Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-145

358 Ikb. országos ülés 1902 november 12-én, szerdán. iránti kegyeletet, a múlt kulturáját, a múlt nemes harczok emlékét dicsőitik. (Ugy van! a szélsőbaloldalon). Ma azonban, t. h nemzetiségi törvényt nekünk szigorúan kell venni, mert nekünk a mi nemzeti fenhatóságunkra nincs semmi olyan eszközünk, a minő a gloire Francziaországban, amely biztosítja a franezia nemzetet minden csapás ellen; a minő Németországban a német lengyelséget végleg elnémetesiti, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) és a minő Olaszországban elviszi a lagúnák dalait ép ugy minden nemzetiség közé, mint elviszi a harczi riadót. A nemzeti hadsereg, a nemzeti önállóság exponense, ez hiányzik nekünk. (Élénk- tetszés és taps a szélső baloldalon.) Uj áldozatok, uj törekvések! Hadsereget állítanak, a miniszter ur nyilatkozata bent van minden újságban, a közeli jövőben húszezerrel több ujoncz kell, mert állitunk egy zászlóaljat, állítunk két vasúti regimentet, állitunk ütegeket, reformáljuk a tüzérséget, milliónyi és százmilliónyi áldozatokkal, melyek előtt a nemzet megdöbbenve áll. És ezen áldozatokkal szemben van 19.000 közös hadseregbeli tiszt és annak külön szolgálatára 22.000 kutyamosó. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ezt azonban nem lehet megszavazni. Mi itt beszéltünk az osztrák szellemről és mi erről a pártról mindig az osztrák szellemmel vádoltuk a közös hadsereget. Már voltam bátor elmondani a honvédelmi tárcza tárgyalásánál, hogy mit látunk az ujságszelvényekben és mindenütt. (Halljuk! Halljuk!) Azt látjuk, hogy a közös hadsereg ausztriai része a mindennapi politikai élettől meg van mételyezve; (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) hogy mig mi megállunk a kaszárnya kapuja előtt és nem követünk kantin-jxditikát, addig az osztrák kaszárnyákban és kadétiskolákban az osztrák katonák az egyik helyen éltetik Herold urat, a másik helyen Pacák urat, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) a harmadik helyen pedig Wolf urat, (Ugy vau.' a szélsöbaloldalon.) és a inikor kirukkolnak, akkor századokat küldenek az elfogatásukra, mert a kirukkolt katonaság feldíszíti az alldeutsch zászlókkal a waggonokat, a mint három hét előtt 18 dzsidás katonát fogtak el csak azért, mert pánszláv dalokat énekelve és waggonjukat feldíszítve ünnepelték Nagy-Oroszország eszméjét akkor, a midőn kirukkolt az osztrák hadsereg. (Mozgás és zaj jobbfelöl. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ez az egységes hadsereg!) Ezeknek lelkében megvan a függetlenség eszméje, — mert beszélhetnek nekem, vagy hogy köznyelven beszéljek, rugaszkodnak, a hogy akarnak, mivel nagyon kevés önök között is azoknak a száma, a kik in ultima ratione lelkök mélyén néni éreznék az ideális törekvés utáni vágyat; a kiknek lelkök mélyén nem élne a függetlenségi eszme, a melyre mi pártunkat alapítjuk, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Önöknek tehát nagy része in ultima ratione velünk érez, de megalkusznak, kompromittálnak, mert igy könnyebb, komótosabb és fényesebb. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Mi azonban, a kiknek öntudatában ugy benne él ez a függetlenség utáni vágy, nem vittük be a politikát a kaszárnyába, mig odaát bevitték azt és mégis mi történik? A gyűlölet, a megvetés szemétdombja gyanánt van feltüntetne az osztrák ezredekben Magyarország és annak politikája, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) és folytonosan magasabbra fonódnak fel a folyondárok, a melyek zöld levelükkel ezt a zöld felfogást jelzik. (Tetszés és derültség a szélsöbaloldalon.) Ezeken kívül, sajnos, van még egy okom, a mely miatt nem szavazhatom meg az indernnytit. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Azt mondom, hogy javítsák meg a hadsereg erkölcseit, és akkor nem lesz szükség több katonára. Ez non sensnek, ez paradoxnak látszik, de én majd megmondom, hogy miért mondom ezt. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Végtelenül sajnálom,hogy báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter ur nincs jelen, (Mozgás és felkiáltások a szélsöbaloldalon.: Sohse sajnálja!) mert ha hallaná, lehetetlen, hogy meg nem czáfolna. A przemysli, az u. n. X-ik hadtestről van szó. Í Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Egy hivatalos statisztikát terjesztek erre vonatkozólag elő — és nagyon kérem erre figyelmüket. — (Halljuk! Halljuk!) 1901-ben január l-jétől deczember 31-ig öngyilkos katona volt 80 ; (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Egy hadtestben ?) katonák által elkövetett súlyos öncsonkítás, hogy kiszabaduljanak, volt 70; (Mozgás a szélsöbaloldalon) az öngyilkos tisztek száma 12; közkatonák őrültségi rohama — Wahnsinnsanfall — 40 esetben fordult elő; (Mozgás a szélsöbaloldalon.) egy őrültségi roham keletkezett súlyos testi bántalmazás folytán; egy esetben egy Eatzer nevű közlegény elvesztette beszélő és halló képességét; (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Szép állapot! Ez a hagyományos szellem!) őrülési roham — »"Wahnsinnsanfall« — a tiszteknél négy esetben volt; tisztek lefokozása három esetet képvisel; tisztnek büntetésből való nyugdíjazására volt egy eset; rokkantság testi bántalmazás folytán (Invalidität) 10; szökés (desertio) kerekszámban 400 ; (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Hallatlan ! Botrány!) katonák elitélése súlyos fegyházra és súlyos börtönre (Kerker und Zuchthaus) 725 esetben fordult elő. Nessi Pál: Egy hadtestben ? Pichler Győző: Machinek főhadnagy elfogatása csalás miatt: egy eset; egy katonai tisztviselő elitélése csalás miatt: egy eset; egy csendőr elitélése a 224. §-ba ütköző cselekmény miatt: — már t. i. a magyar büntetőkönyv szerint — egy eset; nagyobb lopások a kincstár kárára: 3 eset; Madeja csendőrnek a szolgálati idő alatt elkövetett lopás büntette: egy