Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.
Ülésnapok - 1901-104
214 ÍOh. országos ülés 1902 április 30-án, szerdán, hogy igy van, de azt igenis állithatom, hogy én nem levelezek egyetlenegy közös minisztériummal és ő Felségével sem németül. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Kincsen is katonai érintkezése! Tóth János: Bárki eljöhet hozzám, — mondotta a miniszterelnök, — és meggyőződhetik erről, mert én Magyarország szempontjából, mint miniszterelnök, kötelességemnek tartom minden felterjesztésemben a magyar nyelvet használni. (Helyeslés a szélsöbáloldalon. Felkiáltások; Igy Icell tenni a honvédelmi miniszternek isi) Azt hiszem, hogy a miniszter úrral szemben nagyobb tanura, mint a minisztérium fejére, nem hivatkozhatom. Ha a miniszterelnök ebben a véleményben van, miért élvez a honvédelmi miniszter ur ebben a kérdésben is extra-privilégiumot, ha nem azért, hogy e tekintetben is használja a német nyelvet, szóval germanizáljon ? Kubik Béla: Az osztrák szellemet terjeszti! Tóth János: Azt mondja a t. miniszter ur, hogy abszolúte nem érti a vezérkarra vonatkozó állításaimat. Felolvasta háromszor is. Hát én nem akarok felnőttek oktatásával foglalkozni, hanem csak azt akarom felemlíteni, hogy az én meggyőződésem szerint a honvédség nem szervezte önállólag a vezérkart, ugy,. mint a hogy azt én óhajtottam volna, mert hiszen közös hadseregbeli vezérkari tisztek is helyeztetnek oda át. Már pedig háború, mozgósítás esetén a vezérkar, mint legmagasabb fórum, mondjuk, segédeszköz dolgozza ki az összes haditerveket. így aztán mozgósítás alkalmával szellemileg a vezérkari tisztekre nehezedik a legnagyobb súly. Az a legfontosabb tényező, és ezért mondottam, hogy a legmagasabb vezetésnél a honvédség a közös hadseregnek van szellemileg alávetve. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Beismerte a t. miniszter ur azt is, hogy azok az urak, a kik átvezényelteinek, nem teszik le a honvédesküt. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ideiglenesen! Tóth János: Hát törvényünk is van arra, hogy minden honvédtiszti szolgálatot teljesítő tisztnek le kell tennie a honvédesküt. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Igen, ha áthelyeztettek a honvédséghez. Tóth János: Kérdem már most, ki ellenjegyzi ezeknek az uraknak az áthelyezését, vagy kinevezését. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Én! Tóth János: Akkor meg eo ipso le kell tenniök az esküt, mert akkor egészen honvédekké válnak. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Mihelyt a honvédséghez vannak áthelyezve, leteszik az esküt, a míg azonban csak ideiglenesen vannak kivezényelve, nem. Tóth János: Örömmel hallottam azt, á mit a miniszter ur a .Ludovika-akadémiában a. német nyelv tanítására vonatkozólag mondott. Örömmel hallottam, mert muszáj elhinnem, hogy igaz, a mit mondott, daczára annak, hogy tavaly, a mikor ezt a költségvetést tárgyaltuk, a t. államtitkár ur nem igy nyilatkozott. 0 azt mondotta ugyanis, hogy négy tantárgyat tanítanak németül, és meg is nevezte azokat. A t. miniszter ur most azt mondja, hogy egyedül a szolgálati szabályzatot, és a hadsereg szervezetét tanítják németül is. Az államtitkár ur felemlítette a tereptant, a hadászatot, a fegyvertant is, összesen négy tantárgyat, B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Csak a terminus technikus más! Tóth János: Ha e tekintetben az a haladás van, hogy ma már csak két tantárgyat tanítanak, ez örvendetes haladás, habár ez sem helyes, (Ugy van! Ugy van! a szélsSbaloldalon.) mert ott csak alkalmat kellene adni a fiatalságnak arra, hogy tanuljon németül. . . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Hogy adjunk rá alkalmat? Hogy lehet megtanítani valakit a német nyelvre, ha nincs tankényszer ? (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) Tóth János: ... és ne kényszerítse a kormányzat arra, hogy németül is megtanuljon. Azt mondja a t. miniszter ur, hogy nem lehet a honvédségnél uj intézményeket létesíteni, mert azok drágák és mert nincs azokra pénz. Hát erre csak azt jegyzem meg, hogy ha a közös badseregnél kell valamely intézményt létesíteni, erre 35 esztendő óta mindig volt pénz, tehát lehetne pénz a honvédség részére is, ha ezt akarnák intézményekkel önállólag fejleszteni. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbáloldalon.) Ezeket akartam még a t. képviselőház előtt elmondani. (Elénk helyeslés és éljenzés a szélsöbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk !) Méltóztassék megengedni, hogy csak röviden reflektáljak egyes dolgokra, a melyeket Tóth János képviselő ur elmondott. A t. képviselő ur pártja és a többség között régóta, 1867 óta áll fenn a nézetkülönbség a tekintetben, hogy az 1867: XII. t.-cz.-ben emiitett »magyar hadsereg« szavak mit jelentenek. Akkoriban sem értelmezték e szavakat másképen, mint ugy, hogy ezek alatt magyar csapatok értendők. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Soha!) Bocsánatot kérek, azt talán meg méltóztatik engedni, hogy ezt az 1867: XII. t.-cz.-et nagyjában ós majdnem egészében Deák Ferencz konczipiálta; legalább az ő felügyelete alatt jött létre? Azt kérdem tehát a t. képviselő úrtól, hogy miután Deák Ferencz 1876-ban halt meg, tehát az 1867-iki törvény Deák Ferencz elhalálozása előtt már kilencz évig fennállott: nem szólalt volna-e fel éspedig teljes joggal Deák Ferencz, hogyha ez a törvény 9 esztendőn át nem ugy értelmeztetett volna, (Élénk helyeslés jobb felöl.) a mint ezt a ' törvényhozás 1867-ben megállapította?
