Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-136

154 136. országos ülés 1902 október 22-éri, szerdán, ezt szembeállítjuk az előirányzott 28 millió koronányi hiánynyal, kiderül, hogy a i>énztári kezelés 2 millióval mutat kedvezőtlenebb eredményt, mint az előirányzat. Áttérve a részletekre, t. képviselőház, meg kívánom jegyezni, hogy az 1901 -ik évben is, ugy, mint a megelőző években, bizonyos túlkiadások, bizonyos megtakarítások, azután több bevételek és kevesebb bevételek mutatkoznak. A túlkiadások közül csak a nagyobbakat kívánom megemlíteni és ezek a következők: Az országgyűlés költségeinél mutatkozik 203.000 korona túlkiadás; a közösügyi kezelésnél mutatkozik 2,382.000 korona túlkiadás. a mi tisztán a határvámi bevételek visszamaradására vezethető vissza, mert a határvámi bevételek ezen összeggel csekélyebbek lévén, ezt a hiányt az állam egyéb forrásaiból kellett természetesen pótolni ; a kamatbiztositási előlegeknél mutatkozik 2.231.000 korona túlkiadás, a mi a vasutak kedvezőtlen üzemére vezethető vissza ;a közegészségügyi kiadásoknál mutatkozik 1,399.000 korona túlkiadás; a betegápolási alap kezelése körében 3,119.000 koronányi túlkiadás; a dohányjövedék üzeménél 4,598.000 korona túlkiadás, (Halljuk! Halljuk! a szélsöhaloldalon.) a mely azonban ugyanennyi bevételi többlettel van ellensúlyozva ; a vasmiiveknél részint a nyers anyagok árának emelkedése, részint különböző üzemi ka]ámítások következtében, 3,402.000 koronányi túlkiadás; az állami vasutaknál, részben megfelelő bevételi többlettel ellensúlyozva, 6,012.000 koronányi túlkiadás; a kultusztárcza körében különböző iskolák czéljaira 1,000.000 koronányi túlkiadás van. Ha ezeket a több összegeket sommázzuk és a más tételeknél elért megtakarításokkal összehasonlítjuk, akkor azt látjuk, hogy a túlkiadások tulajdonképpen 6,931.000 koronára redukálódnak, a mi, tekintettel arra, hogy budgetünk az ezer millió koronát már meghaladja, jelentékeny összegnek nem mondható. A mi a több-bevételeket és a kevesebb bevételeket illeti, ha ezeket összegezzük, arra az eredményre jutunk, hogy egészben véve 20,289.000 koronával volt több a bevételi előírás, mint az előirányzat. Nagyobb bevételt adtak az egyenes adók 26 millióval, a fogyasztási adók 10,666.000 koronával, a jogilletékek 27,993.000 koronával, a dohányjövedék, a mint emiitettem, 4,267.000 koronával, a pénzügyminisztérium különféle bevételei 4,724.000 koronával, az állami vasutak 3,869.000 koronával és így tovább ; ellenben kevesebb bevétel mutatkozik a pénzverésnél 4,205.000 koronával, a mi arra vezethető vissza, hogy kevesebb pénz veretik ki; kevesebb bevétel van továbbá az üzleti pangás következtében az állami vasmüveknél 1,924.000 koronával és, a mint emiitettem, a földmivelésügyi tárczának különböző üzemeinél 2,400.000 koronával, a mely kevesebb-bevétel azonban részben ellensúlyozva van a kevesebbkiadás által. Ezekben kívántam, t. ház, á múlt évi államháztartási eredmények főbb összegeit ismertetni. És ha szabad ezekből az adatokból egy konklúziót levonnom : ez nem lehet más, mint a mire már az imént is utaltam, hogy ez a zárszámadás, bár magában véve nem abszolúte rossz, mégis kedvezőtlenebb, mint a megelőző évek zárszámadásai, a mely körülmény azonban aggályra csak abban az esetben ad alkalmat, ha egyrészről a gazdasági helyzetben javulás még hosszasan nem következik be, (Mozgás balfel"!.) és ha másrészről ezzel szemben nem vagyunk abban a helyzetben, hogy állami kiadásainkat restringáljuk. Ezzel végeztem volna a zárszámadással és áttérek tulajdonképeni feladatomra: az 1903. évi költségvetési előirányzat ismertetésére. (Halljuk ! Halijuk!) Mindenekelőtt konstatálom, t. képviselőház, hogy az 1903. évi előirányzatban a kiadások 1.090,462.670 koronával, a bevételek pedig 1.090,936.474 koronával és igy a fölösleg 473.804 koronával preliminá!tatnak. Emelkednek tehát a kiadások 3,596.807 koronával és a bevételek 38.83.461 koronával. (Mozgás és zaj a szélsnbaíoldahn. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl) T. képviselőház! Ezen költségelőirányzat összeállítására különösen két momentum bírt elöntő befolyással. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Az egyik az, hogy tekintettel a jelenlegi mostoha gazdasági helyzetre és tekintettel arra, hogy mindaddig, míg alapos javulás be nem következik, állami bevételeink tetemesebb emelkedésére számítani nem lehet, minden erővel arra kellett törekednünk, hogy kiadásaink főösszege lehetőleg minél kisebb mértékben emelkedjék. A másik döntő momentum, a mely ezzel ellentétes irányban hatott, az volt, hogy a kormány kötelességének tartotta beváltani a legmagasabb trónbeszédben is kifejezésre jutott azt az igéretét, hogy az állami tisztviselők fizetésrendezésének kérdését meg akarja oldani. (Elénk helyeslés a jobboldalon,) Mivel azonban ezen nagyfontosságú állami feladatokkal együtt az állami életnek egyéb elodázhatlan kívánalmai is merültek fel, melyek elől elzárkózni nem lehetett, azért a feladat ezen költségvetés összeállításánál az volt, hogy ezeket a különböző és ellentétes hatással bíró momentumokat lehetőleg összeegyeztessük és hogy azokat összhangzásba hozzuk az államháztartás kezelésének legfőbb elvével, az államháztartás egyensúlyának fentartásával. Hogy sikerült-e ez a feladatos mikép sikerült, azt megbírálni a t. törvényhozás lesz hivatva. Hogy a tisztviselői kérdéssel komolyan akartunk foglalkozni, bizonyítja az a körülmény, (Halljuk! Halljuk!) hogy már a folyó évi költségvetésben 3 millió korona lett e czélra felvéve. Barta Ödön: Felhasználta ? Lukács László pénzügyminiszter: Ez az összeg természetesen még csak egy igen csekély