Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-136

156 lőö. országos ülés 1902 ségvetés általános jellemzésére. Most engedje meg a t. ház, hogy áttérjek a részletekre és összehasonlítsam az 1903. évi előirányzatot az 1902. évi költségvetési törvénynyel. (Halljuk! Halljuk!! Csakis a nagyobb, fontosabb különbözetekre és eltérésekre fogok kiterjeszkedni. Mindenekelőtt kétmillió koronás kiadási emelkedéssel találkozunk a királyi udvartartás czimén annak a törvényjavaslatnak az alapján, (Zaj a bal- és a szélsíbaloldalon.) a mely ebben a tárgyban közelebbről be fog terjesztetni, és a melynek indokolásában részletesen fognak előadatni azok az okok, a melyek az emelkedést szükségessé teszik. Barta Ödön: Nagy bátorság kell hozzá! (Zaj. Elnök csenget.) Lukács László pénzügyminiszter: Emelkedés mutatkozik továbbá az országgyűlés költségeinél: 37,000 K-val, minthogy a delegáczió a jövő évben Bécsben fog ülésezni. Ez a tétel azonban, t. képviselőház, nem tekinthető véglegesnek, mert a két ház gazdasági bizottságai még nem tették meg a javaslatokat azokra a költségekre nézve, a melyek az uj házba való költözéssel szükségképen előállanak. (Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) A közösügyi kiadások, (Hulljuk! Halljuk!) még pedig a rendes és rendkívüli kiadások együttvéve, 2,193.000 K-val emelkednek, a delegáczió által hozott, szentesitett határozatok alapján. A nyugdijak czimén 453.000 K emelkedés mutatkozik, minthogy majdnem minden egyes tárczánál a nyugdijak emelkedtek. Igen nagy megtakarítás mutatkozik ellenben az állami adósságoknál és a kamatbiztositást élvezett, vagy más vasutak átvétele folytán elvállalt adósságoknál. Ezeknél együttvéve a a kevesebb szükséglet 9,148.000 korona, tehát igen jelentékeny redukczió; és ez főleg két tényezőre vezethető vissza. Az egyik az a körülmény, hogy az aranyjáradék-kölesönnél 4,047.000 koronával apasztottam a preliminárét, mert míg eddig ugy jártunk el, hogy nemcsak a tényleg kibocsátva levő és forgalomban lévő összeg, . . . Barta Ödön: Csakhogy rájöttek végre! Lukács László pénzügyminiszter: ... de a még kibocsátható 48 millió koronányi összegnek szükséglete is fel volt véve a költségvetésbe, addig az utóbbi tételt kihagytam; kihagytam azért, mert mig eddig szükséges volt ezt fentartani, jelenleg, a valutarendezés mai előrehaladott . stádiumában ki van zárva az, hogy arany forintra szóló értékpapírokat bocsássunk ki, ós így e tétel nyugodtan ki volt hagyható a költségvetésből. Ez az egyik része a megtakarításnak, A másik része az, a melyet a konverzió által értünk el és a mely ugyanannyit tesz, mint a mennyit szerencsém volt a konverzionális törvényjavaslat indokolásában bejelenteni, október 22-én, szerdán. vagyis 7,083.000 koronát. Ez a két főtétel adja a 9 millió koronás megtakarítást az állami adósságoknál. Az egyes tárczákat terhelő kölcsönök szükséglete 55.000 koronával emelkedik a tényleg felmerülő szükséglethez képest. Horvát-Szlavon-Dalmátországok beligazgatásának szükséglete 401.000 koronával csökken az ismeretes három évi átlagszámítás alapján, a mely tétel azonban szintén változást szenvedhet abban az esetben, ha Horvát-Szlavon-Dalmátországokkal az uj pénzügyi egyezmény megköttetik. (Mozgás a szélsobaloldalon.) A mi a miniszterelnökség szükségletét illeti, az nem változik, mert noha a rendes kezelésben és az átmeneti kezelésben 150.000 korona emelkedés van, minthogy a beruházásoknál ugyanannyi az apasztás, egészben véve a miniszterelnökség szükséglete változatlan marad. Emelkedik a rendes kiadások tétele 46.000 koronával az Amerikában élő magyar honpolgárok nagyobb mérvű támogatása czéljából, (Elénk helyeslés.) emelkednek az átmeneti kiadások 103.000 koronával a gróf Andrássy Gyula szobrának és a millenáris emlékműveknek czéljaira. Kecskeméthy Ferencz: A Kossuth-szoborra mennyit jut? Lukács Lászlő pénzügyminiszter: A mint azonban említettem, a beruházások 150.000 koronával apasztatván, a tárcza mérlege változást nem szenved. A mi a belügyminisztériumot illeti, a belügyminisztérium rendes kiadásai látszólag 819.000 koronával apadnak. Ez az apadás azonban csak látszólagos, mert tényleg a szükséglet 735.000 koronával nagyobb, mint a megelőző évben. Az apadás arra vezethető vissza, hogy az 1902 : III. t.-cz. a vármegyei pénztári és számviteli ügyek államosításával egy jelentékeny számát a vármegyei tisztviselőknek átveszi az állami szolgálatba, a pénzügyi tárcza ügykörébe és így ezeknek a költsége a vármegyei javadalmazásnál kiesik. Ez a költség pedig 1,555.000 koronát tesz ki, a mennyivel apadnia kellene a belügyminisztérium ezen tételének. Miután azonban a vármegyék állami dotácziója nem ezzel az összeggel, hanem csak 1,260.000 koronával apad: világos, hogy a differenczia a kettő közt, vagyis 278.000 korona még megmarad a belügyi tárczánál, s fel fog használtatni a vármegyei tisztviselők lakpénzemelésére. A színművészeti kiadásoknál 119.000 korona többlet kívántatik az Operaház javadalmazásának emelésére és a vidéki színészet segélyezésére. A közegészségügyi kiadásoknál 250.000 korona az emelkedés, miután a beteglétszám emelkedésével együtt az j ápolási dijak is emelkednek és ezenkívül Maj rosvásárhelyen egy uj szülészeti osztály létesítése terveztetik. A magyar királyi csendőrség szükséglete 67.000 koronával emelkedik, részben az uj illetmény-szabályzat folytán, részben azért, mert Debreczen városának külterületére is ki-