Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.
Ülésnapok - 1901-103
103. országos ülés 1902 április 29-én, kedden. 175 szűkebb és szűkebb térre szorittatik, elkonfiskáltatik (Ellenmondás a jobboldalon.) és eredményezte azt, hogy a magyar honvédség nem azt a nemzeti czélt szolgálja, a mely nemzeti czélért a magyar nemzet lelkesedése és áldozatkészsége azt felállította (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) és nem azon szellemben vezettetik és igazgattatik, a mely szellemet, vezetést és igazgatást tőle, mint nemzeti intézménytől joggal elvárhatunk. Történeti igazság az, hogy a Magyarország felett uralkodott kormányzatot katonai ügyekben mindig egy eszme, egy czél vezette, a központosítás, az egybeolvasztás, az egységes osztrák hadsereg létesítésének eszméje, hogy a magyar nemzet katonai erejét és Ausztria katonai erejét egy egységbe öszpontositsa és ezáltal lehetetlenné tegye, hogy a magyar katonai erő önállólag is kifejlődhessék, vagyis, hogy felállitassék és megteremtessék az önálló magyar nemzeti hadsereg. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Méltóztassék visszanézni évszázadokkal; elődeink örökké nemzetgyűléseikben, tanácskozásaikban ezen katonai összpontosítás ellen küzdöttek. Méltóztassék megnézni, hogy a magyar nemzet hányszor fejezte ki ragaszkodását, akaratát törvényben, hogy követeli az önálló magyar hadsereget, követeli, hogy Magyarország ugy közjogilag, mint államkormányzatilag katonai kérdésekben teljesen önálló legyen. (Ugy! van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Méltóztassék visszatekinteni évszázadokra, a magyar nemzet önállólag intézkedett az önálló magyar hadsereg felett, önállóan intézkedett annak kiegészítése, az ujonozmegajánlás, az ujonczpótlás tekintetében, hogy Magyarországról az idegen katonák kivezényeltessenek és a magyar ujonczok csak magyar ezredekben szolgáljanak. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Az ujonczhiány pótlásánál soha sem nézte, hogy az osztrák ezredekben mennyi hiány van, mindig csak azt, hogy a magyar ezredekben mennyi hiány van. Szóval a magyar nemzet évszázadokon keresztül küzdött ezen központosítás ellen, és soha, de soha sem intézkedett akként katonai kérdésekben, a mint az osztrák örökös tartományok intézkedtek, az neki nizusa nem volt, és valahányszor a magyar nemzet katonaságot állított ki, vagy felkelést rendelt el, vagy bármiféle subsidiumot ajánlott fel a hazának és a trónnak a védelmére, egyetlen egy törvényünk sincsen, a hol a magyar nemzet ki ne fejezte volna azt, hogy ezt önként, szabad akaratból teszi, és eleve is tiltakozik az ellen, hogy a jövőre nézve ezen önkéntes ajánlatból bármiféle kötelezettséget vonhassanak le. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Hát ezt az önállóságot, az önálló magyar hadsereghez való SZÍVÓS ragaszkodását fejezte ki évszázadokon keresztül a magyar nemzet. Vájjon, t. képviselőház, ma a magyar nemzet ragaszkodik-e ehhez, ilyen nagy ellentállással küzd-e ezen központosítás ellen és igyekszik-e küzdeni az ellen, hogy az egész magyar nemzeti véderő beleolvasztassék az osztrák véderőbe? Hiszen ha küzdene ezen évszázados nemzeti törekvés mellett, az én meggyőződésem és nézetem szerint csak a trón, és a haza biztosságát emelné és biztosítaná vele. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház! Előttünk van sok történelmi példa. Azt az ideált, a mire önök törekednek, a mire a katonai kormányzat évszázadok óta törekszik, az egységes osztrák hadsereget a történelem tanúsága szerint mindig megverték! (Zajos tetszés a szélsöbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: No már ez nem áll! Kubik Béla: Nem is találni ott lelkesedést! Pedig diszcziplinával nem lehet győzni. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Nessi Pál: Ugy van ! Mindig megverték! Meg is fogják verni mindig! Kubik Béla: Lelkesedés kell ahhoz, hogy csatát nyerjenek ! Meg eszme! Osztrák-magyar eszme nincsen. (Zaj.) Leszkay Gyula: Futás az erénye az osztrák hadseregnek! (Zaj.) Tóth János: Ennek az egységes osztrák hadseregnek tulajdonithatja a trón, a dinasztia azt, hogy elvesztette a német császári koronát, elvesztette Nyugaton minden birtokát, elvesztette az osztrák császári hatalomnak minden tartozékát. (Ugy van! Helyeslés a szélsöbaloldalon,) Ezzel szemben a magyar nemzeti lelkesedésnek és a magyar nemzeti katonai erőnek az értékét mi is ismerjük, a trón is ismeri. (Halljuk! Halljuk!) Annak az önálló magyar hadseregnek tulajdonitható az, hogy a pragmatika szankczió körüli harczokban a tizennyolczadik században a dinasztia össze nem omlott. S nemcsak a király háláját, hanem a történeti igazságot fejezte ki Mária Terézia, mikor azt mondotta: Minden sikert, minden eredményt, a mely ügyünket támogatta, Isten után az ősi magyar vitézségnek köszönhetünk. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) 1867-ben mivel indokolták meg a kiegyezést ? Azt mondta Deák Ferencz és pártja, hogy azért is kell ez a kiegyezés, mert Magyarország rendkívül nagy hatalmasságokkal, Oroszországgal és Németországgal van körülvéve. Hát ha a történelemnek tanúsága azt bizonyítja, hogy az az egységes osztrák hadsereg még sohasem győzött, de az az önálló magyar hadsereg már számtalanszor adott trónt a hazának és hazát a trónnak, akkor mentül hatalmasabbak mellettünk és velünk szemben szomszédaink, annál nagyobb szükségünk van egy önálló magyar hadseregre, még pedig egy teljes erejében kifejlesztett nemzeti hadseregre. (Igaz! Ugy van! élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ezt a történelmi tanulságot éreznie kell minden magyar szívnek és tudnia kell odafenn a trónnak is. S mégis azt látjuk, hogy minden törekvés az egybeolvasztásra irányul. (Igaz ! Ugy van ! Elénk helyeslés
