Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.
Ülésnapok - 1901-101
1.18 101. országos ülés 1902 április 26-án, szombaton. de szorult helyzetben van, elmegy egy kert mellett, beugrik a kerítésen és az ott levő arany órát, mely 60 forintot ér, ellopja. Mi lesz a következménye ennek a szakasznak? Az, hogy Affendakis ur szuverén megvetéssel nézhet le arra a másikra mint nagyobb bűnösre, mert ezt fegyházra Ítélik, mivel 50 forintnál nagyobb értéket lop, ő pedig csak börtönre kerül,, . . Visontai Soma: Öt évet kaphat! Plósz Sándor igazságügyminiszter: ... Igen, de mégis csak az enyhébb börtönt. És ha nincs enyhítő körülmény, az a másik 2 évi fegyházat kap, ő pedig a 92. §. nélkül is kaphat esetleg 6 havi börtönt. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) Ezzel csak arra mutattam rá, hogy ily gyorsan készített törvények, és néha az irodalomban is előforduló indítványok, ha az ember egy kicsit megvakarja, nem állják ki a kritikát. (Derültség.) Azután más fontos dolgok is vannak itt, nemcsak a lopás. Hogy egyet említsek, itt van az önsegély, melyre nézve a bíróságok nem egész egyforma prakszist követnek. Egyszer bűntettnek tekintik esetleg azt a cselekményt, melyet az önsegélylyel elkövettek, pl. rablásnak, ha az illető adósát megzálogolta, elvette valamijét, ez is tiilszigoru volna. Azt hiszem, vannak más dolgok is, nem akarok iskolai példákat felhozni. Visontai Soma: Egy szóval, van sok baj, sok hiba! Szép, hogy a miniszter ur elismeri. Plósz Sándor igazságligyminiszter: Csakugyan voltak esetek, mikor igen szigorú ítéletek keletkeztek. Ilyen az a pereczes-fiuval való máirég történt eset, mikor suhanczok a piaczon megláttak egy pereczest és kezdték őt boszantani, adjon pereczet egy krajczárért, azt mondta, nem adok. Akkor majd adod ingyen. Szótszedték a pereczeket, s a mint hallom, kétévi fegyházat kajríak az illetők. Azt hiszem, itt is, a hol nem volt valami nyerészkedési szándék, túlszigoru volt az ítélet. (Igaz! Ugy van!) Törvényünkben nagy hiba az én nézetem szerint épen az, hogy a lopást, rablást mereven tulajdon elleni bűncselekménynek tekinti, és nem vagyon elleni bűncselekménynek. Áttérek Molnár János képviselőtársam határozati javaslatára. 0 azt kívánja, vétessék be a végrehajtási törvény tervezetébe az az intézkedés, hogy a törvény által megyénkint részletesen meghatározott birtokminimum, valamint az ennek művelésére szükséges gazdasági eszközök és állomány, két ló stb., sem adóhátralókért, sem egyéb tartozásért, sem le nem foglalható, sem el nem árverezhető. Nem akarok elzárkózni az elől, hogy azu.ii. homesteadről gondolkozni fogok és hogyha az keresztülvihető, akkor én egyáltalában nem idegenkedem az eszmétől. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) De nézetem szerint ez a kérdés még nem érett meg és nagy megfontolást igényel. Másrészt ezt a határozati javaslatot semmi esetre nem fogadhatom el, azért sem, mert adóvégrehajtásról is beszél, a végrehajtási törvényben pedig adóvégrehajtásról nem fogunk beszélni. Továbbá azért sem, mert ilyen határozati javaslatot budget-vitában beadni nem lehet, hanem akkor, mikor az illető törvényjavaslat tárgyaltatik. (Helyeslés jobbról.) Mert ha joga van ehhez Molnár képviselő urnak, van valamennyi képviselő urnak és méltóztassék meggondolni, hogy itt mindenki benyújt határozati javaslatot; ugyan furcsa módja volna a törvényalkotásnak, hogy az egész végrehajtási törvényt ilyen határozati javaslatokkal csináljuk meg. Arról lehet beszélni, hogy a miniszter törődjék ezzel, de azt úgyis megigértem. Ha benyújtom a javaslatot, akkor ezt meg fogjuk beszélni, de ilyen alakban ez nem lehet. Visontai Soma: Holnap magam adok be két törvényjavaslatot! Plósz Sándor igazságügyminiszter: Bocsána- , tot kérek, ez nem törvényjavaslat, ez egészen más, ez egy határozati javaslat, mely utasítja a minisztert, mit vegyen be a törvényjavaslatba. Ez nézetem szerint időelőtti, ennek akkor lesz ideje, mikor a törvényjavaslatot tárgyaljuk. (Helyeslés jobbról.) A másik határozati javaslatot Visontai képviselő ur nyújtotta be, s ez vonatkozik a 16. §. eltörlésére és a korábbi állapot visszaállítására. Méltóztatik tudni, milyen nagy vitának és a végén kompromisszumnak eredménye volt az a 16. §. Én azt hiszem, ha azt vissza akarjuk csinálni, ezt jól meg kell vitatni. Nessi Pál: Nem kell, már meg van vitatva! Plósz Sándor igazságügyminiszter: Annyi bizonyos, hogy a gyakorlat igazat adott azoknak, kik a sajtószabadságot Magyarországon a szakbirák kezében is teljesen biztosítva látták. (Tetszés és helyeslés jobbról és a középen. Ellenmondások a szélsöbalóldalon.) Azt, hogy gyakorlati szükség merült fel ezen paragrafusnak megváltoztatására, nem hallottam. A mit Visontai t. képviselőtársam felhozott, az csak arra vonatkozik, hogy egy szépséghiba forog fenn, de, hogy gyakorlati szükség volna, hogy a bíróságok a sajtószabadságot ezen 16. §. alapján elnyomták volna, arra nem hoztak fel esetet. Hanem felhozták azt a szépséghibát, — ha ugyan ugy áll — hogy a bíróságok hibát követtek el, hogy a bíróság mint quasi esküdt ítélt. De ezzel épen maga ismerte el, hogy a bíróságok jól ítélnek. (Tetszés jobbfelöl.) Azt hiszem tehát, hogy ez a határozati javaslat ma még mindenesetre időelőtti ós el nem fogadható. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék azt mellőzni és egyben kérem, méltóztassék a költségvetés illető tételét elfogadni. (Helyeslés és éljenzés jobbról és a leözépen.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kíván még valaki a t. ház tagjai közül szólani ? Amennyiben nem, a vitát bezárom.