Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.
Ülésnapok - 1901-145
U5. országos ülés 1902 arra, hogy még a szigorú tél beállta előtt az az ember annyit kereshessen, a mivel a napi kenyerét megszerezheti és a mivel a téli ínségtől és szomorú következményeitől meg lehet menteni. (Élénk helyeslés a szélsobaloldálon.) Ezeket kivántam a t. ház szine előtt elmondani és a t. kormány figyelmébe ajánlani, a melyek után interpelláeziómat a miniszterelnök ur és a földmivelésügyi miniszter úrhoz a következőkben foglalom össze: (Halljuk! HalljuJc! a szélsobaloldálon. Olvassa): slnterpelláczió a miniszterelnök és a földmivelésügyi miniszter urakhoz, 1. Van-e tudomásuk a miniszter uraknak arról, hogy a káros gazdasági politikából eredt bajokon felül még súlyos helyi bajok és az utolsó gazdasági évben szenvedett elemi csapások által is sokszorosan sújtott, s számos vidékrészek közt, főleg az északkeleti Kárpátok alja, Bereg vármegye és kiválólag Bereg felvidékének földmives népe körében az inség minden tünetei, jelentkeznek s egyelőre még kilátás sincs arra, hogy a nép nagy rétegei megszerezhessék a hossza télre szükséges kenyeret? Szándékoznak-e a miniszter urak sürgősen intézkedni, hogy az ottani nép képességének megfelelő munkát kapjon, és kenyérhez jusson és a fellépett inség terjedése meggátoltassák vagy legalább enyhittessók 'i 2. Minő okoknak tulajdonítja a t. miniszterelnök ur azokat az üldözéseket, melyek Amerikában elő magyar alattvalók ellen ujabb időben fokozott mértékben nyilvánulnak P Történnek-e megfelelő intézkedések arra, hogy az üldözések folytán esetleg visszatóduló honfitársaink itt munkát, kenyérkeresetet találjanak és itthon maradásuk lehetővé tétessék?« Elnök: Az interpelláczió kiadatik a miniszterelnök és a földmivelésügyi miniszter uraknak. A miniszterelnök ur rögtön kíván válaszolni. Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! Miután a t. képviselő ur szives volt interpelláczióját pár perczczel előbb hozzám küldeni, a mit mindig köszönettel fogadok, mert hiszen talán magát az interpelláló képviselő urat is érdekli és a ház is szívesen veszi mindig, ha a kérdésre a miniszter azonnal felel, a mit pedig könnyebben tehet akkor, ha közlik az interpelláló urak, mit akarnak kérdezni és miután a t. képviselő ur ezt megtette, azon helyzetben vagyok, hogy olyan kérdésekről is nyilatkozhassam, a melyek talán nem általánosak, hanem az egyes adatokra támaszkodva, felvilágosításokat fognak magukban tartalmazni. Igenis, nekünk arról tudomásunk van. Tudomása van a földmivelésügyi miniszter urnak különösen, mert alatta áll egy kirendeltség, tudomásom van róla nekem is, mint belügyminiszternek, hogy Bereg vármegye egy részében igen mostoha termési viszonyok vannak. Csak mellesleg jegyzem meg a képviselő urnak egyik kijelentésére, úgyis, mint a ki ismerem november 12-én, szerdán. 367* az ország helyzetét és kötelességem ismerni, de úgyis, mint gazda, hogy igaz az, hogy túlzottak voltak, főleg a maga egészében és minden egyes termelési ágra kihatólag azok a hirek, a melyek az aratás eredményéről közzététettek és közöltettek a publikummal. (Iijaz ! Ugy van !) Mert nem áll az, hogy Magyarországon általában, különösen arra való tekintetből, hogy némely terményre nézve csakugyan mostoha viszonyok voltak, hogy az idei aratási eredmény általában jó lett volna, A búzában Magyarországon, egészben véve, jó termés volt. Viszont azt sem lehet mondani, — mint a képviselő ur monda, — hogy Magyarországon igen rossz aratás volt. Ne túlozzunk. A búzában a középen felül meglehetősen jó termés volt. De kétségtelenül a búzatermésnek ezt az eredményét nagyon devalválni alkalmas az, hogy pl, a tavaszi vetésekben és a kukoriczában igen rossz a termés, a milyen már régen volt. így áll a dolog. Már most in specie, a hol a búzatermés sem volt jó, vagy nem is képezi a termelésnek egyik lényeges részét, mint például Bereg vármegvében, melynek egy részében híréből sem ismerik a búzát, miután ott csak azok a termények, melyekből a nép él, rossz aratást adtak, így a burgonya és kukoricza, ott Bereg vármegyében a szokatlanul mostoha aratási viszonyoknál fogva csakugyan lehet attól tartani, hogy ha segitség nem történik, az inség is bekövetkezik. A kormány tudja, hogy az országnak pár ilyen megyéjeben, az ország északkeleti részében, Bereg vármegyén kívül, egy pár más vidéken is rossz aratási viszonyok vannak, s ott is segíteni kell. Mi is azon az alapon állunk, hogy nem alamizsnával, hanem leginkább a munka adása által kell ezen segiteni. Ott, a hol eddig is tenni kellett, történt is valami, például Mármaros vármegyében, az árvizkárosodások folytán beállott inség segítségére magam is utalványoztam 12.000 forintot. Máramarosban is lesznek oly vidékek, a hol közbe kell nyúlni, különösen kukoriczät kell lehetőleg méltányos áron a vidék élelmezésére megszerezni, a mit nem tudnak beszerezni, mert ma a kukoriezának hallatlan az ára. A mi Bereg vármegyét illeti, a t. képviselő ur által felhozott viszonyoknál fogva ott igen súlyos állapotok vannak. A kirendeltség tett erről jelentést, s a kormány figyelmét felhivta reá és mi foglalkozunk is vele két irányban; de leginkább abban az irányban, hogy miként lehetne a már tervezett és elrendelt, munkák gyorsabb végrehajtása folytán az illetőket munkához és keresethez juttatni. Tudomásunk van róla, hogy Bereg vármegye úthálózatának kiépítésére nagy kölcsönt határozott el. Ezt is nem a késedelmes programm szerint,hanem gyorsított programm szerint kellene megvalósítani, mely alkalmazkodik ahhoz, hogy hol kell előbb segiteni, hogy a pénz forgalomba jöjjön, segítségére az ottani