Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.

Ülésnapok - 1901-102

144 102. országos ülés 1902 áprihi 28-án, hétfőn. XLVIII. t.-cz. alapján alkalmazott birák sze­mélyi járandóságai és törvények szerkesztése. Rendes kiadások: XXII. fejezet, 12. czim. Ki­adás. Rendes kiadások: 83.340 K. Elnök: Megszavaztatik. Gr.Teleki Sándor jegyző (olvassa): Országos bí­rósági vegyészeti intézet. Rendes kiadások: XXII. fejezet, 13. czim. Rendes bevételek: XI. fejezet, 10. czim. Kiadás. Rendes kiadások. Személyi járandóságok: 16.300 K. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa): Dologi kiadások összege 3300 K. Rendes kiadások ösz­szege 19.600 K. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek: 400 K. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa): Nyug­dijak. Rendes kiadások: VI. fejezet, 12. czim. Kiadás. Rendes kiadások összege: 4,696.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Gr.Teleki Sándor jegyző (olvassa): A tárczát terhelő kölcsönök. Rendes kiadások: IX. fejezet, 6. czim. Rendes bevételek: III. fejezet, 2. czim. Kiadás. Rendes kiadások. A tárczát terhelő köl­csönök. Tőketörlesztés: 152.248 K. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa): Kama­tok: 626.092 K. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa): Rendes kiadások összege: 778.340 K. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek. A tárczát terhelő kölcsönök törlesztéséhez nyújtandó hozzájárulások : 187.466 korona. Elnök: Megszavaztatik. Ezzel az igazságügyi tárcza költségvetésé­nek tárgyalása be van fejezve v (Zajos felkiáltá­sok a ház minden oldalán: Éljen Plósz!) Következik najnrend szerint a miniszter­elnök inditványa a közösügyi költségek hozzá­járulási arányának megállapítása czéljából ki­küldendő országos bizottság megválasztása tár­gyában. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa): »Indit­vány. Határozza el a ház, hogy^ az 1867: XII. t.-cz. 19. §-ának értelmében a birodalmi ta­nácsban képviselt királyságok és országokkal közös költségek hozzájárulási arányának meg­állapítása czéljából 15 tagból álló országos bizottságot küld ki, melyből 10 tagot a képvi­selőház és 5 tagot a főrendiház választ. Buda­pesten, 1902. április hó 9-én. Széll Kálmán miniszterelnök.« Elnök: Szólásra senki sincsen följegyezve. Miután szólni senki se kivan, elrendelem a szava­zást. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a miniszter­elnök imént felolvasott indítványát? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház a mi­niszterelnök indítványát elfogadja és a választás megejtését annak idején napirendre tűzi. Az indítvány elfogadásáról a főrendiházat is értesí­teni fogom. Következik a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslata kereskedelmi viszonyainknak Mexikóval való ideiglenes rendezéséről (írom. 105,108). A szabadságon távol levő Heltai Ferencz képviselő urat az előadói széken Neumann Ármin képviselő ur fogja helyettesíteni. Neumann Ármin előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk.!) Ismeretesek azok a körülmények, a melyeknél fogva Mexikóval a diplomácziai össze­köttetés körülbelül 34 évvel ezelőtt megszakit­tatott. Ez az összeköttetés a múlt évben újból felvétetett és ez alkalomból szükségessé vált a kereskedelmi, hajózási és konzuli viszonyoknak ujabb szabályozása. Ez a szabályozás szükséges és sürgős egyfelől azért, mert Mexikóban letele­pedett számos honosaink jogbiztonsága kívánja ezt, különösen, hogy a konzuli bíráskodás ismét helyreállittassék. De szükséges azért is, mert a gazdasági érintkezés az utolsó években bizonyos — ha nem is jelentékeny — fejlődést mutatott. A jelen javaslat nem kíván végleges szer­ződést létesíteni, hanem csak felhatalmazást kér arra, hogy a megóvandó érdekek egyelőre ideig­lenesen, még pedig a legnagyobb kedvezmény keretén belül szabályoztassanak, és pedig ugy, hogy az erre vonatkozó ideiglenes szerződés és a megállapodások hatálya ne terjedjen túl az 1903. évi deczember 31-én, vagyis azon időjion­ton, a midőn a többi államokkal szemben fenn­álló nagy kereskedelmi szerződések le fognak járni, hogy akkor azután ebben a tekintetben is szabad keze maradjon az országnak. A köz­gazdasági bizottság ezt a javaslatot különösen azon szempontból vette bírálat alá, vájjon érinti-e ez az 1899 : XXX. tcz.-ben, különösen annak 4. §-ában lefektetett intézményes biztosítékokat, és arra a meggyőződésre jutott, hogy azokat nem érinti. Nem érinti először azért, mert épen az a körülmény, hogy még ezen ideiglenes szerződés megkötésére is külön felhatalmazást kér a kor­mány, bizonyítékául tekinthető annak, hogy a jelen törvény ezen biztosítékokat egész terjedel­mökben fenn akarja tartani. Másodszor nem érinti, mert ez a szerződés sajátképen nem is tarifális szerződés, és nem akar egyéb lenni, mint a konzuli viszonyoknak ideiglenes szabá­lyozása. Végre, tekintettel arra, hogy ez a szer­ződés hat hónap alatt felmondható, és hogy ér­vénye és hatálya egyáltalában nem terjed túl az 1903-ik éven, a midőn azon fontos és nagy kereskedelmi szerződések le fognak járni, és ekkoi Mexikóval szemben is szabad keze marad a tár­gyalások tekintetében az országnak, s a kor­mánynak : a közgazdasági bizottság nem volt azon felfogásban, hogy e szerződés által az 1899 : XXX. tcz. 4. §-ára nézve bármi tekin­tetben praejudicium teremtetnék; ugyanezért a közgazdasági bizottság elfogadta ezen javaslatot

Next

/
Thumbnails
Contents