Képviselőházi napló, 1901. VII. kötet • 1902. május 12–junius 20.
Ülésnapok - 1901-116
116. országos ülés 1902 ven tárgyalnak, (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Szégyen! gyalázat!) meg akartunk győződni arról, vájjon ez tény-e? való-e? igy van-e? Elmentünk tehát a hadügyi albizottságnak tárgyalásához, de ott azt az értesülést nyertük, hogy a hadügyi albizottság tárgyalásain csakis a megválasztott delegátus tagok vehetnek részt. (Ugy van ! jobbfelöl. Mozgás és ellenmondás balfelöl.) Mi tehát jelentkeztünk a delegáczió elnökénél, hivatkozva a képviselőház házszabályaira, hivatkozva egyébként is a magyar képviselőt minden körülmények közt és minden tárgyaláson megillető megjelenési jogra, (ügy van! Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) hogy bennünket, mint a magyar nemzetnek kiküldötteit a delegátusok tárgyalásaira beengedjenek. Erre a delegáczió elnöke, gróf Szapáry Gyula, azt felelte, hogy ő nincsen tisztában azzal a kérdéssel: (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Volt miniszterelnök! 35 év titán!) vájjon az albizottságok ülései nyilvánosak-e vagy sem, és megjelenhetnek-e ott a képviselőháznak a delegáczióba meg nem választott tagjai is, de megigérte, hogy ezt a kérdést felveti az albizottságban, e kérdésben határozatot hozat, és ezt a határozatot velünk közölni fogja. Hogy mi történt az ajtókon belül — mert az ajtókat azonnal bezárták — azt nem tudom. Annál kevésbbé szólhatok róla, mert utánanézve a mai lapokban, azt látom, hogy meg sincs említve ez a dolog és egyébként tudjuk, hogy az albizottságok tárgyalásairól szabályszerű jegyzőkönyveket nem vezetnek. Csak arról értesítettek minket, hogy a t. albizottság azt határozta, hogy mert ez a kérdés nem tartozik hozzá, határozni nem illetékes, majd a delegácziók nyilvános ülése fog határozni arról, vájjon mi tegnap bemehettünk-e az albizottsági ülésre, vagy nem? (Derültség és mozgás a szélsöbaloldalon.) Pozsgay Miklós: Nevetni való dolog! Rátkay László: Tudomásul vettük ezt, eltávoztunk azzal a szándékkal és elhatározással, hogy elégtételt és jogorvoslást ebben a kérdésben itt fogunk keresni. (Zajos helyeslés a szélsőbaloldalon. Felkiáltások: Meg is adjuk!) Már most, t. ház, nézzük kissé ezt a dolgot, mert, a mint beszédem elején mondtam, ez nem egyéni jogsérelem, (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) hanem a magyar képviselőház sérelme, (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) a magyar alkotmány» ; és szabadság sérelme. (Igaz! Ügy van! a szélsöbaloldalon.) Hiszen, t. képviselőház, a magyar parlamentnek, a magyar országgyűlésnek mi az egyik lényeges feltétele, egyik legnagyobb biztositéka a mellett, hogy a képviselőházat a nemzet választja meg szabályszerű és törvényes módon ? Mi e mellett a másik biztosíték ? A nyilvánosság! (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A nyilvánosság védőpajzsa alá van helyezve ugy az országgyűlés, mint az országgyűlés minden bizottsága. Holló Lajos: Az a legfontosabb! május 16-án, pénteken. 111 Rátkay Lászlő: A módozatokat, hogy az országgyűlés minden bizottsága miként járjon el, mikép tartsa meg tárgyalásait, a házszabályok határozzák meg és biztosítják. A házszabályokból is láthatjuk, t. ház, hogy minden bizottság tárgyalásainak nyilvánosaknak kell lenniök. Ez a biztosíték, ez a feltétel, a mely az egész országgyűlés tárgyalásaihoz szükséges, a bizottsági tárgyalásokhoz is meg kell, hogy legyen. (Igaz! Ügy van! a szélsöbaloldalon.) Ha vannak is egyes kérdések, a melyekre nézve a házszabályok akként intézkedtek, hogy e tárgyalások ne legyenek nyilvánosak a nagyközönségre nézve, akkor is a házszabályok 143. §-a megmondja, hogy minden körülmények közt megjelenhetnek a képviselőház tagjai. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Holló Lajos: Nincs ott mit titkolózni! Széll Kálmán miniszterelnök: Nincs is! Rátkay László: Ez nem mellékes kérdés, t. ház. Hiszen a képviselőház tárgyalja azután, a mit a bizottságok határoznak és a mire nézve javaslatokat tesznek a háznak. Nemcsak joga, de kötelessége tehát minden képviselőnek, (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) megjelenni a bizottsági üléseken, mert hisz szavazatát hiven, becsületesen a nemzeti megbízatáshoz képest csak akkor gyakorolhatja, ha meggyőződést és bizonyságot szerzett magának arról, hogy a tárgyalások ott mikénttörténnek. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A képviselőházi bizottságoknál abban a tekintetben, hogy a ház tagjai megjelenhetnek-e azoknak tárgyalásain, idáig aggályok nem merültek fel. és nem fordult elő eset, hogy a nyilvánosság korlátozva lett volna. Csakis a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságnál, a delegáczionál van az, hogy évek hosszú sora óta a delegáczió tárgyalásait a nyilvánosság elől elzárják. Miért? Ezt akartam itt röviden felhozni, (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) és ebben fekszik a legnagyobb sérelem. A közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság nem egyéb, mint a magyar országgyűlés egy esetre választott bizottsága. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Semmi egyéb. Holló Lajos: Évről-évre kell választani! Rátkay László: És hová fejlesztették, mivé alkották önök, fájdalom, jogtalan irányban! mivé fejlesztették? (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Centralparlament!) Igenis központi, czentrálparlamentet csináltak belőle. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Nessi Pál: Szégyeljék magukat! Rátkay László: Azok a t. delegátus urak, a kiket az országgyűlés kiküld, talán egy fejjel nagyobbak lesznek, talán egy fejjel okosabbak lesznek, mert rájuk az r országgyűlés jogainak egy részét átruházta? És olyan jogokkal ruházta-e őket fel, hogy a magyar parlament fölé emelkedve, a magyar parlamentnek és a magyar alkotmánynak alapfeltételeit, házszabályait mintegy kijátszva, zárt ajtók mellett tanácskozzanak
