Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.
Ülésnapok - 1901-97
97. országos ülés 1902 április 22-én, kedden. 479 t. képviselő ur is igen jól tud; hogy a mig eddig mindig kontrovertáltatott az a rendelet, a melyet a belügyminiszter kibocsát a választások összeírása alkalmával, addig az én rendeletemet soha senki, sem a sajtó terén, sem a közönség köréből, sem itt a házban nem kifogásolta és mindenki elismerte, hogy én a választói jogot ebben a rendeletben liberálisan magyarázom és liberálisabban magyaráztam az 1848-diki törvénynek illető szakaszait, különösen a czenzusról szólót, az 1 j i úrbéri telek szolgálván a választási czenzus alapjául, én azt tágan, kiterjesztőleg és a jogszerzés és jogkiterjesztés szempontjából magyaráztam. (TJgy van! TJgy van! jobbról.) Mindenki elismerte ezt és a t. képviselő ur is; ezt konstatálom. A t. képviselő ur nem is ezt mondja, — mert azokról a padokról is elismertetett ez, — hanem, hogy nem hajtják végre, igy Trencsénben és Nyitrában e tekintetben nem helyesen történt az összeírás. A t. képviselő urak tudják, hogy az összeírás tényét és műveletét magát nem a belügyminiszter orgánumai hajtják végre, hanem az a törvény által előirt autonóm közeg, a központi bizottság, azután azok a küldöttségek és azok az orgánumok, a melyeket megbiz a törvény. Én csak megfelelek a magam kötelességének a magam liberális felfogása szempontjából, midőn a választási jogok kiterjesztésének czéljából is egy liberális rendeletet bocsátottam ki és megparancsoltam, hogy ebben a tekintetben hogyan járjanak el. Aztán ha nem ugy járnak el, a törvény megállapítja a jogorvoslatokat és azok alapján mindenki megvédheti jogait és visszaszerezheti, a mennyiben sértve érzi magát. Azontúl, ha hozzám panasz vagy beadvány jön, — mint a hogy pl. a nyitravármegyei képviselő urak a napokban személyesen figyelmeztettek, hogy megyéjük némely járásában vagy községében, az ő nézetük szerint, helytelen a választók összeírása — azonnal intézkedem; jelentést tétetek magamnak, és ha meggyőződöm róla, hogy a rendeletet nem hajtják végre kellően, legyenek meggyőződve, hogy a törvény teljes szigora szerint járok el. Többet nem tehetek. (Élénk helyeslés.) Senki sem mindentudó, mindent látó, mindenható. Az egész országból minden egyes orgánumnak minden apró dolgát mint sérelmet felhozni a kormánynyal szemben és velem szemben, engedelmet kérek, objektív felfogás szerint mégsem lehet. (Igaz! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) De igyekezni fogok, hogy minél kevesebb panasza legyen a t. képviselő uraknak ebben a tekintetben. (Általános, élénk helyeslés) Ezt Ígérem, többet nem igéihetek. Kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. (Élénk helyeslés és tetszés.) Elnök: A tanácskozás be lévén fejezve és az előadó ur nem kívánván szólani, következik a szavazás. Kérdem a t. házat, elfogadja-e az 1902. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1901. évi XXVIII. t.-cz. hatályának az 1902. évi május hó végéig való kiterjesztéséről a pénzügyminiszter törvényjavaslatát általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Elfogadtatik. Lázár Árpád jegyző (olvassa az 1—2. §§-at; észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadtatott. T. ház! (Halljuk! Sálijuk!) A mai ülés napirendje ki van merítve. A holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjére nézve javaslom, hogy annak első tárgya legyen az indítvány- és interpellácziós-könyvek felolvasása után az imént elfogadott törvényjavaslat harmadszori felolvasása, és azután az igazságügyminiszteri tárcza költségvetésének tárgyalása. (Helyeslés.) Ha ehhez hozzájárulni méltóztatnak, ezt határozatként kimondom és az ülést berekesztem. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 25 perczkor.)
