Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-82

82 82. országos ülés 1902 április 3-án, csütörtökön. intézményét, a mit már tízszer is mondtam e házban. Mert ha mi a Balkán-államokban rendes piaczokat akarunk magunknak szerezni és teremteni és ezt ugy teszszük, hogy nem olyan tárgyakat viszünk oda, a melyek az ő ízlésüknek és stílusuknak megfelelnek, akkor e tárgyakat hiába viszszük oda, mert nem Teszik meg. A Musée d'échantillonsban, melyet Belgiumban állítottak fel legelőször, minden egyes tárgyat, a melyet mi ki akarunk vinni Keletre, be kell mutatnunk és be kell mutatnunk egyúttal azt is, hogy ott a Balkánon mibe kerül az, és hogy mibe kerül az nálunk nagy mennyiségben előállítva; be kell mutatnunk azt is, hogy mennyi a Balkán-államokban a hitel és milyen a pénzkülönbözet, mennyi a szállítási költség, mennyi a beviteli vám, és ezek egybevetésével láthatja az iparos, a gyáros és kereskedő, hogy a czikkeivel ott konkurrálhat-e, igen-e vagy nem ? (Helyeslés a hal- és a szélsöoalaldolon.) Ezt számtalanszor hoztam fel, adja Isten, hogy most több haszonnal! (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Most azonban, minthogy már áttértem a külkereskedelemre, engedjék meg, hogy én is eltérjek néhány perezre, nem valami ideális országba, hanem egy előadásra, a mely legutóbb tartatott Bécsben. (Mozgás.) Ugyanaz nap, a mikor én itt a házban az ipar kérdéséről, az önálló vámterületről mertem szólani, tartott Bécsben egy közös hivatalnok, — mert a ki a diplomácziában szolgál, ugy hiszem, az egyúttal magyar hivatalnok is, — előadást. Nessi Pál: Ugy kellene lenni! Gr. Zichy Jenő: Kínában volt az illető 20 esztendeig. Most is odatartozik, az osztrákmagyar követséghez, a melynek első hivatalnoka. Dr. Bosthorn ur az illető, a ki most egy évre szabadságra jött, hogy minket itthon boldogítson. Érdekes előadást tartott a »Verband der Industriellen in den politischen Bezirken Baden, Mödling, N eunkirchen « stb. czimü egyletben. Ez az egylet minden évben tart ülést és meghívják arra egész Bécset. Kikeresnek egy autoritást mint előadót és megjelennek az összes miniszterek. Most is ott volt Körber, Gautsch, Kielmansegg stb., szóval az egész mennyország. (Elénk derültség.) Ott ez a tisztelt ur az osztrák kivitelről beszélve, megemlékezett arról, hogy mit szállít Ausztria Kínába. Igen szép és érdekes. Szórói-szóra azt mondja, a mit én fejtettem ki itt a házban; csak a végét mondom majd el. Az előadás e szakaszának czime: »Die österreichische Industrie und der chinesisché Markt.« így szól az előadás: »In einem vortrefflichen Artikel,« — engedjék meg, hogy németül olvassam, (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Krasznay Ferencz: Hiszen mindnyájan értjük! Nessi Pál: Sajnos, muszáj tudni! Gr. Zichy Jenő: »In einem vortrefflichen Artikel, elessen Titel mir nicht mehr erinnerlich ist, hat jüngstens Herr Wittgenstein, — ez is olyan somnitás, azt hiszem, vasban és kőszénben dolgozik — den sehr richtigen Ausspruch gethan, die erste Bedingung für das Gedeihen einer Industrie sei ein gesunder innerer Absatz.« Rubinek t. képviselőtársam ezt tudomásul veheti. — »Der Export sei nur gewissermassen ein Ventil für den Ausfluss der Überproduction. Die deutsche Industrie ist nicht gross geworden durch den Export, sondern der Export ist gross geworden durch die Industrie, die ihre mächtige Entwickelung der ausserordentlichen Hebung des Volkswohlstandes und inneren Konsums seit dem Jahr 1870 verdankt.« Tovább ezt mondja: »Ein Preund von mir machte neulich die treffende Bemerkung: Was wollen wir in China? "Wir habén unser China zu Hause: Ungarn, (Nagy zaj és nyugtalanság a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások: Saját hivatalnokunk'.) Galizien, die südslavischen Provinzen und der ganze Balkan: das ist unser natürliches Absatzgebiet, das uns bei einer vernünftigen Handelspolitik Niemand streitig machen dürfte.« (Mozgás és zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) íme, egy magas hivatalnokunk azt mondja, hogy mi vagyunk a kínaiak. (Mozgás és zaj. Az elnök csenget.) Erre én egy kínai kifejezéssel felelek. A legutóbbi forradalom kitörésekor Yung-Lu tábornokkal, négy-öt mandarinnal és három más tábornokkal beszélgettem. Azt kérdeztem tőlük: tulajdonképen mi akar lenni ez a boxerlázadás és hova tendál,, a mandzsuk ellen, vagy az idegenek ellen? És erre azt felelte Yung-Lu tábornok, hosszas magyarázat után: »Tudd meg uram, nekünk ellenségünk nincs, csak urak akarunk maradni idehaza nálunk és magunk akarunk rendelkezni sorsunkról.« Ebben hasonlítunk Kínához, igenis, de másban nem. (Éljenzés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ezt ajánlom az igen t. miniszter urnak figyelmébe. A tételt elfogadom ugy, a hogy van. (Elénk helyeslés és éljenzés a szélsöbaloldalon.) Illyés Bálint jegyző: Major Ferencz! Major Ferencz: T. képviselőház! Az iparpártolás tételénél én is kívánok szólani és azokat az észrevételeket megtenni, melyeket az iparpártolás szempontjából előadni jónak látok. Azon statisztikai adatok, melyeket itt felsorolni hallottunk, kétségkívül beigazolják, hogy mennyire nem törődött kormányzatunk a Magyarország iparával, ezzel a fontos vagyonosodási irányzattal, mely nélkül ma egy ország vagyonra szert tenni képtelen. Bármilyen virágzásra jusson is Magyarországon a mezőgazdaság, soha ki nem bontakozhat abból a szolgai szerepből, melyre kárhoztatva van, hacsak az ipar nem fejlődik teljes erővel és nem megy segítségére a mezőgazdaságnak és nem igyekszik annak a hatalmas erőnek, mely nyersterményei-