Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.

Ülésnapok - 1901-100

76 100. országos ülés 1902 április 25-én, pénteken. Magyarománen nicht einmal an der Schwelle des Gotteshauses Halt macht.« László Mihály: Ki a szerkesztője? Szivák Imre: Ezek különböző lapok és röpiratok. Pap Zoltán : Büntetlenül jelentek meg! Szidnák csak az osztrákokat, majd megindítanák a sajtópert. Szivák Imre: Ha valamely közigazgatási katóság akad, a mely beavatkozik, eljárását »empörendnek«, felháborítónak mondják. Rákosi Viktor: Az erdélyi szászok táplálják őket! Szivák Imre: Akadt egy szolgabíró Sátoraljaújhelyen, a ki Josephsdorfot meg akarta magyarosítani Józseffalvára. Természetesen ezt is rögtön észrevették és elnevezték azokat, a kik különben szerintük »anständig« emberek — a lap szerint für verächtlich geltende nationale Renegatentkum so überaus schön zu finden. Glückauf zum edlen Zuwachs, den das Deutsche Volk als schädlichen Krankheitskörper gern von sich abstösst.« Tehát azt mondja, hogy az a legmegvetendőbb renegátság, a melyet mint beteg testrészt dob el magától a németség. Megkezdték az izgatást a pozsonyi színház esetéből, főképen a helynevek magyarosításáról szóló törvény végrehajtása alkalmából és azt mondja az egyik czikkük, hogy hiszen Magyarországot Savojai Eugen és a bádeni herczeg szabadították meg és akkor telepitették oda a németeket, tehát mi joggal kívánhatjuk mi azt, hogy Fehértemplom Fehértemplomnak és ne Weisskirchennek neveztessék. Engedelmet kérek, itt csak egy kis históriai korrekcziót mondok, hogy t. i. lehet, hogy azokat a németeket a bádeni őrgróf telepitette annak idején a Bánságba, de azt már históriai szempontból reklamálom magunknak, hogy 1848—49-ben, midőn a Szerbiából és máshonnan összesereglett hordák ezeket a délvidéki németeket létükben támadták meg és a megsemmisülés veszélye előtt álltak, akkor nem a bádeni őrgróf, sem Savojai Eugen, hanem Damjanich, Bem és Kiss Ernő honvédéi innen Pest vidékéről mentették meg őket, (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Azt mondja, hogy nyomorult stréberek és egoisták vannak itt Magyarországon nagy számban a Délvidéken még a hivatali elem közt is, a kik az ő látszólagos patriotizmusukat mutogatandó, beállnak a magyarosító és magyar nyelvterjesztő egyesületek tagjai közé. Azt mondja egy másik czikkében: »Die Magyarén, welche den preussischen Siegen im Jahre 1867 den Ausgleich zu danken hatten«, azt mondja, hogy mi alkotmányunknak visszaszerzését a németeknek köszönhetjük és azt mondja, hogy nemcsak a Vogezek felé tekint bánatosan Germánia, hanem itt is álmodozik a nagy német hegemóniáról. Azt mondja, hogy a németség telepítő és czivilizáló hatását a magyar faj nem lesz képes pótolni, és ő ugy értesült, hogy felsőbb körökben is mutatkozik egy törekvés, hogy Szent István koronájának országaiból egy egységes »Magyarischen Nationalen Haeenstaat zu bilden«. Itt üdvözli egyik képviselőtársunkat, Lutz Korodit, a kinek választása ötletéből irta ezt a czikket, a ki szerinte alkalmas lesz arra, mint a németségnek egyik legrettenthetetlenebb előharczosa, hogy ezen törekvéssel szemben egy ellenmozgalmat fog szervezni. Ide tartozik, azt mondja, hogy a szász képviselők külön klubját megalapították, és hogy azok a magyar képviselőkkel nem érintkeznek. »Wir Deutsche fühlen, dass man uns im schönen Ungarlande schon den Hals umdreht, wir fühlen, dass es hier mit unserem Lében als Deutsche, wenn sich die Verhältnisse nicht anders gestalten, bald zu Ende geht.« Azt mondja továbbá, hogy már az ő egészséges vérük végleg meg van mérgezve a magyarosi tási törekvések által: »erstanden uns Männer voll Muth und Überzeugung, welche sich trotz Hölle, Tod und Teufel bestrebten. das irregeleitete Volk zur Treue an sich selbst zurückzurufen, es aus der nationalen Betäubung aufzurütteln. Aber noch laufen viele den falschen Leithämmeln nach und wollen viele nicht begreifen, dass man unser Volksthum auf die Schlachtbank führt. 0 Volk! Wo bleibt deine Erkenntniss? Eühlst Du nicht den unschätzbaren Werth dessen, ein Glied der vollendetsten Nation der Erde zu sein? Ist dir schon Alles feil?« Azt mondja: Nem érzi a német faj, hogy ő a világ legtökéletesebb népéhez tartozik, és mégis ezeket a magyarosítás; törekvéseket annyi indífferentizmussal veszi, És akkor megalkották a szász sajtóban a szerves összeköttetést, továbbá a német ajkú felsőbb iskolák hallgatóival, ide értve az ausztriai felső iskolákba járó német fiukat is, az állandó kapcsolatot. És akkor azt mondják: Most már nem lehet többé ezt a német mozgalmat ignorálni. Méltóztassék figyelni, hogy hol keresik ők a megoldást. Ok azt mondják: mi tartozunk Ausztriához, annak kiegészítő része vagyunk, Ausztria pedig tartozik a nagy német birodalomhoz: »Ein wie fester Kitt des Bündnisscs Aie historische Tradition der Zugehörigkeit Osterreichs zum Deutschen Beiche ist und wie tief diese Tradition selbst in den eingewanderten ungarländischen Deutschen wurzelt.« Az a nagy ragaszkodás, mely Ausztriában a nagy német birodalom iránt mutatkozik, ez gyökerezik Magyarországon a délvidéki németek leikeiben. Nessi Pál: Miért nem vándorolnak ki ? Megszabadulnánk tőlük. Szivák Imre: Azt mondja: »Kann der Staat es uns gegenüber verantworten, wenn er unseren Kindern ihre deutsche Sprache und damit den Zusammenhang mit einer 81 Millionen-Nation raubt?«