Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.

Ülésnapok - 1901-104

104. országos ülés 1902 őket, de viszont azt is el kell ismernünk, hogy j az angol hadsereg szintén megteszi minden tekin­tetben a maga kötelességét. Azt mondja a képviselő ur, hogy a Mann­licher-fegyverek a burok tapasztalása szériát kevésbbé feleltek meg, mint a Mauser-fegyverek. Azt hiszem, hogy ez még legalább is kétes; várjuk be, fájdalom, csakis hadjáratban fog be­bizonyulni, vájjon az egyik vagy a másik jobb-e. Rákosi Viktor: Ott jobban kipróbálták, mint itthon, tehát jobban tudják! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Lehetséges; én egyáltalán nem tagadom, de el sem fogadom ; én egészen neutrális állást foglalok el ezen kijelentéssel szemben, csak azért, hogy ellent ne mondjak a t. képviselő urnak; csakis ezért. (Derültség.) Rákosi Viktor: Tessék velem oppoziczióba menni! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A mi pedig a czéllövészét kérdését illeti, és azt, a mit Szemere Miklós t. képviselő ur e tekin­ben felhozott, hogy t, i. az ifjúságot már tízéves korától fogva gyakoroltassuk a czéllövészetben: ez nagyon üdvös, nagyon szép. nagyon helyes eszme, s ezzel az eszmével már foglalkoztunk is a hetvenes évek elején, de mindez pénzkérdés; millióba és millióba kerülne; fegyvereket, tölté­nyeket kellene kiadni. Hiszen meg is próbáltuk, adtunk ki egyes lövészegyleteknek fegyvereket, lőszert, stbit, de czélt nem értünk; a fegyverek meg­rozsdásodtak és hasznavehetetlen állapotban kap­tuk azokat vissza. (Egy hang a szélsöbaloldalon: A lizalom is berozsdásodott!) És ismétlem, hogy ha ezt az intézményt igy behoznék, a melyet én a magam részéről nagyon is üdvözölnék, ez óriási pénzbe kerülne, s akkor még inkább volna alapja annak, hogy a t. képviselő urak a nagy kiadá­sok ellen szót emelnek. Gróf Wilczek Frigyes tisztelt képviselő ur (HalljuTc! Halijai! balfelöl.) felszólalását, tár­gyilagos és érdekes előadását . . . Nessi Pál: Nyugodt előadását! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: . . . igenis nyugodt előadását én a magam részé­ről csak üdvözölhetem. (Helyeslés balfelöl.) De azért természetesen (Derültség a bal- és a szélső­baloldalon.) fogok egyes felvilágosításokat adni, a melyekből majd látni fogja, hogy a kérdések nem olyan könnyűek, mint talán hiszi. O, teszem fel, összekapcsolja a szolgálati kötelezettség kérdését a kivándorlás ügyével. De méltóztassék csak épen a Felsővidéken utána nézni a dolognak; a kivándorlottak leg­nagyobb része már eleget tett katonai kötele­zettségének. Vannak olyanok is, a kik azt meg­előzőleg mennek ki, (Mozgás a szélsöbaloldalon.) de legnagyobb részük már kiszolgált, és nem azért megy ki, hogy a katonai szolgálat elől mene­küljön, hanem azért, mert, fájdalom, csakugyan nem képes azon a vidéken kenyerét megkeresni, és azt hiszi, hogy odakünn Amerikában boldo­április 30-án, szerdán. 207 gulni fog. Nagyon sokan, sőt legnagyobb részük csalódva jön vissza. (Igaz! a szélsöbaloldalon.) Ezt a kivándorlást nincs módunkban megaka­dályozni, és nem fogjuk megakadályozhatni még két-, vagy akár egyéves szolgálati idővel sem. A mi pedig a kétévi szolgálati időt illeti, (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsöbaloldalon.) a t. képviselő ur arra hivatkozik, hogy a honvéd­huszárságnál e tekintetben szép eredményeket értünk el. Ez igaz, de hát az a kétévi szol­gálat kérdése nem olyan egyszerű kérdés, azt igy incidentaliter nem lehet elintézni, az alapos megfontolást igényel. Méltóztassék annak, a ki érdeklődik ez iránt, elolvasni az annak idején a német Reichstagban tartott beszédeket. Méltóz­tassék a most nemrégiben Francziaországban tör­tént tárgyalásokat e kérdés felett megnézni. Azt fogja látni a t. képviselő ur, hogy ez elő­ször nem olyan könnyű, és másodszor minálunk a monarchiában a népeknek kultúrai fokozata nem egyforma és nem áll olyan magasan, hogy minden népnél azt mondhatnánk, hogy a két­évi szolgálat elegendő. (Ellenmondások a szélsö­baloldalon.) Molnár Jenő: Szóval, buták vagyunk! (Zaj.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A magyar könnyen oktatható, sokkal könnyeb­ben oktatható, mint más, hanem más kell a magyarnak, az kell, hogy fegyelemhez szoktassák, rendet tanuljon és feltétlenül engedelmeskedni tanuljon, az kell a magyarnak. (Ugy van! jobbról.) Eötvös Bálint: A búrokat hány évig dresz­szirozták ? (Zaj. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Rákosi Viktor: A búrokat nem tanitják ein­zweira, mégis jó katonák! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Kérem, a burok igaz, hogy nem tanultak ein­zwei, hanem azt csak méltóztatnak konczedálni, hogy a guerilla-háboru valami egészen más, mint egy rendes hadseregnek a szervezése, mű­ködése. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) A guerilla-háboru egészen más. (Zaj a szélsöbal­oldalon.) Hiszen Várady Károly képviselő ur ta­lán szervezni fog és szervezni fog tudni egy guerilla-ármádiát, de én arra nem vállalkoztam. (Derültség. Zaj. Az elnök csenget.) Azt méltóztatik mondani, hogy a harmadik szolgálati évben ugyan történnek szabadságolások, de rendesen télen és nem nyáron. Ott, a hol méltánylást érdemlő indokok vannak, a szabad­ságolás egyáltalában semmiféle időszakhoz nin­csen kötve, hanem akkor lesznek szabadságolva, mikor a szükség előadja magát. Altalánosságban igenis ősz felé lesznek elbocsátva, mert kiesnek a létszámból, megtakarítás czéljából is, és mert a gyakorlatoknak már vége van. A gyakorlatok­ban részt kell nekik venni, azért visszatartatnak rendesen a gyakorlat végéig és akkor azután elbocsáttatnak. A mi pedig azt illeti, hogy a gazdasági munkánál segédkezet nyújtsanak, ez a dolog Csehországban a 8-dik és 9-ik hadtestnél kipró-

Next

/
Thumbnails
Contents