Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.
Ülésnapok - 1901-110
374 ÍÍO. országos ülés 1902 május 9-én, pénteken. dikat respektál. Melyik uralkodónak tartja tékát fenn ezt a jogot? Miért fázik annak a deklarálásától, hogy ez a magyar király joga, mikor Bosznia és Herczegovina csak a magyar királyé leket? Ezt ő nem mondja, hanem a helyett, nehogy félreértessék, saját hivatalos orgánuma utján megmagyarázza, hogy az uralkodó alatt császárt kell érteni. A »Bosnische Post« nyomban utána kijelenti, hogy császárt kell ezalatt érteni; már pedig tudvalevőleg Kállaynak ez a hivatalos orgánuma. 1883 november 6-ikán Kállay a magyar delegáczióban beszél a »Császár* proklamáeziójáról. Hát micsoda vonatkozásban áll Kállay alkirály a császárral? Micsoda vonatkozásban áll mint boszniai kormányfőnök a magyar delegáczióval ? Hogyan mer ott egyedül a császárról beszélni, mikor Bosznia kormányzata nevében beszél, holott a pénzt jónak látja mindig Magyarországtól is kérni ? Major Ferencz: Tisztelem azokat a delegátusokat ! Barta Ödön: Nem tartozik mindenki tudni Magyarország közjogát, de azt tartom, hogy minden funkczionárius, a ki a maga funkczióihoz az erőt és hatalmat Magyarországtól, vagy Magyarországtól is kölcsönzi, (Igaz! Ugy van! a szélsobalóldalon.) ha nem akar a hazaárulás vádja alá kerülni, respektálni tartozik azt, hogy magyar alkotmány van, (Ugy van! Ugy van! a szélsobalóldalon.) hogy a magyar alkotmány nem ismer császárt, hogy a magyar alkotmány nevében kormányzó embernek csak magyar királyról lehet, vagy legalább arról is kell beszélnie, akárhol beszél. (Ugy van! ugy van! a szélsobalóldalon.) Még kevésbbé tűrhető el, a nélkül, hogy itt vita tárgyává tegyük, az, hogy a magyar delegáczióban nem akad senki, a ki Kállay alkirályt ezért kérdőre vonna. (Ugy van! Ugy van! a szélsobalóldalon.) Örülök rajta, hogy Kállay alkirály most bizonyosan Budapesten van és a magyar delegáczió is most itt ülésezik; várom, hogy a delegáczióban, a hol azt mondják, hogy annak utján lehet a 67-es alapon is magyarul kormányozni, mit fognak ezen szempontból tenni; milyen elégtételt fognak Magyarországnak szerezni? (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Azt szokták mondani t. ház, azok, a kik Kállayt dicsérni akarják, hogy ő »egyenlősit«. Igenis egyenlősít; (Mozgás a szélsobalóldalon.) egyenlősít ugy, hogy előbb az egyiknek, azután a másiknak a jogát egyenlően konfiskálja, és egy akaratot helyez mindenek fölé: a saját akaratát. (Ugy van! Ugy van! a szélsobalóldalon). T. ház! t Én nem akarom itt ellentétbe állítani egymással a mohamedánok és a keresztények helyzetét'; nem akarom részletesen bírálni azt, a mi ott történik, csak az eredményekre mutatok rá, azért, mert az idő előrehaladt. (Halljuk! Halljak! a bal- és a szélsobalóldalon-) Csak arra az eredményre mutatok rá, hogy előbb kivándoroltak a keresztények, most pedig kivándorolnak a muzulmánok. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Bosznia népessége nem olyan nagy és egyáltalában nem szaporodik olyan nagy mértékben, hogy egy olyan tartamú kormányzat alatt, a melyről szó van, 17.000 muzulmán földbirtokosnak kivándorlása olyan elenyésző kis numerus lenne, a mely felett egyszerűen napirendre lehetne térni. Pedig ezt a numerust nem ón imputálom Kállay alkirálynak, hanem ő maga állítja, hogy ennyi, és ha ő maga állítja ezt, akkor azt kell hinnem, hogy sokkal több, (Ugy van! Ugy van! a szélsobalóldalon.) mert neki érdekében áll a számot csökkentem, nem pedig nagyobbítani. (Ugy van! a szélsobalóldalon.) 0 egyenlősít, még pedig egyenesen azon módszer szerint, a melyet ő, ugy látszik, mintaképül választott magának a Magyarországon olyan sajnosán, olyan keservesen érzett elnyomatás korszakából. (Ugy van! a szélsobalóldalon.) Azoktól a cseh bevándorlóit hivatalnokoktól veszi ő a mintát, a kiket mi itt annyira tisztelni tanultunk. (Ugy van! Ugy van! Mozgás a szélsobalóldalon.) Egyenlősít a jogfosztásban, egyenlősít minden akaratnak elnyomásában ; elnyomja a szólásszabadságot; elnyom mindent, a mi szabad intézmények fejlesztésére alkalmas, hogy mint autokrata uralkodhassak elevenek és holtak felett. (Ugy van! Ugy van! a szélsobalóldalon.) 17.000 muzulmánnak a kivándorlása Boszniából sokkal nagyobb jelentőségű dolog, mint a minőnek látszik. A muzulmánok ott a régi földbirtokos osztályt jelentik, és én nagyon csudálkozom rajta, t. ház, hogy ebben a parlamentben oly kevesen foglalkoznak ezzel a kérdéssel; hogy alig akadt felszólalás, a mely rámutatna arra, hogy az a kivándorlás nemcsak gazdaságilag káros ránk nézve, hanem, hogy az nemzeti szempontból ránk nézve egyenesen megszégyenítő, mert a mi zászlónk alól menekülnek az ottani ősi benlakóknak elismert muzulmánok, a kiket ott a földhöz nemcsak a hagyomány, hanem vallási kötelékek is fűznek. (Ugy van! Ugy van! a szélsobalóldalon.) Hát egyenlősít Kállay alkirály, t. ház, még pedig gyönyörű eredménynyel. Megszüntette a török hűbériség intézményét; az u. n. ziámetok tizedjövedelmét kisajátította, és olyan szép mintát talált, fájdalom, már nemcsak a Bach-korszakból, hanem a mienkből is, hogy ezen tizedjövedelmek kártalanítását épen ugy hajtotta végre, mint a hogy az nálunk a regálé-megváltásnál történt, — olyan igazságosan, csakhogy egy kissé régi, elavult és csak az ilyen szegény elmaradott népre nézve hatásos eszköz segítségével. (Halljuk! Halljuk! a szélsobalóldalon.) Elhíresztelte, jóformán saját közegeivel, hogy adó alá irják azt a tizedjövedelmet. O nagyon ismerte annak a szegény népnek erkölcseit; jól tudta, mennyire irtózik attól az adósróftól, a melytől a háta ropogott addig is. Természetes, hogy a mikor megtudták a nép között, hogy a tizedjövedelmé-