Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-145

U5. országos ülés 1902 arra, hogy még a szigorú tél beállta előtt az az ember annyit kereshessen, a mivel a napi ke­nyerét megszerezheti és a mivel a téli ínségtől és szomorú következményeitől meg lehet men­teni. (Élénk helyeslés a szélsobaloldálon.) Ezeket kivántam a t. ház szine előtt el­mondani és a t. kormány figyelmébe ajánlani, a melyek után interpelláeziómat a miniszterelnök ur és a földmivelésügyi miniszter úrhoz a követ­kezőkben foglalom össze: (Halljuk! HalljuJc! a szélsobaloldálon. Olvassa): slnterpelláczió a miniszterelnök és a föld­mivelésügyi miniszter urakhoz, 1. Van-e tudo­másuk a miniszter uraknak arról, hogy a káros gazdasági politikából eredt bajokon felül még súlyos helyi bajok és az utolsó gazdasági évben szenvedett elemi csapások által is sokszorosan sújtott, s számos vidékrészek közt, főleg az északkeleti Kárpátok alja, Bereg vármegye és kiválólag Bereg felvidékének földmives népe kö­rében az inség minden tünetei, jelentkeznek s egyelőre még kilátás sincs arra, hogy a nép nagy rétegei megszerezhessék a hossza télre szükséges kenyeret? Szándékoznak-e a miniszter urak sürgősen intézkedni, hogy az ottani nép képességének megfelelő munkát kapjon, és ke­nyérhez jusson és a fellépett inség terjedése meggátoltassák vagy legalább enyhittessók 'i 2. Minő okoknak tulajdonítja a t. miniszterelnök ur azokat az üldözéseket, melyek Amerikában elő magyar alattvalók ellen ujabb időben foko­zott mértékben nyilvánulnak P Történnek-e meg­felelő intézkedések arra, hogy az üldözések folytán esetleg visszatóduló honfitársaink itt munkát, kenyérkeresetet találjanak és itthon maradásuk lehetővé tétessék?« Elnök: Az interpelláczió kiadatik a minisz­terelnök és a földmivelésügyi miniszter uraknak. A miniszterelnök ur rögtön kíván válaszolni. Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselő­ház ! Miután a t. képviselő ur szives volt inter­pelláczióját pár perczczel előbb hozzám kül­deni, a mit mindig köszönettel fogadok, mert hiszen talán magát az interpelláló képviselő urat is érdekli és a ház is szívesen veszi min­dig, ha a kérdésre a miniszter azonnal felel, a mit pedig könnyebben tehet akkor, ha közlik az interpelláló urak, mit akarnak kérdezni és miután a t. képviselő ur ezt megtette, azon helyzetben vagyok, hogy olyan kérdésekről is nyilatkozhassam, a melyek talán nem általáno­sak, hanem az egyes adatokra támaszkodva, felvilágosításokat fognak magukban tartalmazni. Igenis, nekünk arról tudomásunk van. Tu­domása van a földmivelésügyi miniszter urnak különösen, mert alatta áll egy kirendeltség, tudomásom van róla nekem is, mint belügymi­niszternek, hogy Bereg vármegye egy részében igen mostoha termési viszonyok vannak. Csak mellesleg jegyzem meg a képviselő ur­nak egyik kijelentésére, úgyis, mint a ki ismerem november 12-én, szerdán. 367* az ország helyzetét és kötelességem ismerni, de úgyis, mint gazda, hogy igaz az, hogy túlzot­tak voltak, főleg a maga egészében és min­den egyes termelési ágra kihatólag azok a hirek, a melyek az aratás eredményéről közzé­tétettek és közöltettek a publikummal. (Iijaz ! Ugy van !) Mert nem áll az, hogy Ma­gyarországon általában, különösen arra való tekintetből, hogy némely terményre nézve csakugyan mostoha viszonyok voltak, hogy az idei aratási eredmény általában jó lett volna, A búzában Magyarországon, egészben véve, jó termés volt. Viszont azt sem lehet mondani, — mint a képviselő ur monda, — hogy Magyar­országon igen rossz aratás volt. Ne túlozzunk. A búzában a középen felül meglehetősen jó termés volt. De kétségtelenül a búzatermés­nek ezt az eredményét nagyon devalválni alkalmas az, hogy pl, a tavaszi vetések­ben és a kukoriczában igen rossz a ter­més, a milyen már régen volt. így áll a do­log. Már most in specie, a hol a búzatermés sem volt jó, vagy nem is képezi a terme­lésnek egyik lényeges részét, mint például Bereg vármegvében, melynek egy részében híréből sem ismerik a búzát, miután ott csak azok a ter­mények, melyekből a nép él, rossz aratást ad­tak, így a burgonya és kukoricza, ott Bereg vármegyében a szokatlanul mostoha aratási vi­szonyoknál fogva csakugyan lehet attól tartani, hogy ha segitség nem történik, az inség is be­következik. A kormány tudja, hogy az országnak pár ilyen megyéjeben, az ország északkeleti részében, Bereg vármegyén kívül, egy pár más vidéken is rossz aratási viszonyok vannak, s ott is segíteni kell. Mi is azon az alapon állunk, hogy nem alamizsnával, hanem leginkább a munka adása által kell ezen segiteni. Ott, a hol eddig is tenni kellett, történt is valami, például Mármaros vármegyében, az árvizkáro­sodások folytán beállott inség segítségére magam is utalványoztam 12.000 forintot. Máramarosban is lesznek oly vidékek, a hol közbe kell nyúlni, különösen kukoriczät kell lehetőleg méltányos áron a vidék élelmezésére megszerezni, a mit nem tudnak beszerezni, mert ma a kukoriezá­nak hallatlan az ára. A mi Bereg vármegyét illeti, a t. képviselő ur által felhozott viszonyoknál fogva ott igen súlyos állapotok vannak. A kirendeltség tett erről jelentést, s a kormány figyelmét felhivta reá és mi foglalkozunk is vele két irányban; de leginkább abban az irányban, hogy miként le­hetne a már tervezett és elrendelt, munkák gyorsabb végrehajtása folytán az illetőket mun­kához és keresethez juttatni. Tudomásunk van róla, hogy Bereg vármegye úthálózatának kiépítésére nagy kölcsönt határozott el. Ezt is nem a késedel­mes programm szerint,hanem gyorsított programm szerint kellene megvalósítani, mely alkalmazko­dik ahhoz, hogy hol kell előbb segiteni, hogy a pénz forgalomba jöjjön, segítségére az ottani

Next

/
Thumbnails
Contents