Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.

Ülésnapok - 1901-111

111. országos ülés 1902 nök ur elénk terjeszt. Eltekintve attól, hogy a boszniai okkupáczió még nincs bevégezve, és hogy mikor lesz vége, azt nem tudjuk: ugy látszik, megint 60 évre elhalasztják, mert 60 évig tart, a mig ezt a vasutat kiépítik. Ennek a 173 km.-nyi vasútnak a megépítésére a t. miniszterelnök ur 75 millió koronát irányoz elő, Ilyen drága vasút Ausztria-Magyarországon még nem épült, mert a statisztikai kimutatás szerint a legdrágább vaaut eddig 298.000 koronába került. Mi lehet az oka, hogy ez a vasút olyan sok jiénzbe kerül ? A t. miniszterelnök ur, ha jól tudom, erre vonatkozólag nem tájékoztatta a házat, de én megmondom, hogy mi az oka. Hiába nevet Ballagi képviselő ur, mert fogalma, ideája sincsen ezen kérdésekről. Hát majd én megmondom, miért kerül olyan sokba. Azért, mert a közös költségvetésben már sok olyan tétel volt, a melyeket tőlünk kivannak, mint tüzérségi ágyuk, erődítések stb., tehát nem akarták oda beállitani ezen kiadásokat is, hanem beállítják vasútépítés czimén és minden állomás egy-egy erőd lesz, ha tudni akarja Ballagi képviselő ur, Ballagi Géza: Nem akarok én semmit tudni magától! Molnár Jenő': A t. miniszterelnök ur ezzel indokolta a bizottságban is, hogy azért olyan nagy az építési tőke, mert minden állomás egyegy kis erőd. Tehát erődöket akar építeni és nem vasutat. És miután, mint az előbb megemlíteni szerencsém volt, a delegáczióba nem meri behozni, tehát itt a magyar törvényhozás utján ál-utakon, vasútépítés czimén akar Boszniában erődöket csinálni. Vészi József: Megvannak azok az őrházak! Csak vasúti összeköttetés kell! Molnár Jenő: Tessék ezt megczáfolni, ha nem igaz. A legdrágább vasút volt Magyarországon eddig, ha jól tudom, a mármaros-szigetkörösmezői vasút, de megjegyzem, hogy az is szabványos nyomtávú. De hogy keskeny vágányu vonalra kilométerenkint 433.000 koronát költsünk, az teljesen hihetetlen, hacsak nem azok az indokok forognak fenn, a melyeket én előbb megemlítettem. Azzal indokolja a t. miniszterelnök ur ennek a vasútnak keskeny vágányra épitését, hogy most nem mehetünk bele nagyobb költségekbe, építsünk tehát keskeny vágányut, hanem már most csináljuk meg a trasz-t rendes vágányra. Jól méltóztassék ezt megérteni. Ez nekünk bele fog kerülni 30 millió koronába. Ha lerakják a keskeny vágányt arra a szabványos nyomtávú traszra, akkor is meg kell építenünk és ha belefektet a miniszterelnök ur 30 millió koronát ebbe a traszba, ha gyümölcsözetlenül hever ott, mert annak semmi értelme nincsen, hogy most traszirozzunk, akkor én azt mondom, hogy jól van, tessék kiépíteni keskeny vágányuvá a szerajevó-uváczi vonalat és ne legyen szabványos nyomtávú sem a trasz, sem az alépítmény, hanem az arra fordítandó költségemájus 10-én, szombaton. 391 ket már most vegye fel a miniszterelnök ur és helyezze el gyümölcsözőleg mindaddig, mig az 50 millió koronára rug, mig a doboj-szerajevói vasútnak szabványos nyomtávura való kiépítése elérhető lesz. (Felkiáltások a szélsöbalóldalon: Majd a hadügyminiszter megcsinálja!) Azt mondják itt, t. miniszterelnök ur, hogy azt a tervet, a melyet én mondok, majd a hadügyminiszter ur fogja megcsinálni, (Ügy van! TJgy van! a szélsöbálóldalon.) Akkor mégis csak áll, a mit én mondok, hogy ennek a vasútnak a megépítésére nem szükséges annyi, hanem kevesebb, legalább is 40 millió koronával. És még egy ellentétet látok én itt. Nevezetesen a doboj-szerajevói vasútnak szabványos nyomtávúra való átalakítására számit a miniszterelnök ur kilométerenkint 133.000 koronát, ellenben ennek a szabványos nyomtávúvá tételére kilométerenkint 70.000 koronát. Hát hogy egyezik ez össze? Azt mondja, hogy itt több közlekedési akadály van. Az óriási építési tőkét is azzal indokolja, hogy nagyon sok a közlekedési és természetes akadály és mégis itt kevesebbe fog kerülni az átalakítás, mint a rendes vonal, t, i. a dobojszerajevói. Ez mind csak annak az eredménye, hogy nem csatolnak ide kimutatásokat, a melyekből tájékozást nyerhetnénk ennek a vasútnak az építési tőkéjéről, hogy mi szükséges, milyen forgalom lesz ott és hogy általában oly sürgős szükség van-e ezen vasút kiépítésére. A hadászati szempontból való kiépítését ennek a vasútnak a miniszterelnök ur nem indokolja semmivel. Az, hogy a vasút kiépítése hadászati érdekek szempontjából szükséges, hogy hadászati érdekek fűződnek annak kiépítéséhez, még nem indokolás. Nem elég ezt csak igy hangoztatni, hanem indokolni is kell, hogy miben rejlenek hát azok a hadászati érdekek, a melyek ezen vasútvonal kiépítését sürgetik. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Figyelmébe ajánlom a t. miniszterelnök urnak, hogy ha már megépíttetik ez a vasút, legalább a mi hozzájárulásunk arányában, — mert hozzá fogunk járulni, a mint azt már előbb említeni szerencsém volt. — szerződtessenek oda magyar munkásokat, hogy azoknak is legyen valami jövedelmi forrásuk. (Helyeslés a baloldalon.) Azután szeretnők azt is tudni, hogy azt a pénzügyi műveletet hogyan fogja keresztülvinni a t. miniszterelnök ur, mert ebben a törvényjavaslatban csak az van megmondva (olvassa) : »A létesítendő vasút építésével felmerülő 75 millió korona költség beszerzése végett 60 év alatt törlesztendő kölcsönt vehessen fel a boszniai kormány.« Hát szeretném tudni, hogy ezen 75 millió korona kölcsönből minket mennyi fog terhelni, illetve ezen 75 millió koronából hány millió korona erejéig vagyunk mi érdekelve, mint garantirozó állam? Mert mindegy az, akár készpénzt adunk, akár pedig hitelünket veszik