Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-128

6 128. országos ülés 1902 október 8-án, szerdán. járok el, ha őt ezen hibájáért csak újból rendre utasítom és előre kijelentem, hogy a mennyiben ezt a hibát még egyszer elkövetné, el fognám tőle vonni a szót. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Folytonos zaj a szélsöbaloldalon. Elnök csenget.) Barabás Béla: T. képviselőház! A másik nagyhatalom, a mely az Ausztriával való ki­egyezés kérdésében velünk szemben áll, az a császári háznak a minisztériuma. (Igaz! JJgy van ' a szélsőbaloldalon.) A közös minisztériumok. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Krasznay Ferencz: Mit keresnek azok ott? Barabás Béla: Folytonosan azon működnek és azon ténykednek, illetéktelenül beavatkoznak, hogy a kiegyezés újból Magyarország rovására jöjjön létre. (Elénk helyeslés a szélsiíbaloldalon.) Azt természetesnek találom, hogy az osztrák minisztériumok álláspontjukat a leghatározottab­ban védik, és hogy a sikernek kilátásával védik; de tény az, hogy ez is egyik nagyhatalom, a mely ebben a kérdésben a legerőteljesebben velünk szemben áll. (Igaz! JJgy van! a szélsö­baloldalon.) Hát ki van mi mellettünk, t. kép­viselőház? Hol van a mi minisztériumunk, hol van a mi kormányunk ? Hol vannak azok a férfiak, a kik ezen tanácskozásukban lelkiisme­retük szerint volnának hivatva a nemzetnek ezt a vitális életkérdését képviselni? (Elénk helyeslés és tetszés a szélsöbaloldalon.) Azok alkudoznak, jönnek-mennek és a helyett, hogy hátat fordíta­nának az alkudozásnak, elmentek a legutolsóig, a mikor már ők sem mehetnek bele a kiegye­zésbe és mégis tovább alkudoznak és keresik az okot és a módot arra, hogy ezt a nemzetet továbbra is ebben a szerencsétlen igában hagyják. (Igaz! JJgy van! a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház! Én pártom nevében és megbízásából jelentem ki ünnepélyesen itt ezen az első ülésen, hogy nekünk semmiféle néven neve­zendő kiegyezés nem kell. (Hosszantartó, élénk helyeslés és tetszés a szélsőbaloldalon.) Nekünk a nemzet gazdasági önállósága kell. (Igaz! Ügy van! a szélsöbaloldalon.) Én ezzel a királyi leirattal kapcsolatban pártom nevében tisztelet­teljesen és komolyan felkérem a kormányt és a miniszterelnök urat arra, hogy hagyjanak fel minden további időpazarlással, (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) hagyjanak fel minden alku­dozással, mert nincsen az a hatalom, a mely ezt a kiegyezést itt ebben a parlamentben ke­resztülvigye. (Hosszantartó, élénk, helyeslés és taps a szélsöbaloldalon. Halljuk! jobbfelöl.) Ezt, t. képviselőház, már most az első ülésen köte­lességemnek tartottam kijelenteni azzal a hozzá­adással, hogy oszlassák fel ezt a házat annyi­szor, a mennyiszer tetszik: (Elénk helyeslés és tetszés a szélsöbaloldalon.) mi a nemzet közvé­leményének támogatásával megerősödve fogunk ide újra visszatérni és itt fogunk újra tilta­kozni minden olyan kiegyezés ellen, a melyet a nemzet rovására akarnak megkötni. (Elénk he­lyeslés a szélsöbaloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Én csodálkozom, t. képviselőház, azon, hogy a mikor az országgyűlés előtt száz számra fek­szenek azok a feliratok, a melyekben jajveszékelve kérik a nemzet gazdasági önállóságát; mikor látjuk, hogy az ország előkelő városai és közsé­gei egyforma lelkesedéssel tiltakoznak a további alkudozás ellen; a mikor látjuk, hogy az érdek­körök, az iparos, a kereskedő osztály és mindazok, a kiknek életérdekei érintve vannak, jajszóval kiáltanak fel ide a képviselőházhoz, hogy elég már, hogy meg kell már szüntetni ezt a további nyűgöt, ezt a terhes összeköttetést; és a mikor a többség padjaiban is nagyon sokan ülnek, a kik ugy jutottak ide be ebbe a házba, hogy az önálló vámterület híveinek hirdették magukat, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) sőt tovább megyek (Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) és a leg­hatalmasabb fórumra, az önök becsületes lelki­ismeretére appellálok, amely odabenn szól és él, de nem mer megnyilatkozni — akkor mereven foglalnak állást a nemzet közvéleményével szem­ben, (Zajos tetszés a szélsöbaloldalon.) A királyi leirattal kapcsolatban, tekintettel arra, hogy in­dokolt volt az a felszólal melyet mi június 20-ikán itt tettünk, kötelességemnek tartottam pártom elhatározása folytán tiltakozó szavamat felemelni azzal, hogy a végsőig fogunk menni, de Ausztriával kiegyezést nem kötünk. (Hosszan­tartó, élénk tetszés, éljenzés és taps a szélsöbal­oldalon. A szónokot széimosan üdvözlik.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselő­ház ! (Nagy zaj és félkiáltások a szélsöbaloldalon : Nem lesz kiegyezés! Elnök csenget.) Arra el voltam készülve . . . Rigó Ferencz: Mért nem hozta ide a királyt ? (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Arra el voltam készülve, . . , (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Széll Kálmán miniszterelnök: . .. hogy ebben a házban, a melyet, mint a nemzeti gyűlésnek uj otthonát emelt az ország . . . Endrey Gyula : Czifra nyomorúság ! (Zaj a szélsöba loldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: . . . behozzuk ugyanazokat . . . (Nagy zaj a szélsiíbaloldalon.) Elnök: Ne méltóztassék minden parlamenti tanácskozást lehetetlenné tenni! (Folytonos zaj a szélsöbaloldalon.) Nekem kötelességem a tanács­kozás rendje felett őrködnöm (Nagy zaj a szélsö­baloldalon.) és én ezt a kötelességet mindenkivel szemben teljesíteni fogom, azért jót állok. (Hosszan­tartó, élénk tetszés a jobboldalon.) Méltóztassék tehát a miniszterelnök urat kihallgatni, mert ebben a parlamentben kötelesség mindenkit meg­hallgatni. (Tetszés a jobboldalon. Zaj a szélsö­baloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Arra el voltam készülve, hogy ebben a házban azokkal az ellen­tétes nézetekkel és meggyőződésekkel fogunk találkozni s ütközni, a melyek bennünket el­választottak; hogy erős harczok fognak ezen

Next

/
Thumbnails
Contents