Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.
Ülésnapok - 1901-97
468 97. országos ülés 1902 április 22-én, kedden. leányiskoláknál, valamint a tanítóképzőknél stb. ] külön-külön szerepel a tornatanároknak javadalmazása. Azonban korántsem állítom, sőt vétenék állásom ellen, ka állítanám, hogy ez az összeg elegendő azokra a czélokra, melyeket e téren is magam elé tűztem. Magam is igen nagy súlyt helyezek a test erejének összhangzatos fejlesztésére és már a középiskolai uj tanterv szerint a tanitás czélja ugy van megállapítva, hogy a test erejének és ügyességének összhangzatos fejlesztése a fejlődő szervezetre tekintettel legyen. Én igen természetesen azzal a kérdéssel is foglalkozom, vájjon a felsőbb osztályokban nem lehetne-e az athletikai irányt még jobban kultiválni? (Helyeslés a jobboldalon.) Lázár Árpád jegyző (olvassa): Gazdasági ismétlő iskolák. Rendes kiadások: XXI. fejezet, 36. czim. Kiadás. Rendes kiadások 150.100 K. Farkas József jegyző: Pozsgay Miklós. Pozsgay Miklós: T. ház ! A gazdasági ismétlő iskolák tételénél 43.000 korona az a többlet, a melyet a miniszter ur a költségvetésbe felvett. (Ráth Endre a terembe lép. Éljenzés a szélsőbaloldalon.) Ennél a tételnél azonban megakadok, mert én a gazdasági ismétlő iskolákat csak papiroson találom, mert künn a nép között azok nincsenek elterjedve, a mennyiben valósággal ellenséges indulattal vannak a képviselő-testületek ezen ismétlő iskolák iránt, mert nem bírják felfogni annak előnyét akkor, mikor azok a tanítók nem bírják kézzelfoghatólag a növendéknek megmagyarázni, hogy tulajdonképen mit is kell nekik azokban a gazdasági iskolákban tanulni és mi volna rájuk nézve hasznos. A tanítók kevés községben vannak földbirtokkal ellátva dotáczióként és igy nem tudják kézzelfoghatólag megmutatni növendékeiknek azon elsajátított tanulmányokat, melyeket a miniszter velük nagy költséggel megtaníttatott. Ezért egy határozati javaslatot volnék bátor benyújtani, hogy ezeknek a tanítóknak, kik a községi képviselő-testületnek nem tagjai és ott a képviselőtestületben folyik legtöbbnyire szó erről, mód adassék bebizonyítani és a néppel megértetni azt a sok költséggel szerzett tudományt. Határozati javaslatom a következő, (olvassa): »Utasíttassák a kormány, miszerint egy törvényjavaslatot nyújtson be a jelen évi ülésszak folyamán, mely kimondja, hogy a községi képviselő-testületnek a tanítók is tagjai legyenek, valamint tagjai most is a jegyzők és orvosok.« (Helyeslés a szélsöbaloldcdon.) Farkas József jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: (Halljuk! Halljuk!) Pozsgay Miklós képviselő ur a gazdasági ismétlő iskolákról szólva, felpanaszolja, hogy csak a papiroson látja az intézményt. Bocsánatot kérek, ezt igy, általánosságban mondva, nem fogadhatom el, mert talán a képviselő ur az ország minden j gazdasági iskoláját nem is ismeri, de valószínűleg ismer egyet vagy kettőt, és ezekről mond valamennyiről ítéletet. Itt egy uj intézményről van szó, de egyszerre egy teljesen tökéletes intézményt megteremteni lehetetlenség. T. barátom, a földmivelésügyi miniszter, a lehető legnagyobb buzgósággal jár el a tanítók kiképzése tekintetében; önálló szaktanítókat alkalmazunk különösen nagyobb városokban; iparkodni fogunk mindig minél nagyobb gazdasági ismerettel kiképezni a tanítót, és ezért arra is nagy sályt helyezünk, hogy kellő kis gazdasági terület álljon a tanító rendelkezésére, és e tekintetben a községek csak dicséretet érdemelnek, mert mindenütt iparkodnak rendelkezésünkre bocsátani azon kisebb földterületeket, melyeken a tanitás minél praktikusabban eszközölhető. Korántsem állítom azonban, hogy ez ma már teljesen felvirágzott intézmény, de meg kellett végre-valahára kezdenünk, és el kellett érnünk, hogy az ismétlő iskolákat látogatottakká tegyük és^ gyakorlati gazdasági irányban fejleszszük. És ha ezek itt-ott nem is tökéletesek, ez még semmi esetre sem ok arra, hogy mi e tekintetben abbahagyjuk a további fejlesztést. Iparkodni fogunk inkább minél tökéletesebbé tenni ezen intézményt, melyet csaknem mindenki igen jónak és helyesnek ismer el. (Helyeslés a jobboldalon.) Magára a határozati javaslatra vonatkozólag az az észrevételem, hogy azt kérem mellőzni, hiszen ez a községi törvénynek revíziójával van szoros összefüggésben, amelyet igy incidentaliter eldönteni nem volna helyes. (Helyeslés jobbfelöl.) Kérem a határozati javaslat mellőzését. (Helyeslés jobbfeV'd.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Maga a tétel nem támadtatván meg, kijelenthetem, hogy az megszavaztatik. Most kérdem a házat: elfogadja-e Pozsgay Miklós képviselő ur imént felolvasott határozati javaslatát: igen vagy nem? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, szíveskedjenek . felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Lázár Árpád jegyző (olvassa): Balatonfüredi »Erzsébet«-szeretetkáz. Rendes kiadások: XXI. fejezet, 37. czim. Rendes bevételek: X. fejezet, 20. czim. Kiadás. Rendes kiadások. Személyi járandóságok: 7486 K. Elnök: r Megszavaztatik. Lázár Árpád jegyző (olvassa): Dologi kiadások: 26.000 K. Kammerer Ernő előadó: Van szerencsém a két rovat közt az átruházási jog megadását kérni. Elnök: A ház a tételt megszavazza és az átruházási jogot megadja. Lázár Árpád jegyző (olvassa): Rendes kiadások összege 33.486 K.
