Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.

Ülésnapok - 1901-102

148 102. országos ülés 1902 április 28-án, hétfőn. mázza, minden izében én állapítottam meg és fejtegettem, én csináltam azzal a czéllal, hogy az ország jogai és érdekei semmi körülmények közt abszolúte sértve ne legyenek. Azt az esetet, hogy egy hathavi felmondás mellett legtöbb kedvezményű szerződés köttethessék, nem uj tarifával, hanem tisztán a legtöbb kedvezmény alapján, ezt ebből a törvényből, ezen törvénynek intencziójából kizárni, lehetetlenné akarni tenni, senkinek esze ágában sem volt. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) És mégis én a törvényes álláspontra helyezkedtem, a legtörvényesebbre. Miért? Mert mikor Mexikóval felvetettem ezt az eszmét, én mondtam azt a magyar kormány nevében: én képzelek egy megoldást, hogy Mexikóval ez a szerződésnélküli állapot megszűnjék, hanem én a törvényemet respektálom, én ezt csak törvény által csinálhatom meg. Hol van az a közjogi doktrína, a melyet hallottunk Rakovszky képviselő ur részéről, hogy közjogilag nem helyes az előbbi törvényt egy másik törvénynyel, ha az előbbi törvénynek czéljaival ellenkezésbe nem jövünk, egyes részleteiben módosítani? (Felkiáltások a baloldalon: Ezt nem mondta!) Hol van megkötve a törvényhozás keze és miben ? Olyan törvény nincs, a mely ugy volna megcsinálva, hogy azt ugyanaz a törvényhozási tényező, kinek a törvényalkotást a magyar alkotmány megadja, a korona és a két ház meg nem változtathatná s erre nézve a keze meg lenne kötve. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Rakovszky István: Én is azt mondtam! Széll Kálmán miniszterelnök: Én ragaszkodom a magam törvényéhez, de sutba dobnám, ha olyan volna, hogy nem szabad megváltoztatni. Minden törvényt meg lehet változtatni. (Felkiáltások a baloldalon: Mi is azt mondjuk!) Mit mondok én ? A törvényhozásnak én azt proponálom, hogy ebben az esetben, hol nem látok elvi kérdést, hol a törvény czélját, intenczióját nem látom sértve, — mert nem szükséges ehhez tarifa, mert nem is jönnek szóba azok az érdekek, a melyeknél tarifát cserélni kell, mert ezek szóba jönnek, ha Németországgal, Olaszországgal, Francziaországgal, vagy a többi állammal, a melyekkel szerződési viszonyban vagyunk, uj tarifa-szerződést kell kötnünk — hol tehát tisztán legtöbb kedvezményű szerződési viszonyról van szó, azt proponálom a törvényhozásnak, hogy tegyen kivételt. Mit tesz ez ? Omnis exceptio firmát regulám: minden kivétel inkább a szabályt erősiti meg. Én tehát azt mondom, hogy nem volna szabad megcsinálni ezt a mexikói szerződést törvény nélkül, de jövök a törvényhozáshoz és én mondom a törvényhozásnak, méltóztassék megfontolni a következő okokat: mi maradhatunk Mexikóval szerződés nélkül is, akkor nem teszünk kivételt a törvény alól; de helyes-e gazdasági érdekeinknek ellátás nélkül maradni, mikor Mexikóval szemben még a courtoisie is megkívánja, hogy ez alkalommal tegyünk egy olyan kivételt, mely nem árt sem az elvnek, sem az ország érdekeinek, nem árt senkinek? Én tehát egészen lojálisán járok el, nem akarom átlyukasztani a törvényt, nem akarom kijátszani azt, semmiféle közjogi sérelmet nem csinálok, hanem egyszerűen csak proponálom": törvényhozás, gondold meg, akarod-e Mexikóval elláttatni a gazdasági ügyeket, akkor nem kell kivételt tenned a törvény alól; vagy gondold meg, nem jobb-e azokat az ügyeket ideiglenesen 6 hónapi felmondással, tehát ugy rendezni, ugy megkötni az ország kezét, hogy kedvezményes alapon létesítsük ezt a szerződést és akkor mondd ki, hogy ez is csak kivételesen történhetik, kivételesen, eltérésképen attól a törvénytől, a mely más esetben nem alkottatik, csak ebben az esetben ? (Tetszés és helyeslés jobbról és a középen.) Engedelmet kérek, mert az életet megállítani nem lehet, nem lehetett 3 év előtt előrelátni, senkinek fogalma se lehetett arról, hogy mi a vámtarifát még 3 év után sem fogjuk felcserélni. Előadhatják magukat esetek a világgazdasági élet fejlődésében, a hol ilyen kivételeket tenni kell. Éz olyan eset, a melylyel, én azt hiszem, a törvénynek czélja, értelme, közjogi jelentősége, nemcsak, hogy nincs csorbítva, de inkább világlatba van helyezve, erősítve van és azért ajánlom a képviselőháznak azt elfogadásra. (Elénk tetszés és helyeslés jobbról és a középen.) Elnök: Rakovszky István képviselő ur félremagyarázott szavai értelmének helyreállítása czéljából kér szót. Rakovszky István: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Félremagyarázott szavaim értelmének helyreigazítása czéljából kérek szót. A t. miniszterelnök ur beszédében ugy tüntetett fel engem, mint hogyha azt állítottam volna, hogy a közjogi sérelmet abban látom, hogy a miniszterelnök ur ezt a törvényjavaslatot beterjesztette és mintha én kifogásoltam volna annak a lehetőségét, hogy egy régi törvényhozási aktust — igy fejeztem ki magamat — egy ujabb törvényhozási aktussal érvényen és hatályon kivül lehessen helyezni. Én ellenkezőleg azt mondtam, hogy az u. n. Széli-formula — rövidség kedvéért igy nevezem — közös megállapodásoknak volt eredménye és ezen szempontból kiindulva nem volt szabad és nem volt megengedve, hogy a t. miniszterelnök ur ezen törvényjavaslattal a ház elé lépjen, önmaga lyukaszsza azt át, a mit akkor velünk közös megállapodáson megállajútott. Hogy ez igy van és hogy igaz az, a mit mondok, emlékezzék vissza a t. miniszterelnök ur, hogy akkor, mikor arról volt szó, hogy ezen megállapodásokat 1903-tól 1907-ig toljuk ki. a t. miniszterelnök ur teljes lojalitással egyenkint felhívott, felkért minket arra, hogy egyezzünk ebbe bele és kijelentette akkor, hogy ha csak egyetlen egy közülünk ellenmond ennek, akkor ő nem fogja azt 1907-ig kiterjesztem. Széll Kálmán miniszterelnök: Igy is történt!