Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.

Ülésnapok - 1901-100

m 100. országos ülés 1902 április 25-én, pénteken. kir. itélő tábláknál lehetséges volt jóval több Írnokot megszüntetni, mint a mennyit rendsze­resíteni kellene és a dijnokoknál bizonyos össze­get a dijnoki átalányból töröltem. Mindennek daczára a dijnokok állását és fizetési viszonyait is igyekeztem javítani, nevezetesen már ja­nuár elseje óta Budapesten és Fiúméban a dij­nokok 20°/ 0-a 3 koronát, 40%-a 2'40 koronát, 40%-a 2 koronát kap ; a vidéken 20°,'o 2 korona 40 fillért, 53°/o 2 koronát és 27°/ 0 a minimu­mot : 1 korona 60 fillért, inig azelőtt Buda­pesten és Fiúméban csak kivételesen emelkedett a napidíj 2 korona 60 fillérre és 3 koronára, a vidéken pedig 2 koronánál magasabb díjazás egyáltalában nem volt. Igaz, hogy e mellett a dijnoki létszámot csökkentettük. És itt, t. ház, sajátságos helyzetben vagyok. Eddig mindig az volt a nisus, a mely a házban is többször han­goztattatott, hogy kevés tisztviselő legyen, csök­kenteni kell a tisztviselők számát, de emelni javadalmazásukat. És most, mikor én ezt meg­kezdettem, minden oldalról támadásoknak voltam kitéve. Igaz, hogy az ilyen csökkentéseknél bi­zonyos méltánytalanságok el nem kerülhetők, de én ezeket lehetőleg ritkákká tenni igyekeztem. Hiszen még most sincsen végrehajtva a leszállí­tás, mert 400 dijnokot vélek elbocsáthatónak. Azokról a dijnokokról, a kik arra érdemesek, gondoskodom részint az által, hogy az írnoki és a végrehajtói kinevezéseknél őket kiválólag figyelembe veszem, részint azáltal, hogy az el­bocsátási határidőket meghosszabbítom. Elértem pedig a megtakarításnak lehetősé­gét azáltal, hogy az írógépeket nagyobb mérték­ben alkalmazom a kezelésnél. Az elmúlt évben 121, a folyó évben 205 írógépet szereztem be, a mi a kiadványok tisztaságának is előnyére szol­gál. E mellett pedig fokozottabb mérvben ellen­őriztetik a kezelő hivatalnokok tevékenysége, a mihez hozzájárul még, hogy sok helyütt, — öröm­mel konstatálhatom. — maguk a kezelők is, be­látván azt, hogy az egész akczió javukra szol­gál, igyekeznek fokozottabb munka által, nem túlságos munka által (Derültség.) hozzájárulni a czél eléréséhez. Az eredmény ennek daczára nem kedvezőtlen. A leirási hátralék, a dijnoki létszámnak már a múlt évben részben keresztül­vitt csökkentése daczára, apadt. Míg ugyanis 1900. végén 110.000 ügydarab várt leírásra a tör­vényszékeknél és a járásbíróságoknál, addig 1901. végén 71.500, vagyis 35°/ 0 apadás van. Némely táblánál nagy a csökkenés; pl. a kolozsvári ítélőtábla területén leszállt a leirási hátralék 20.000-ről 5000-re. Miután már ennél a kérdésnél vagyok, le­gyen szabad a t. háznak néhány statisztikai adatot tudomására hoznom. (Halljuk ! Halljuk !) Általában a hátralékok apadnak. 1898. év végén a járásbíróságoknál a hátralékos ügyek száma 500.000 volt; az 1900. év végén már csak 260,000. a mi 48°/o apadásnak felel meg. Különösen az örökösödési, telekkönyvi, és som­más perek hátralékában mutatkozik apadás. A sommás perek ellátása is gyorsul, ugy, hogy most már e téren nem éjien rossz statisz­tikát mutathatunk fel; nem ugyan olyan jót, mint az osztrákok, de majdnem olyan jót, mint a németek. Míg ugyanis 1899. év végén a hat hónapon alul az elsőbiróságnál befejezett perek száma 70°/o volt, 1891-ben 81°/ 0 , a három hó­napon alul befejezett perek száma pedig 64°/o. Németországban 1897-ben a három hó alatt befejezett perek száma 63'5°/o, és a hat hónap alatt befejezett perek száma 85"8 0 / 0 volt. Ausztriá­ban persze három hónap alatt 87 százaléka, és hat hónap alatt 96 százaléka az ügyeknek fe­jeztetik be, a mi, azt hiszem, főleg annak a következménye, hogy a halasztások nem enged­tetnek meg kellő ok nélkül. A törvényszékeknél szintén csökkenés van, még nagyobb a tábláknál, főleg az uj bűnvádi perrendtartás következtében. A Guriánál szintén csökkenés van, a mennyiben a büntető ügyek hátralékainak száma 3831-ről csökkent 1267-re. Régi ügy 30 van a Curiánál, a sommás felügyeleti ügyeknek hátraléka azonban szaporodott 1899 óta 108-ról 208-ra, a polgári ügyek hátraléka szintén emelkedett 2628-ról 3660-ra (Mozgás.) Azt hiszem, hogy a polgári perrendtartás mindenesetre arra fog szolgálni, hogy a hátralékok ott is apadjanak. Várady Károly t. kéjrriselő ur felemiitette, hogy az ügyészségek nagyon könnyen veszik a dolgokat, hogy a hol tehetik, nem vállalják el a vádat, ugy r , hogy 100 feljelentésből 5—10 esetben ha elvállalják, hát sok. Bocsánatot ké­rek, ez az informácziója a képviselő urnak téves. (Ellenmondás a szélsöbaloldalon.) Az ügyész­séghez 1901-ben az egész országból feljelentés érkezett 64.824. Ebből a vád képviseletét meg­tagadták 6867 esetben, t. i. mindjárt a fel­jelentésre. Tehát nem 5—10 esetben száz közül tagadták meg, hanem csak az eseteknek 10 százalékában. Várady Károly: Ez nem lehet jó kimutatás! Plósz Sándor igazságügyminiszter: Bocsána­tot kérek, talán nem értjük meg egymást. Méltóztassék csak meghallgatni. Befejeztetett a nyomozás összesen 63.388 esetben, a rendőrségtől is történnek ugyanis feljelentések, azért némileg nagyobb ez az összeg, mint az ügyészségnél közvet­lenül tett és elvállalt feljelentéseké. Megszűnt, vagy áttétel által befejeztetett 40.869 és vizs­gálat, vádirat, vagy közvetlen idézés stádiumába lépett 24.357, tehát körülbelül a feljelentések harmadrésze kerül vád alá. De ez nem is baj. így volt kontemjilálva. Hiszen az uj bűnvádi perrendtartásnak épen előnye, hogy nem húzzák végig az embert az összes instancziákon, hanem a képtelen jjanaszoknak azonnal útját állja. (Helyeslés.) Mig azelőtt 50—60°/ 0 volt a fel­mentések száma, most a felmentések száma aránytalanul kevesebb, mert csak ott indíttatik meg a vád, a hol az illető valószínűleg csak­ugyan el is fog ítéltetni.

Next

/
Thumbnails
Contents