Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.
Ülésnapok - 1901-110
35Ü 110. országos illés 1902 május 9-én, pénteken. gyámalap javára szedett járulék megszüntetése iránt. Szilágy vármegye közönségének feliratát, a hadköteleseknek szolgálatuk harmadik évében a mezőgazdasági munkákra való szabadságolása tárgyában; Torontál vármegye közönségének feliratát, az 1867 :V. t.-cz. és az 1715 :XLIX. t.-cz. törvény utján leendő törlése, továbbá Kossuth Lajos és az 1848/49-iki honvédek érdemeinek törvénybe iktatása és végre Pécs szabad királyi város közönségének feliratát, a borfogyasztási adó leszállitása ügyében. Mindezen feliratok tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. A miniszterelnök kivan nyilatkozni. Széll Kálmán miniszterelnök: Van szerencsém a t. képviselőháznak egy törvényjavaslatot (írom. 144) előterjeszteni, a mely az 1880. évi XLVI. és az 1893: XXX. t.-cz. módosításáról szól. A számszék szervezésének némely nem egészen lényeges, de szükséges módosítását tárgyalja ez a törvényjavaslat. Méltóztassék a javaslatot kinyomatni, szétosztatni és a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: A javaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasíttatni. Dedovics György jegyző: Neményi Ambrus a pénzügyi bizottság előadója! Neményi Ambrus előadó: T. ház! Van szerencsém beterjeszteni a pénzügyi bizottság jelentését (írom. 143, 145) az 1902. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentést kinyomatni, a ház tagjai között szétosztatni és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre tűzetni. Elnök: A jelentés az 1902. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyában ki fog nyomatni, szét fog osztatni és az osztályok mellőzésével a háznak napirendjére tűzetni. Következik a napirend: t. i. a Szerajevótól a Lim völgyében az TJvácz melletti Szandzsák határig és Visegrádtól elágazólag a Ezava völgyében a Vardiste melletti szerb határig, továbbá a Samácztól Dobojig és Bugojnótól Arzanóig vezetendő vasutvonalak építéséről szóló törvényjavaslat (írom. 25, 126. 127) folytatólagos tárgyalása. Dedovics György jegyző: Krecsmarik János! Krecsmarik János: T. képviselőház! Magyarország törvényhozása ez idő szerint abban a helyzetben van, hogy egy Balkán-államot érintő ügyben kell határozatot hoznia. Igen természetes, hogy ilyen kérdések vizsgálatánál és bírálatánál olyan szempontok tolulnak előtérbe, a mely szempontok kizárólag belügyi természetű kérdéseknél kevésbbé igényelnek méltatást. Első és fő szempont annak felismerése, hogy ; a Balkán-államok alakulási és átalakulási jtroczeszszusában Magyarország hivatva van irányító szerepet játszani, és pedig földrajzi helyzeténél fogva is, továbbá közművelődésének nem annyira éles nyugati jellegzeténél fogva, és végül azon bizalomnál fogva, a melylyel e népek — bárha vak ellentörekvések némelykor elhomályosítják — a magyar politikai közélet iránt állandóan viseltetnek. Mivel a közvetlen érintkezésnek csak a legkezdetén állunk, nagyon szorgosan kell ügyelni arra, hogy a magyar Balkán-politika alapvonalai már most határozottan kifejeztessenek. A régmúlt idők eredményei arra tanítanak bennünket, hogy a Balkán-népeket számtalan érdek fűzi a magyar birodalomhoz és hogy elődeink bölcsesége meg tudta találni az utat és módot arra, hogy e népek sorsát mindeneknek megelégedésére a magyar birodalom nagy, általános érdekeihez fűzze. Fel kell tehát az elejtett fonalat újra vennünk és kidomborítanunk azt, hogy Magyarország, ugy, a mint a múltban cselekedte, a jelenben és a jövőben is e népek szabad és békés fejlődését kívánja. Ez volt a törekvésünk Xyugat felé akkor, a midőn törvényhozásunkba felvettük azt, hogy Magyarország csak az alkotmányos Ausztriával kívánja a történelmi kapcsolatot fentartani, és ez kell, hogy legyen törekvésünk Kelet felé is, abban a biztos tudatban, hogy nem a pillanatnyi hasznok, hanem a tartós, állandó érdekközösség és a felénk hajló népek szabad és békés fejlődésének előmozdítása az, a mi bennünket kell, hogy vezessen. A jelen törvényjavaslat bírálatánál első sorban azt kell vizsgálni, hogy beleillik-e az imént vázolt magyar Balkán-politika keretébe ? Itt első sorban sajnálatomat kell kifejeznem, hogy BoszniaHerczegovina népei még mindig nincsenek abban a helyzetben, hogy ezen első sorban is őket érintő kérdésben és ezen nagy, országos befektetésről maguk is alkotmányosan nyilatkozhassanak. Mert nem szabad elfelejtenünk, hogy ezen vasút nem az osztrák-magyar monarchia, hanem kizárólag Bosznia-Herczegovina budgetjét terheli. Ismerve azonban azokat a nehézségeket, a melyekkel egy ilyen keleti államnak a modern állam szervezetével való ellátása jár, valamint remélve azt, hogy a közeli jövőben mód lesz arra, hogy ezen látszólagos és mindinkább valódinak feltüntethető hiány pótoltassák és lehetséges legyen Boszniát és Herczegovinát az őket érintő kérdésekben annak idején meghallgatni: nem marad egyéb hátra, mint hogy substituáljuk magunk ezt a hiányzó szervezetet és vizsgáljuk, hogy figyelemmel a magyar érdekekre, megfelel-e a két tartomány szempontjaiból az a vasút a hozzá fűzött követelményeknek, és ne érjen bennünket az a vád, hogy mi Bosznia és Herczegovina védtelen helyzetét felhasználtuk arra, hogy hozzájárultunk ezen törvényjavaslathoz és igy magunknak pillanatnyi vívmányokat és sikereket biztosítva esetleg feláldoztuk a jövendő nagy feladatait.
