Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.
Ülésnapok - 1901-137
172 137.országos ülés 1902 október 2&~án> -kedden. tak ki parasztok ellen. C'est la guerre; ez a~ háború. Én felkérem a t. honvédelmi miniszter urat, intézkedjék az iránt, hogy a huszárságnak és a magyarságnak megtámadott becsülete megvédelmeztessék; {Helyeslés a szélsőbaloldalon,) mert ott nem találkozott egy elnök, nem találkozott egy képviselő, nem találkozott egy miniszter, a ki felállott volna s a huszárságot és a magyarságot védelmébe vette volna. Azt hiszem, mindnyájan örültek, hogy még a galicziai parasztlázadás alkalmából is egyet üthettek a gyűlölt magyarságon. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon) Elég volt az, hogy katonaságunknak féltett magyar része Ausztriában rendőri szolgálatot teljesítsen és ezzel Ausztria gyűlöletét vonja magára. Hozzák haza őket Ausztriából, a mint az a törvényben van. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Breitner ur azt mondja, hogy egész Galicziában hálaadó istentiszteleteket rendeznének, balettől a magyar csapástól megszabadulnának. Én nem tudom, hogy a lengyelek meg a ruthének mekkora viaszgyertyát tudnának örömére gyújtani, de azt tudom, hogy a huszárok hajlandók három akkora viaszgyertyát gyújtani, ha Galicziából hazajöhetnének, és hajlandók az összes hálaadó istentisztelet költségeit is fedezni, csakhogy hazajöhessenek Magyarországra. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Ez, t. ház, nem levegőbe való kivánság, mert az 1867: XII. törvénj r czikk értelmében a csapatok territoriális elhelyezése az ország joga, ahhoz nekünk jogunk és beleszólásunk van, és ez nem ugy megy, hogy a hadügyminiszter önként szanaszét dobálja Boszniától Galicziáig az ezredeket és az országgyűlés e felett hallgatagon napirendre tér. Ez a törvényezikk igy szól: »A magyar hadsereg időnkinti kiegészítését és az ujonczmegajánlás jogát, a megajánlás feltételeit és a szolgálati idő meghatározását, úgyszintén a katonaság elhelyezését és élelmezését illető intézkedéseket az eddigi törvények alapján mind a törvényhozás, mind a kormányzat körében az ország magának tartja fenn.« (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon). Felkérem tehát ezek alapján a t. kormányt, legyen szives szóba hozni azt, hogy a magyar katonák Galicziából hazahozassanak. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház: Nem interpelláczió alakjában történt ez a felszólalás, hanem napirend előtt, a mihez minden képviselő urnak joga van. Nem is válaszképen akarom mondani azokat, a miket előadandó leszek, csak némi megjegyzéseket kívánok tenni, talán megnyugtatókat a t. képviselő ur számára is. (Halljuk ! Halljuk!) Az osztrák kormány a Galicziában előfordult zavargások folytán az ott megrontott beibéke helyreállítása czéljáhól a maga felelőssége alatt katonai karhatalmat alkalmazott. Ehhez nekünk semmi közünk, ez az osztrák kormány belső dolga és valamint mi alkalmazunk a törvény értelmében karhatalmat a megzavart belcsend és rend helyreállítására, ép igy jogosítva van az osztrák kormány is azt a szabályok értelmében igénybe venni. Nem a mi dolgunk a felett bírálatot gyakorolni, ezt az osztrák kormány a maga felelőssége alatt teszi. Rákosi Viktor: Erről nem beszéltem! Széll Kálmán miniszterelnök: Ha ott kihágások történtek volna a csapatok, az ott elhelyezett huszárezred részéről, a mint az illető képviselő urak az osztrák B-eichsrathban állítják, ennek megvan a maga fóruma, Azon eljárás szerint, a mely szabályszerű, törvényszerű és a mely gyakorlatban van, ezt kifogásolhatják, panaszt emelhetnek és orvoslást kereshetnek. Bizonyára, ha voltak alapos panaszok, keresték is. De ez sem a mi dolgunk. Éu azt a megjegyzést akarom csak ehhez fűzni, hogy abban igazat adok a képviselő urnak, hogy ilyen, nem is bebizonyított kifogások alapján a magyarság ellen való kifakadásokat én sem tartom helyesnek és kétségtelenül elítélendőnek tartom. (Helyeslés.) Különben a honvédelmi miniszter, a kinek figyelme erre fel van hiva, majd a maga hatáskörében el fog járni, a kérdésnek utána fog nézni és meggyőződést fog magának szerezni a kérdésnek mibenlétéről. Ezt a pár megjegyzést akartam tenni a képviselő ur felszólalására. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! Napirend előtti felszólalásoknál határozathozatalnak nincs helye, tehát áttérünk a napirendre: a miniszteri előterjesztések és bizottsági jelentések átvételére. Gr. Teleki Sándor jegyző: Neményi Ambrus, a pénzügyi bizottság előadója! Neményi Ambrus előadó: T. ház! Van szerencsém beterjeszteni a pénzügyi bizottság jelentését az 1903. év négy első hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat tárgyában (írom. 189, 191). Kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentést kinyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni és annak idején, az osztályok mellőzésével, napirendre kitüzetni. Elnök: T. ház! A jelentés kinyomatik, szétosztatik, és javaslom a t. háznak, hogy annak tárgyalását a pénteken, folyó hó 31-én d. e, 10 órakor tartandó ülés napirendjére tűzze ki. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Korán van!) Krasznay Ferencz: A napirend megállapításához kívánok szólani! Azt hiszem, t. képviselőház, elvtársaimmal együtt bennünket nem érhet az a vád, hogy a háznak munkásságát szünetek indítványozásával, vagy tartásával akadályoznók. Mindazáltal, ebben az esetben nem látom okát annak, hogy az indemnitási vitát már ezen a héten megkezdjük. Én azt hiszem, t. ház, hogy az, a mi a levegőben van, talán a t. kormányt is elérte, t. i. a halál szelleme, az elmúlásé, hogy a halottak
