Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-136

150 136. országos ülés 1902 október 22-én, szerdán. kor rendkívüli körülmények folytán kértem, hogy két óra után mondhassak beszédet, és pedig nagyon fontos vitában terjedelmes beszédet, és a ház mindenkor elegendőnek tartotta azt, hogy a ház az ily kérelem teljesítésébe beleegyezik, nemine contradicente. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Ez történt mindig. Igaz, hogy a ház ezen oldaláról (a szélsőbalra mutat) egyes hangok elhangzottak, a melyek másnapra kívánták halasztani a folytatást. Thaly Kálmán: A hányan csak voltunk! Elnök: Ámde ezt nem tekinthettem a miniszterelnök, vagy bármely ily helyzetben levő képviselő kérelme elleni felszólalásnak. Az ilyen kérelem teljesítése ellen a felszólalásnak, tiltakozásnak akként kell nyilvánulni, hogy egy képviselő feláll és a házszabályokhoz szólva kéri annak mellőzését; a mi csak közbeszólás vagy zúgás alakjában jelenik meg, az a ház elnökségére nézve hivatalosan nem létezik, (Helyeslés.) E szerint, miután senki felállva annak módja szerint ellenvetést nem tett az ellen, hogy a miniszterelnök ur két óra után is felszólaljon, csak a háznak állandó, a házszabályokat magyarázó praxisát követtem, midőn ezen felszólalás ellen kifogást nem tettem, s ezen felszólalásból azután a házszabályok szerint következett a többi, t. i. az interpellácziót tevő képviselőnek azon joga, bogy még egyszer felszólalhasson, sőt a miniszterelnök urnak másodszori felszólalása után még egy harmadszori felszólalással is élhessen. Ez, t. ház, annyira tiszta sor az eddigi praxis alapján, hogy 1898-ban egy hasonló esetben, mikor Láng Lajos mostani kereskedelemügyi miniszter ur elnökölt mint alelnök, szakasztott ugyanezen eset állt elő; a ház ugyanezen szempontot, melyet Szüllő képviselő ur felhozott, megvitatta, ugyanazon érveléssel kéretett, még pedig nem csekélyebb ember, mint boldogult Horánszky barátunk részéről, hogy a 2 óra után történteket házszabályelleneseknek tekintse a ház, azonban a ház ezen felfogást magáévá nem tette, a kérdés függőben maradt, tehát függőben van ma is. Én megvallom, egész nyíltan a t. háznak, hogy akkor, mikor a ház munkarendjének kiterjesztésére vonatkozó valamely kérdés a házszabályok szerint függőben vau ós annak interpretácziója az én egyéni belátásomtól függ, hát én nem a képviselő uraknak fáradságtól való megkimélését, hanem a ház munkaképességének és_ munkájának kiterjesztését fogom tekinteni, (Élénk helyeslés jobbfelül.) csak ott nem, a hol a házszabályok világos rendelkezése ettől eltilt. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj balfelöl.) Megengedem, hogy ez oly kérdés, melyet a házszabályok módosítására kiküldött bizottságnak, illetőleg a háznak magának tisztáznia kell, de ma az összes preczedensek szerint ugy áll a kérdés, hogy a házszabályokkal teljes konformitásban történt, a mi történt, és azért én magam is, miután kétely merülhetett fel a házszabályok interpretácziójára, s miután az eset rendkívüli természetű, arra akartam kérni a t. házat, hogy a távollevők névsorának felolvasásától tekintsen el, de nem azzal az indokolással, hogy a házszabályok az utolsó ülésen megsértettek, mert ezt magamévá nem tehetem, hanem méltányossági okokból. (Helyeslés.) Szüllő Géza: Szavaim félremagyarázása czimén egypár perezre kérek türelmet. Ki akarom jelenteni, hogy mikor azt mondtam, hogy a házszabályok megsértettek, legtávolabbról sem akartam a mi mélyen t. elnök urunknak személyét vagy eljárását érinteni. Legyen meggyőződve, hogy mindenki e házban pártkülönbség nélkül osztatlan elismeréssel adózik neki s így távol állt tőlem is ellenében bármit is sértő szándékkal tenni. A miniszterelnök ur szavaira azonban vonatkozni akarok annyiban, hogy ő azt mondta, hogy a ház engedelmét kikérte. Bocsánatot kérek, azt hiszem, hogy mikor valaki a ház engedelmét kikéri, azt expressis verbis kell tennie, nem pedig azokkal a szavakkal, a melyeket a miniszter ur mondott, t. i.: »méltóztassanak engem is azzal a szives türelemmel meghallgatni, melyet kérni jogom van, különösen azok után a közbeszólásokkal fűszerezett bizonyos támadások után stb.« Nem engedélyt kért tehát, hanem türelmet, hogy beszélhessen, s a ház az engedély fölött nem is határozott. (Ellenmondás jobbfelöl.) Azután, t. ház, délután 3 órakor vagy határozhatott a ház, és akkor jogos lett volna a névsorolvasás is, vagy pedig, a mint állítom, 2 óra után nem határozhatott a ház, és akkor tehát joga nem volt a felszólalásra a miniszterelnöknek. Különben ma is fentartom azt a tételt, hogy a katalógus felolvasását délután öt órakor sérelmes eljárásnak tekintem. Elnök: Az én javaslatom az, hogy méltányossági tekintetekből a minap történt névsorolvasásnál távolmaradtak névjegyzékének bemutatásától a t. ház álljon el. (Helyeslés.) Ehhez Szüllő Géza képviselő urnak azon indítványa csatlakozik, hogy az október hó 20-án tartott ülésről távollevők névsora töröltessék. Ha a képviselő ur fentartja ezen indítványát, akkor e fölött szavazásnak van helye. Szüllő Géza: Visszavonom! Elnök: Minthogy a képviselő ur visszavonja indítványát, a fölött nincs határozatnak helye, s igy azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház a névsor felolvasásától eltekint. (Helyeslés.) Ezzel ezen ügy ekképen el van intézve. A miniszterelnök ur kíván előterjesztést tenni. Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! A törvény értelmében van szerencsém a t. ház asztalára letenni a múlt évi állami zárszámadásokat az állami számszéknek ezekre vonatkozó részletes jelentésével együtt, valamint a t. ház asztalára leteszem hasonlóan a törvény