Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-83

&3. országos ülés 1902 április k-én, pénteken. 93 » Általában, ha szocziális szempontból tekintem a kérdést, el kell ismernem azt, hogy a szövet­kezetek azok, a melyek egyedül képesek a gaz­dasági ellentéteket a társadalmi osztályok közt kiegyenlíteni.« {Felkiáltások a baloldalon: Ez is igás!) Én elhiszem, hogy önök azt mondják, hogy helyes; én az előbbire mondtam, hogy az helyes. Nem is fogok rátérni bővebben a szövet­kezetek kérdésére, hanem csak egy argumentu­mot fogok a t. ház elé állítani, a nélkül, hogy egy szót toldanék hozzá. A képviselőház fog abból ítélni, helyes-e az, a mit ítubinek t. kép­viselőtőtársam mondott, vagy nem. A kereskedelemügyi miniszter ur felhívta a különböző kamarákat: adjanak véleményeket a fogyasztási szövetkezetekről. Mit tesz a véletlen ? Tegnap este kaptam a szegedi kereskedelmi és iparkamara véleményét e kérdésben, mely a már­czius 24-én tartott ülésből kelt; ma április 4-ike van. Tősgyökeres magyar emberekből áll e testület s a többek közt a következőket mondja a fogyasztási szövetkezetekről — felteszem, hogy igen fogja érdekelni a t. bázat, ha egyes rész­leteketfelolvasok— : »Kamaránk kerületében, mi­ként a csatolt kimutatás eléggé igazolja, nem is volt eddig lényeges talaja a fogyasztási szö­vetkezésnek, és hogy ezt csak mesterségesen lehet terjeszteni, élénken bizonyítják Csongrád község viszonyai.« (Egy hang a baloldalon: Ezt a kon­kurrens kereskedők írják!) Továbbá Csongrád­ról ezt irják: »Ebben a községben sem a szük­ség és a közönség valóságos érdeke hozta létre a két szövetkezetet, hanem az egyiket személyi jellegű tekintet, a másikat pedig a felekezeti jelleggel is biró pártoskodás.« (Mozgás a bal­oldalon.) Csernoch János: Elfogultság! Sándor Pál: »És e ténynek kiváló fontos­sága van különösen a másik, a csongrádi keresz­tény fogyasztási szövetkezet létesítésének és első évi működésének megítélésénél, mert ez a szö­vetkezet talán páratlanul az egész országban, nem a közönség védelmére, hanem az itt köze­lebbről megjelölendő körülményekből ítélve, egye­nesen támadókig a kereskedés és a kereskedők tönkretételére rendezkedett be.« (Zaj a nép­párton.) Méltóztassanak csak meghallgatni. Csernoch János: Előre megmondtam, hogy így fognak referálni! Sándor Pál: Én mindig nagy örömmel hall­gatom Csernoch képviselő ur előadását, legyen oly szives és hallgassa meg kevesebb örömmel most az enyémet. (Olvassa): »Ennek a szövetke­zetnek már az első fellépése valóságos hadjárat az ipar és kereskedés ellen oly jelszavak alatt, melyeket akkor sem szabad volna propagálni, ha igazán védelemre szorulnának a fogyasztók, a mire pedig nincs is szükség.« (Derültség a nép­párton.) »Törvényeink szerint kétségtelen joga van a szövetkezetnek arra, hogy üzletet nyisson, de azért bizonyosan mindenki elismeri, hogy torz dolog az és a fogyasztási szövetkezet intéz­ményének ad absurdum fejlesztése, mikor a ke­resztény fogyasztási szövetkezet Csongrádon pár hónapon belül a város öt különböző pontján nyit boltokat, (Felkiáltások a néppárton: Ez a baj!) és hirdeti és hirdetteti gyülekezetekben, lapokban és szájról-szájra, hogy ez még tovább is fejlesztendő harcz a kereskedők, a kazárok ellen, (Mozgás.) és hogy bűnt követ el, talán el is kárhozik az, a ki egy fillért is más üzletbe visz, mint a melyet a keresztény fogyasztási szövetkezet tart fenn.« »Semmiféle törvénybe nem ütközik ez kife­jezetten, és mégis a rombolás eredményére vezet társadalmilag, annál bizonyosabban, mert a val­lásos nép fanatizálásával viszik a harczot és a nyilvánosan felszentelt, és örök mécsesekkel el­látott szövetkezeti boltokat a nép előtt szinte zarándokhelyekül jelölik meg.« (Zaj a néppár­ton. Felkiáltások: Mit mond Egan ?) Legyenek egészen nyugodtak; arra is felelek majd. (Ol­vassa): »Máris vannak tapasztalások arról, hogy a nép valósággal inzultálja azokat, kik valamely magánüzletből hoznak ki ezekben vásárolt cso­magokat és ha az ilyenfajta terrorizmus tovább terjedhet, terjesztetik és fejlődhetik, ebben a városban végül be kellene záratnia minden ke­reskedelmi, és majd ipari üzletnek is, a mint már eddig is bezártak néhányat a szövetkezeti hadjárat sebesültjei és halottjai.« Aztán igy szól: »A keresztény szövetkezet intézői ugy helyezték el a fiókjaikat, hogy azok a város különböző forgalmi jiontjain letelepedett kereskedők rendes vevőközönségét mind lefog­lalhassák a maguk részére. (Zaj a néppárton. Felkiáltások: Hisz az természetes!) Ez az elhe­lyezkedés oly tervszerű, a nép fanatizálása oly leleményes és kitartó, hogy máris teljesül a czél, a kereskedők sorjában elpusztulnak.« Továbbá azt mondja, hogy egy lisztkeres­kedőnek a csongrádi keresztény gőzmalom még az őrlést is megtagadta, miután lisztjét a ke­resztény fogyasztási szövetkezetnek adja cl. Tehát ez egy olyan malom, a mely azért tagadja meg a búzaőrlési, mert lisztjét a ke­resztény fogyasztási szövetkezetnek adja el. (Folytonosan tartó zaj a néppárton.) Továbbá: »Mindent majdnem kizárólag a szövetkezeti boltokban vesz a nép, melyről gyü­lekezeteiben azt mondják neki, hogy csak azon van Isten áldása.« (Zaj a néppárton.) Továbbá azt mondja: »hogyha ez a verseny igy tovább tart, rövid időn belül megszűnik az adó szol­gáltatása, mert az adókivető bizottságnak kö­telezőleeg tekintetbe kell vennie, hogy a keres­kedések forgalma az előbbinek negyed, sőt ötöd részére csökkent. Különben is előrelátható már most, hogy a keresztény fogyasztási szövetkezet, ujabban tervezett fiókok megnyitása és agitá­cziójának mindinkább fokozódó sikerei által azon kereskedőket is kényszeríteni fogja üzleteik meg­szüntetésére, a kik ma még küzdeni próbálnak a fanatizált nép hangulata ellen és reménylik,

Next

/
Thumbnails
Contents