Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.

Ülésnapok - 1901-104

200 lOé. országos ülés 1902 Kubik Béla: Tehát a hadi erőknek! Örömmel konstatálom, t. ház, hogy az én közbeszólásaimnak végre van már annyi eredménye, hogy egy ilyen helytelen dolgot ő kénytelen megtagadni, a ki a honvédelmi miniszter úrral együtt kapva-kapott azon, a mikor ez a kérdés itt a képviselőházban felvettetett, és élesen reámutatott arra, hogy hiszen itt erről az oldalról mondták — ha jól emlékezem, a nemzeti pártról mondta akkor valaki — hogy a honvédség kiegészítő része a hadseregnek, vagy a véderőnek, Örömmel konstatálhatom, hogy ma már ezt a felfogást nem teszik magukévá ugy, a hogy az akkor történt. Azonban meg kell jegyeznem, hogy én az általános nemzeti szempontból igen t. képviselőtársamtól kioktatást el nem fogadok. (Helyeslés a szélsöbalóldalon.) Mert egy oly hadsereg iránt, a melyben századosinál magasabb rangot magyar nemzeti műveltséggel biró egyén el nem érhet, és a mely hadseregnél a hadi iskolába Bécsbe kell küldeni a tiszteket, a mely hadseregből Bécsben kell lovagolni tanítani a tiszteket, a mely hadseregben az élelmezést megtanulni szintén Bécsbe kell menni, sőt a pékeket is Bécsbe kell küldeni, hogy kenyeret sütni megtanuljanak: már engedelmet kérek, én egy olyan hadsereg iránt lelkesedéssel és rajongással nem viseltethetem, de különösen azok iránt a vezetők iránt nem tanúsíthatok lelkesedést, a kik ilyen irányban vezetik a hadsereget és a szellemet ebben az irányban akarják megváltoztatni. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbalóldalon.) Különösen pedig az igen t. képviselőtársamtól nem fogadok el e tekintetben útmutatást, mert a képviselő ur évekkel ezelőtt azt mondotta, hogy a katonai szempontoknak alárendelendők ugy a pénzügyi, mint a közgazdasági szempontok is. (Zajos ellenmondásolc a szélsöbalóldalon.) Münnich Aurél: Az egészet tessék idézni! Kubik Béla: Méltóztassék csak kikeresni, vagy ha parancsolja, majd megmutatom, saját szavai ezek a t. képviselő urnak; én tehát tőle kioktatást nem fogadok el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A honvédelmi miniszter ur kivan nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk!) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy a tegnapi és a mai napon felhozottakra a magam részéről, a mennyire lehet, röviden válaszoljak. (Halljuk! HalljuJc!) Hogy a t. függetlenségi párt részéről a külön magyar hadsereg minden alkalommal kangsulyo-ztatik és amaz óhajnak, hogy az létesüljön, kifejezés adatik, az ellen abszolute semmi észrevételem nem lehet; az egy nézet, melyet én tisztelek, de nem osztok. (Felkiáltások a szélsöbalóldalon : Az a baj!) E részben a nemzet nagy többsége ismételten nyilatkozott, és én azt hiszem, hogy a t. ellenzék eléggé törvénytisztelő, hogy a nemzet nagy többsége e részbeni nézetének aláveti magát, addig, mig az ő nézete április 30-án, szerdán. szerint a dolgok meg nem változl áthatok, a mi az én meggyőződésem szerint nem igen lesz meg, (Ellenmondások a szélsöbalóldalon.) mert Magyarország érdeke megköveteli azt, hogy Ausztriával egyetemben egy nagy tekintélyes véderó't tartsunk fenn. Mihelyt külön magyar hadsereg szervezéséről van szó, méltóztassék csak megnézni, akkor Magyarország kicsiny állammá sülyed, a melynek az európai koncz értben az a súlya nem lesz meg. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon. Zaj. HalljuJc! Halljuk! jobbfelöl.) Bocsánatot kérek, t. képviselő urak, ne méltóztassanak mindjárt felháborodni. (Halljuk! Halljuk!) Hogyha mi egyedül laknánk Eurójmban, ha már egész Európát elfoglaltuk volna, akkor helyes volna, de miután más nemzetek is laknak Európában, ezekre mégis csak tekintettel kell lenni. (Derültség jobbról.) Rákosi Viktor: Inkább független Szerbia, mint leigázott Oroszország lenni! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Én azt hiszem, hogy a t. függetlenségi párt a dolgok megítélésénél a tényleges viszonyokat igen kevéssé veszi figyelembe, hanem inkább csak szive sugallatának engedve, óhajának ad kifejezést, némelykor oly modorban, a mely egy kicsit hangos. (Derültség.) De azt hiszem, hogy ez a politika tulajdonképen nem helyes. (Ellenmondások a szélsöbalóldalon.) Az én nézetem szerint nem helyes, mert magyarán mondva, azt hiszem, ez a politika az, a mit ugy neveznek, hogy fejjel falnak megy az ember. (Mozgás a szélsöbalóldalon.) Kubik Béla: Ez az a hangos kifejezés! Egyoldalú és hangos! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Némelykor megtörténik, hogy Kubik t. képviselő ur is hangosan beszél — csak némelykor történik meg! — (Derültség.) hát bocsánatot kérek, ha most én is hangosan fejeztem ki magamat. (Derültség a jobboldalon.) A főclv a véderő szervezésénél nálunk az, hogy a pragmatika szankczió alapján a védelem közös. Nessi Pál: A védelmi kötelezettség közös! (Ugy van! Ugy van! a szélsöbalóldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Elfogadom: a védelmi kötelezettség közös! Ezen az alapon jött létre a védtörvény 1868-ban. Hogy ez a kérdés mennyire alaj)osan megvitattatott akkoriban, és mennyire alaposan megvitattatott 1888-ben és 1889-ben is, arra emlékeznek azon t. képviselő urak, a kik akkoriban itt voltak, vagy pedig, a kik az akkori tárgyalásokat olvasták. A közös védelmi kötelezettségből, a mint azt a pragmatika szankczió megállapítja, származott a közös hadsereg, a mely 1868-ban ezen elnevezést nyerte. A nemzet nagy többsége ezt az elvet akkoriban elfogadta; ennélfogva, azt hiszem, a törvénytisztelet megkívánja tőlünk, hogy mindenki, pártkülönbség nélkül, a törvény