Képviselőházi napló, 1901. VII. kötet • 1902. május 12–junius 20.

Ülésnapok - 1901-121

196 121. országos ülés 1902 június 12-én, csütörtökön. az elsőt illeti, hogy ugyanis a sorrendet nem tartották be, erről lehetne szólni talán akkor, ha a vizszinek egymásközti aránya nem azok­ban a számokban lett volna általam és a köz­igazgatási biróság által megállapítva és elfo­gadva, a melyekkel azt a társulat javaslatba hozta. így azonban a dolgon magán semmit sem változtatott az a körülmény, hogy a tizen­egy tagú bizottságot akkor alakították, a mikor a vizszinek arányára nézve tettek javaslatot. Ez az egyik. A másik indok, a kataszterre való utalás, azért nem állhatott meg, mert a kataszteri tiszta jövedelmet alapul venni egy ármentesitő társulatnál sem volna ugyan helyes, (Igaz! a szélsobaloldalon.) itt azonban nem csupán a ka­taszteri jövedelem vétetett alapul, hanem alapul vétettek a vízborítások és egyéb körülmények is, a melyek az ügy megítélésére szolgálnak. Ennél­fogva az alispán határozatát feloldanom és meg­felelő eljárásra a delegált jász-nagy-kun-szol­nokmegyei alispánt utasítanom kellett. Ha már most azt kérdezi a t. képviselő ur, hogy mi lesz a további eljárás, a törvény értelmében érdemileg határozni az illetékes fó­rum van hivatva, én csak annak idején, ha fel­folyamodás adatik be, alaki szempontból, a tör­vény meg nem tartása vagy helytelen alkalma­zása miatt, leszek hivatva hozzászólni. Ha az alispán, a mit remélek, a törvényt helyesen fogja alkalmazni ós be fogja tartani, kénytelen leszek az alispáni határozatot fentartani; ha pedig a törvény meg nem tartatik, vagy helytelenül alkalmaztatik, akkor a törvény által biztosított jogommal fogok az osztályozás tekintetében élni. Megjegyzem, hogy a ki nincs megelégedve akár az ártérfejlesztési, akár az osztályozási határo­zattal, annak a törvény rendes útja még min­dig fenn van tartva. Felvetette a t. képviselő ur az ideiglenes kivetések kérdését is. A t. képviselő ur inter­pellácziójában maga elismerte, hogy a törvény igenis ad felhatalmazást bizonyos ideiglenes ki­vetésekre, csak ő nem találta azt helyesnek, hogy jelen esetben az ideiglenes kivetés alkal­maztatott és ezt mintegy magában álló esetet tünteti fel. Ebben a t. képviselő ur téved, mert hasonló esetekben egyformán jártak el mindig. Épen a t. képviselő ur közelében, a középtiszai társulatnál, a heves-szolnok-jászvidéki társu­latnál mindig ilyen kivetés történt. De ebben a dologban én nem határoztam a nélkül, hogy a tiszai társulatok összessége autonóm közegének, a tiszavölgyi társulatnak véleményét meg ne hallgattam volna. Ez javaslatba hozta, hogy ki­vételkép 1902-től az ideiglenes kivetés alkalmaz­tassák. Nem tettem ezt a nélkül, hogy mikor az ideiglenes kivetésekre engedélyt adtam, ki ne mondtam volna, hogy itt leszámolásnak lesz helye az osztályozási és a kivetési kulcs jogerős megállapítása után, tehát senkin sérelem nem történhetik. Az ugyanis nem méltányos, hogy évekig azok fizessék a terhet maguk, a kik a régi egyezményes alapon voltak bevonva, azok pedig semmit se fizessenek, a kik ujabban vo­nattak be. De talán az illetők érdekében sem helyes, hogy évekig függőben maradion akivetés és egyszerre nagyobb összeg vettessék ki rájuk, így áll a dolog. Hogy a megterheltetés kü­lönben nem olyan súlyos, mint azt a t. képvi­selő ur hinni látszik, méltóztassék megengedni, hogy néhány adatot felsoroljak. (Halljuk! Hall­juk!) Az egész Tiszavölgyén 42 társulat van. Ezek között legkedvezőbb viszonyban van azon társulat, a melyről a t. képviselő ur szól. Szol­gálhatok a t. képviselő urnak részletes kimuta­tásokkal, hogy mennyit fizetnek más társulatok tagjai átlagban egy kat. hold után. 4 K 11 fillért fizetnek a felső-szabolcsi, 4 K 60 fillért a nyirvizszabályozó, 3 K 20 fillért a heves-szolnok­jászvidéki-társulatnál; az alsó-szabolcsinál pedig átlag holdankint 47 fillért. A ki ismeri az alsó­szabolcsi társulatnál lévő viszonyokat, mondha­tom, az csak irigyelni fogja azon helyzetet, mely ott a t. képviselő ur szülőföldjén uralkodik. Még csak engedtessék meg nekem, hogy speczialiter arról a területről, a melyre a t. kép­viselő ur gondol, külön is szóljak, t. i. az an­gyalházi közbirtokosság területéről. Az angyal­házi közbirtokosság fizetett előbb 5902 hold után 733 koronát, most fog fizetni 6300 hold után 863 koronát, átlag 14 fillért. Mondhatná a képviselő ur, és teljes joggal, hogy necsak a közbirtokosságról szóljak, hanem az angyaiházi egyes birtokosokról is. Én semmit eltitkolni nem kívánok, ezért az egyes birtokosokról is közlöm az adatokat. Itt 2850 katasztrális hold szántó­föld vonatott be, legnagyobb részt mint fensiki terület s erre a 2850 holdra 741 korona esik. Molnár Jenő: De ha ott nincs víz! Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: Azt méltóztatik mondani, hogy ott nincs viz; méltóztassék megvárni, mig egy áradás lesz, hogy akkor lesz-e viz. Molnár Jenő: Angyalházán sohasem lesz! Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: Abból, hogy addig, mig a Tisza folyó szabadon csatangolt, nem volt viz, semmi sem következik. Tehát ezen szántóföldre, mely újonnan vonatott be, sem esik több, mint 26 fillér katasztrális holdankint. Ezekből méltóztatnak látni, hogy iparkod­tam ezen ügyben igazságosan és méltányosan eljárni. (Igás! ügy van! a jobboldalon.) Mél­tóztatnak azt is látni, hogy a terheltetés oly minimális, melyet az adott viszonyok közt az érdekeltség igenis viselhet. Még egyet kell megjegyeznem. A t. képvi­selő ur ugy tüntette fel a dolgot, mintha ott^ a kisbirtoknak harcza volna a nagybirtokkal. Én igyekeztem informáltatni magamat, de ily küz­delemnek, ily harcznak az ottani vidéken jelen­ségeit nem találtam. Különben, hogy mennyire szivemen van a kisbirtokosok érdeke, közlöm a

Next

/
Thumbnails
Contents