Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-128

8 128. országos ülés 1902 október 8-án, szerdán. ber 6-áról beszél a leirat! (Felkiáltások a szélsö­báloldalon: Az a kérdés, megmondotta-e ezt Bécsben a királynak?) Széll Kálmán miniszterelnök: Az első ülés október 8-ára tétetett és nem a Házszabályok kijátszásával, a mint azt a t. képviselő rá­mondja. (Felkiáltások a szélsobaloläalon: De igen!) Ez nem áll. (Felkiáltások a szélsobaloläa­lon: De bizony áll!) Nem áll azért, mert az ülésszak megnyitásának határnapja azt jelenti, királyi jognál fogva, hogy addig ülést tartani nem lehet és hogy akkor ülést tartani már lehet. De nincsen megmondva semmiféle alkot­mányos törvényünkben az, hogy aznap ülést kell tartani. Csak lehet. Nekünk tehát lehetett volna ülést tartanunk, de nem kellett, nem is tartottunk, hanem tartunk ma, 8-án, (Zaj a szélsobaloläalon.) És magában abban a tényben, hogy tényleg nem 6-án nyitjuk meg ezt az ülésszakot, hanem 8-án, inkább az rejlik, hogy október 6-ának a jelentőségét respektáltuk és nem tartottuk azt kis jelentőségűnek. (Nagy za r i a szélsobaloläalon.) Pichler Győző: Megmondotta-e a királynak, mi az az október 6-a? (Nagy zaj és mozgás.) Széll Kálmán miniszterelnök: A második indokot, a miért a képviselő ur diffikultálja en­nek a királyi jognak a gyakorlását, — a miért a felelősséget teljes mértékben átveszem, (Fel­kiáltások a szélsobaloläalon: Kötelessége!) még pedig azért, mert kötelességem, a mit azonban nem kell nekem mondani, mert magam állítom, — abban találja a t. képviselő ur, hogy a kor­mány nem akart a Kossuth-ünnepen résztvenni. (Igaz! TJgy van! a szélsobaloläalon.) Hát kérem, (Felkiáltások a szélsobaloläa­lon : Hol volt akkor ?) a t. képviselő urak­nak alkalmuk lesz szólani erről a kérdésről és alkalmuk lesz engem az önök szempontjából fe­lelősségre vonni. (Felkiáltások a szélsobaloläalon: Most beszéljünk róla !) És én kötelességemnek fo­gom tartani, nyiltan és őszintén elmondani, hogy miért nem vettünk, hogy miért nem akartunk azon részt venni. (Élénk mozgás és zaj a szélsobaloläalon. Halljuk ! Halljuk! jobbfelöl.) El fogom ezt mon­dani, de nem akarom kétszer tenni ezt. hiszen önök elő fogják ezt a kérdést hozni, és akkor én ki fogom fejteni abból az állásból folyólag, a melyet lábaim alatt érzek: az én törvényes ál­lásomból folyólag, hogy miért nem akartam részt venni és miért nem vettünk benne részt én és a kormány. (Mozgás és zaj a szélsobaloläalon. Elnök csenget. Felkiáltások a szélsobaloläalon: Nem akart részt venni? Micsoda beszéd ez? Mozgás jobbfelöl.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak ! Méltóztassanak nyugodtan meghallgatni a szónokot! (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl. Zaj a szélsöbaloldaloi i.) Széll Kálmán miniszterelnök: A mi a t. képviselő urnak azt a megjegyzését illeti, hogy időközben a tengerszem kérdését »alkudtuk el,« (Zaj. Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) hát erre a gondolatra már csakugyan nem tévedtem; arra a gondolatra nem jöttem és nem jöhettem, hogy valaki azzal vádolhat meg engem, hogy én a tengerszem ügyét akár elalkudtam, akár eljátszottam. (Mozgás és zaj a szélsobaloläalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Hiszen nekem is fáj,... (Derültség a bal- és a szélsobaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) hogy ebben a kérdésben a mi felfogásunk nem tört magának utat, de engedelmet kérek, a t. képviselő urak tudják és nekik tudniok is kell, hogy a törvény alapján lett ez a kérdés egy vá­lasztott bíróság elbírálására bizva, (Mozgás és zaj a bal- és a szélsobaloläalon) és a választott bíró­ság azon törvény alapján járt el, (ügy van! jobbfelöl. Mozgás és felkiáltások a szélsobaloläa­lon: Hiba volt!) Ha hiba volt, az akkor tör­tént (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon), a mikor a törvényt megcsinálták, de azt csak nem lehet mondani, hogy én most 1902-ben egy három vagy négy évvel ezelőtt hozott törvény végre­hajtása miatt, napoltattam el az országgyűlést; azért, mert négy évvel ezelőtt egy törvényt hoz­tak, a melynek végrehajtása esetleg ebben az időben következik be. Azt méltóztatott mondani, hogy »elal­kudták.« (Zajos felkiáltások a. szélsobaloläalon: Igaz! TJgy vem! Betömték a polyákok száját! Megvették az éhes lengyeleket! Nagy zaj. Elnök csenget.) Hát kérem vádaskodni lehet; (Zajos ellenmondások a szélsobaloläalon. Elnök csen­get) állítani is lehet, de bizonyítani nehéz. (Hosszantartó, nagy zaj a szélsobaloläalon.) Elnök (a szdsöbaloldalra mutatva) : Csendet kérek. t. képviselőház, ezen az oldalon. Kényte­len leszek különben névszerint megnevezni a képviselő urakat. (Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl) Széll Kálmán miniszterelnök: A t, képviselő uraknak az alkotmányos jogok egyik legelsejét, a bírói függetlenséget tisztelniük kell. (Mozgás és zaj a szélsobaloläalon. Mákost Viktor több­szörösen közbeszól.) Elnök: Rákosi Viktor képviselő urat ezen­nel rendreutasítom! (Élénk helyeslés a jobbol­dalon. Zaj és nyugtalanság a szélsobaloläalon) Széll Kálmán miniszterelnök: A t. képviselő uraknak a mi alkotmányos és alapvető törvé­nyeink legelsejét respektálniuk kell (Halljuk! Halljuk)) és ez a birói függetlenségnek a kér­dése. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) A birói függet­lenség az egyéni szabadságnak ós a közszabad­ságnak egyik garaneziája; a birói függetlenséget tángálni tehát annyit jelent, mint az alkotmány egyik sarkkövét megbolygatni és az egyéni sza­badságot érinteni. (Elénk helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj a szélsőbaloldalon) Elnök: Csendet kérek, t. ház! Kénytelen le­szek az ülést felfüggeszteni. (Elénk felkiáltások a szélsobaloläalon: Nagyon helyes! Hosszantartó

Next

/
Thumbnails
Contents