Képviselőházi napló, 1901. VII. kötet • 1902. május 12–junius 20.

Ülésnapok - 1901-115

115. országos ülés 1902 május 15-én, csütörtökön. m sága és annak az albizottsága ismét egy bizottság, annak tagjai ott is mint képviselők vesznek részt. Áll tehát rájuk az 1844 : II. t.-cz, 3. §-a, a mely azt mondja, hogy »az országgyűlés nyelve ezentúl kirekesztó'leg magyar leszen«. Ez a szó: »kirekesztó'leg«, áll az országgyűlés minden egyes bizottságára. (Helyeslés a szdsöbaloldalon.) Nem privát emberek gyülekezete ez, hanem a képviselőknek fontos, országos ügyekben való tanácskozása, a hol nincs joga senkinek sem németül kérdezni vagy válaszolni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) De továbbá azt mondja a törvény: »az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi leiratok, előadások, válaszok és intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki«. Világosan megmondja tehát, hogy minden előadás, a mely az országgyűléshez vagy ennek bizottságához intéztetik, csakis és kizárólag magyar nyelven intézhető. Nincsen tehát jogositva senkisem ott németül beszélni és ha Goluchowski mégis németül beszél, ezzel egyenesen megsérti a törvényt. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Én Hódossy Imre t. képviselőtársammal szemben határozottan követelem, hogy a közös miniszter tudjon magyarul beszélni. Legjobban szeretném, ha nem volna közös miniszter és közös ügy, de ha van, ugy legalább azt követeljük meg, hogy az önök által hirdetett ós bibliaként megállajjitott paritás alapján nemcsak a közös miniszter, hanem minden közös hivatalnok tudjon magyarul is beszélni. Buzáth Ferencz: Legalább a quóta arányában ! Nessi Pál: Magyarország és Ausztria — nem mondom, monarchia, mert az nem felel meg közjogi viszonyunknak — két külön államot alkot, a meiy két külön államnak, külön birodalomnak, külön monarchiának vannak közös ügyei, vannak közös tisztviselői. Ez a két külön állam megkövetelheti, hogy ezek a közös tisztviselők birják és beszéljék a ké t külön állam nyelvét. (Helyeslés a szélsőbalolűa)' on.) Én minden közös tisztviselő kvalifikácziója első feltóteléül tűzöm ki azt, hogy birja a magyar nyelvet. Magyarország és Ausztria két koordinált állam; az a | viszony pedig, melyben ma állunk, nem koordi- | náczió, hanem szubordináczió, a mit pedig a tör- I vény alapján tűrni nem fogunk. (Helyeslés a [ szélstbaloldalon.) Hogy mennyire elhomályosulnak | ezek a tiszta fogalmak, azt mutatja, hogy Hódossy ; igen t. képviselőtársam, a magyar jogászságnak, a j magyar parlamentnek egyik büszkesége, bárcsak egy perezre is, de mégis elfogult volt és azt mondotta, hogy ezen átmeneti időben pedig alkalmazkodni kell a tényleges viszonyokhoz. 35 esztendő egy nemzet életében is olyan idő. a mely egyáltalában nem tekinthető átmeneti időnek. És nem azután kell az illetőnek a magyar nyelvet megtanulni, mikor már miniszter, hanem előzőleg, még mielőtt miniszterré lesz. Barta Ödön: Ne aspiráljon addig miniszterségre, inig nem tudja az állam nyelvét! Nessi Pál: Neki birnia kell azon két állam nyelvét, a melyet szolgál. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) __ Barta Ödön: Boszniában nem neveznek ki még egy Írnokot se, ha nem birja a szláv nyelvet! Nessi Pál; Az, t. ház, a mit Goluchowski és Krieghanimer most tesznek, valóságos botrány. Megtagadnak minden nemzeti aspiráeziót, nagyúri gőggel visszautasítanak minden jogos követelést. Barta Ödön: De a pénzünkre aspirálnak! Nessi Pál: Bármilyen hálás volna kimutatni az ellentétet a t. miniszter ur és a külügyminiszter álláspontja között a trónökös angliai utazásának kérdését illetőleg, én nem akarok erről beszélni, mert nem akarom még jobban elinérgesiteni a dolgot. Nem beszélek arról, mert hiszen nekünk nem hivatásunk, hogy ellentéteket keressünk és azokat kiélesitsük, hanem érdekünk, hogy végre közelebb hozzuk magunkhoz azt a dinasztiát, a mely vagy lesz magyar nemzeti, vagy el fog bukni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.j Azt mondja Goluchowski külügyminiszter ur, hogy neki eszébe sem jutott, hogy bármi befolyást gyakoroljon Magyarország ügyeire, vagy hogy beavatkozzék • olyan kérdésekbe, a melyek hatáskörébe nem tartoznak. A miniszterelnök ur pedig azt mondotta, hogy Goluchowski nekünk csak tanácsokat akart adni, csak véleményt akart nyilvánítani. Hát a törvény szerint a dolog ugy áll, hogy nem mi vagyunk hivatva kíváncsiak lenni Goluchowski ur véleményére, hanem megfordítva, ő tartozik kíváncsi lenni a mi véleményünkre, mert ő tartozik azután azt végrehajtani. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Valósággal felháborító azonban az a válasz, a melyet Holló Lajos és Pap Géza t. képviselőtársaimnak adott a külügyminiszter akkor, mikor azt követelték, hogy a külügyi képviseletben domborittassék ki a magyar állam egyénisége és jusson kifejezésre a magyar állam jellege. Azt mondja a külügyminiszter ur:« hogyha azok a zászlók és czimerek, a melyeket a külföldi képviseletek használnak, közjogi viszonyunknak nem felelnek meg, ugy ez olyan kérdés, mely szabályozandó és melyre vonatkozólag a külügyminiszter . . . Barta Ödön: A czimerkérdést még ezután kell rendezni Magyarországon! Nessi Pál: . . . mindaddig semmi rendelkezést nem tehet, a míg ilyen megegyezés létre nem jön és további intézkedésig ő Felsége czinierét és zászlóját használhatják« Hát ez teljesen valótlan, mert nem ő Eelsége zászlója, és czimere van használatban, hanem az osztrák zászló és czimer, melyet mi a miénknek sohasem fogunk elismerni. Az a külföldi képviselet két külön, önálló államot képvisel ott, (Ugy van! n*