Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.
Ülésnapok - 1901-142
282 Íí2. országos ülés Í902 november H-án, szombaton. lett kizsákmányolta volna. (TJgy van ! Ugy van! a jobboldalon.) Hát, t. ház. én azt hiszem, hogy ezt a szabadelvüséget nem szabad összetéveszteni a politikai szabadelviiséggel, és ebben a tekintetben is azt hiszem, hogy a t. függetlenségi párt igenis rá fog állani arra, hogy együtt csináljuk meg az esetleges korlátozó rendszabályokat az életben uralkodó visszaélések, a gyengébbek kizsákmányolása ellen. (Helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Pedig hiszen a t. függetlenségi párt vallja magát legalább is olyan szabadelvűnek, mint a szabadelvű párt. (Egy hang a szélsöbaloldalon : Legalább is!) Ugyebár találkozni fogunk ezen a téren, és önök nem fogják találni azt, hogy ez a szabadelvüséggel ellenkezik. (Ugy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Hát talán a reakczionáriusoknak fogjuk vádolni azokat, a kik példának okáért belátván azt, hogy az uzsora mennyire pusztit az országban, azt mondják, bizony uzsoratörvényeket alkotni kell, sőt szigoritani kell, (Egy hang a szélsöbaloldalon: Hogyne!) mert a jelen törvény nem elégséges? (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Vagy mikor arról lesz szó, hogy példának okáért rászedés és becsapás ellen különböző törvényeket hozzunk ? Vagy pl. mikor arról van szó, hogy szövetkezetek utján a népeket a maguk gazdálkodásában megerősítsük? (Elénk helyeslés. Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Hát akkor önök azzal fognak jönni, hogy ez nem szabadelvű politika, ez reakczionárius politika? Hát én azt hiszem, hogy világos, önök maguk is konczedáhii kénytelenek, hogy mikor közgazdasági kérdésekről van szó, akkor nem a szabadelvüség szemüvegén át fogjuk nézni e kérdéseket, hanem nézni fogjuk az államnak, az illető társadalmi osztályoknak érdeke szempontjából. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk!) Ebben, t. ház, nincs semmi ellentét azok között, a kik ebben a pártban inkább a mezőgazdasági, földmivelési kérdéseket képviselik, és azok között, a kik inkább a kereskedelmi és ipari érdekeket képviselik. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Mert lehetetlen az, hogy akár az egyik, akár a másik vádat kovácsoljon a másik ellen azért, mert az meg akarja védeni a népet a visszaélések ellen, meg akarja védeni (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) akizsákmányolás ellen. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ebben agrárius és merkantilista okvetlenül kell, hogy találkozzék ; mert nem tételezhetem fel, hogy e pártban volna olyan képviselő, a ki védelmébe fogná épen azokat, a kik ellen a népnek a védelemre szüksége van, mert akkor identifikálnák magukat azokkal a tisztességtelen elemekkel, a melyekkel szemben mindenkinek küzdenie kell. (Ugy van ! Ugy van! a jobboldalon.) Azt pedig, hogy azok különösen, — mert erre czéloznak leginkább, — a kik ebben a pártban a földmivelés érdekeit képviselik, a politikai szabadelvüség tekintetében ne állanának az egész párttal homogén, egy alapon: azt, ámbár néha hallani és néha a hirlapokban is olvashatni, én nemcsak nem hiszem, de egy nagy történelmi ténynyel be tudom bizonyítani az ellenkezőt. (Halljuk! Halljuk!) És ez egyszerűen az, hogy mind : az a szabadelvüség, a mely ebben az országban uralkodik, ugyebár az 1848-iki törvényeknek a következménye? És ezeket az 1848 iki törvényeket kik szavazták és alkották meg? Azok, a kik ebben az országban a földmivelésből élnek, (Ugy van! Ugy van! jobb felöl, a középen és a baloldalon.) azok, a kik a földmi velési érdekeket képviselik. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl és a középen. Mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ezt a nagy történelmi igazságot én megtagadni nem engedem, s ennek megtagadását vissza kell utasítanom. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Nem azért teszem ezt, mintha ezzel magamat talán agráriusnak akarnám nyilvánítani; én nem vagyok sem agrárius, sem merkantilista, hanem igenis arra törekszem, hogy az ellentétek kiegyelittessenek, (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Mozgás a szélsöbaloldcdon.) és másodszor azt nézem, hogy melyek azok az érdekek, a melyek prevaleáló jelentőséggel birnak; a melyeket első sorban kell kielégíteni, s a melyeket ki kell elégíteni esetleg az ellenkező érdekek sérelme esetében is, feltéve, hogy azok az érdekek, a melyeket kielégítünk, az országnak nagy tömegét, nagy többségét érintik és az az esetleges kár, a mely minden érdek-kiegyenlitésből származhatik, elenyésző csekély. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Áttérek most, t. ház, (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) arra a legfőbb okra, a mely miatt különösen a t. függetlenségi párt a kormány és annak feje iránt bizalmatlansággal viseltetik, és ez az a csalódás, (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) a melyet az a párt a kiegyezési ügyben és különösen az 1899: XXX. t.-cz. magyarázata és végrehajtása tekintetében a kormány részéről szenvedett. Három tétel van, a mely a t. függetlenségi párt részéről vitattatik, és a melyekre nézve az ellenkező magyarázatot a kormányelnök ur részéről sérelmesnek nyilvánítja. Ez a három tétel a következő: először az, hogy a külföldi kereskedelmi szerződéseket 1903. január elsején okvetlenül fel kell mondani. A másik tétel az, hogy ugyanazon időben, tehát 1903. január elején az autonóm vámtarifának okvetlenül el kell készülnie, és a harmadik tétel: hogy ha fel nem mondatnának a külföldi szerződések, és ha el nem készülne az autonóm vámtarifa ezen időig, akkor ez okvetlenül a viszonosság megsértése Ausztria részéről. Kossuth Ferencz: Csak az utóbbi, a felmondás nem! Nessi Pál: Csak ha a vámtarifa nem készül el.
