Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.
Ülésnapok - 1901-138
13s. országos ülés l'M2 élet iránti szolgálataikat. (Igaz! TJgy van! a 'szélsobalóldalon.) És itt van végre, t. képviselőház, a negyedik dolog, parlamenti életünknek teljes dezoláltsága. Hiszen az, hogy itten nincsen meg és nem fejlődik ki egy egészséges pártélet, a melyben az egymást felváltó pártok bele tanulják magukat a közélet kezelésébe és egymást váltják fel a kormányzatban, az csak azért van, mert egész parlamenti életünk szaturálva van teljesen lehetetlen és a parlamentarizmus lényegével ellenkező elvekkel. (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk .') Hiszen lehetetlenség, hogy parlamentnek is neveztessék egy olyan intézmény, a mikor egyszer durva eszközökkel, máskor alkotmányos eszközökkel, de mindenkor biztosítják a hatalom részére a parlamenti többséget! Hiszen nem parlamenti elvek uralkodnak itt! Azt hiszi a t. miniszterelnök ur, hogy neki van háttere, hogy neki van ereje felfelé? (Tetszés a szélsőbaloldalon.) Hiszen nincsen és nem is lehetséges, a mikor azt tapasztaljuk, és a mikor szervezetünknek belsejében van meg az, hogy a felülről kinevezett kormány meg tudja csinálni magának a többséget mindenkor! Ez nem játék, t. képviselőház ! Ez a nemzet jogának teljesen a koronára való átjátszása. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Itt a nemzeti jog kisiklott a mi kezünkből, kisiklott az önálló rendelkezés és szervezkedésnek minden joga, a mikor a nemzetnek legalább is túlnyomó többsége felett ilyen feltétlenül rendelkezik minden hatalmi befolyás. (Igaz! TJgy van! a szélsobalóldalon.) Tessék nekem felsorolni, hogy hány parlamentben van ez igy. Az angol kormány rendelkezik talán 5°/ 0-ával a parlamenti többségnek, a melyet a saját befolyásával a kicsinyke kis városokhói be tud hozni. (Ellenmondás a jobboldalon.) A mi kormányunk pedig 80° /0-ával rendelkezik a többségnek, de rendelkeznék azzal bármely kormány és bármely hatalom. (Elénk helyeslés a szélsobalóldalon. Ellenmondások jobbfelöl. Zaj. Elnök csenget.) És, t. képviselőház, (Halljuk! Halljuk!) fogunk választ hallani, hogy ezen a téren ilyen és ilyen javitások következtek be, a választók száma felemelkedett 200.000-rel, hogy nem követíetett el erőszak, hogy az egyenlő teherviselést már munkálják, hogy a közigazgatásnak egyszerüsitésére történtek intézkedések, és más lappáliát, a melyeknek hosszabb sorozatát tudja minden kormány felmutatni, vagy legalább is annyit, mint ezen idő óta a t. miniszterelnök ur. (TJgy van! TJgy van! a bal- és a szélsobalóldalon.) Méltóztassék csak megnézni azt a tárházát a törvényeknek, — ezek 30 év alatt jöttek létre, — mindenikükben egy-egy flastrom, egyegy ragaszték, egy-egy jó intézkedés, vagy részletkérdés, de a mi szervezetileg az egész országnak kiemelését képezné, az egyetlen egyben november 4-én, kedden. 1Ö1 sincs. (TJgy van! TJgy van! a bal- és a szélső* baloldalon.) És ha önök a tanulmányokra hivatkoznak: óh mi, a kik itten ülünk — hosszabb vagy rövidebb idő óta, — ezen tanulmányokat minden kormány részéről hallottuk, és láttuk azt, hogy, a mint a kormányok eltávoztak, azon tanulmányok szépen utánuk röpültek a levegőbe, a nélkül, hogy tulajdonképen valamikor hivatva lettek volna életbe is lépni és valamikor tör* vénynyé is válni. (TJgy van! TJgy van! a bal-és a szélsobalóldalon.) Vége van már itt Magyarországon — az én Ítéletem szerint — annak a kornak, midőn félrendszabályokkal, félemberekkel és félkonczepcziókkal az országon segíteni lehet. Ez nem' radikális intézkedés, ez egyszerűen a bajoknak felismerése, egyszerűen ráutalás arra a gyógyszerre, a mely kell a betegségnek megorvoslására; A ki a betegséget csak körülkerülgeti, a ki a gyógyszerek közül csak a közel esőket és a kéznél levőket alkalmazza, sohasem fogja a bajt or-: vosolni. (Tetszés a szélsobalóldalon.) Azt lehet, mondani, hogy kevés az a három-négy év. Arasznyi lét ez a mindenséghez képest, de a kormányok életében egy korszak. Mi ezzel szemben mindig hivatkozhatunk és joggal hivatkozunk is a 48-iki országgyűlésekre: hónapok munkája volt, hogy azon korszakot alkotó tör-: vényeket keresztülvitték. És ha ez a hivatkozás nem tetszik, és ha azt méltóztatnak mondani, hogy azok forradalmi kitörés munkái voltak — pedig akkor forradalom nem volt, békés polgári alkotások azok, — nohát akkor hivatkozom egy békés korra, az abszolút korszakra. A mikor az abszolút korszak bekövetkezett r minden társadalmi átalakulás, mely most is sarkalatos alapja jogrendünknek, pátensekkel történt. Ott van az ősiség eltörlése, ott van a földtehermentesités, ott van a telekkönyvi intézménynek behozatala, ott van a bíróság szervezete is: mindez a pátensek pár heti munkája ezen időben, (TJgy van! TJgy van! a bal és a szélsobalóldalon.) Tehát nemcsak forradalmi emberek, hanem általában rendcsináló elmék, a kik az ország kormányzására konczepcziókkal' mennek be és kellő idővel és eszközökkel rendelkeznek, mindezeket keresztül vihetik, (TJgy van! TJgy van! a bal- és a szélsobalóldalon.) T. képviselőház! Hogy befejezzem és megvonjam a kritikának mérlegét, (Halljuk! Halljuk!) én azt látom tehát, hogy azon méltánylandó tiszta szándéktól és jóhiszeműségtől eltekintve, a mely a kormányszékben most helyet foglal, és attól el nem választható (Mozgás a, szélsobalóldalon.) sem közjogi rendünkben az állandóságot, a szilárdságot el nem érhettük, sem belpolitikánkban azt a nagy szervező munkát meg nem érhettük, a melyre ennek az országnak szüksége van. (Igaz! TJgy van! a bah, oldalon) És mégis olyan bizonytalan a politikai helyzet; a t, miniszterelnök ur és mindenki ezen:
