthy Ferencz: Nincs érzéke, nincs szive a nemzet bajai és nyomorúságai iránt, és azoknak orvoslására, ugy látszik, egyáltalában képtelen. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) A most mondottakat példákkal kívánom illusztrálni, t. ház. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Valahányszor Magyarország ós Bécs között valami kérdéses dolog támad, hogy, hogy nem, valahogy csodálatosképen a kormány felfogása mindig oryanformán alakul ki, hogy az a bécsi kívánságoknak teljesen megfelel. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Itt van, t. ház, közelebbről a Kossuth-ünnep. Ez a nemzet hálás kegyelettel ünnepelte meg ennek a legnagyobb emberének emlékezetét; ünnepelt az egész nemzet, de nem ünnepelt a kormány a nemzettel. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.! Hát azt kérdem én, t. ház, magyar érzés, magyar gondolkozás-e ez, s nem-e a legnyomorultabb szervilizmus Bécscsel, Ausztriával szemben ? (TJgy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Nem ám! Bizony nem! Kecskeméthy Ferencz: Azután ott van, t. ház. a kiegyezés kérdése, Bécsben kiadták a jelszót, hogy mindenesetre együttmaradunk, mert hogy ha a gazdasági különválás bekövetkeznék, »da hat der Kaiser umsonst gelebt«. (Derültség a szélsöbaloldalon.) És ime, t. ház, a nemzet szentesitett törvénye egyszerre csodalatosképen olyan értelmezést nyert, a mely ennek a jelszónak tökéletesen megfelel. Ott lehet a törvény magyarázata, ott lehetnek magának a kormányelnöknek és pártja oszlopos tagjainak magyarázatai, ott lehet a nemzetnek érdeke: Bécsben szólottak és a magyar kormány azon szózat szerint igazodik. Széll Kálmán miniszterelnök: Ugyan kitől tudja ezt ? Kecskeméthy Ferencz: Most, a mint előttem Bizony Ákos t. képviselőtársam elmondotta, a gazdasági közösségnek 1907-ig való fentartásáról beszélnek. Bölcsen és alaposan rámutatott ő arra, hogy ennek a törvénynek is megvan a maga bibéje és hogy e mellett a törvény mellett is ki fognak bennünket játszani. Hiszi-e; valaki, hogy ha az az időpont elérkeznék, akkor csakugyan átmenne a kormány vagy az a kormány, mely ezen rendszert követi, az önálló vámterületre? Én nem hihetem. Az eddigi tapasztalatokból azt következtetem, hogy újra egy formulát találnának ki, melylyel a jelenlegi állapotot továbbra is kitolnák. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ott van a katonai létszám felemelésének kérdése. A benyújtott törvényjavaslatot a kormány a nemzet felháborodása következtében visszavonta; de ismét kommandiroztak Bécsből és a magyar kormány e szerint masíroz. Előállottak egy másik, még sokkal gonoszabb törvényjavaslattal. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A katonai létszámot akarják, emelni