Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-95

95, országos ülés 1902 á ür felolvasott, ugyanaz-e, a mi miatt bűnvádi feljelentést tettem; de hogy a múlt hetekben ily apokrif ajánlólevél miatt megtettem a törvényes lépéseket, arra a leghatározottabban emlékszem. (Helyeslés.) Zboray Miklós: Tessék feljelenteni az illetőt! Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Meg is tettük. Egyébiránt az az iró, a kiről szó van, Mária-dalokat adott ki és klerikális újságíró volt. (Élénk derültség jobbfelöl. Zaj a néppárton; zajos felkiáltások: Mindegy !) Vészi József: Az Alkotmány közölt tőle tárczákat! (Nagy zaj a néppárton.) Elnök: Csendet kérek. Ne méltóztassanak közbeszólani. Nyugodtságot kérek. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Mondom, t. képviselőház, hogy 4—5 héttel ezelőtt elém terjesztetett egy könyvben megjelent apokrif levél. (Nagy zaj a néppárton.) Még sem járja, hogy az embert vádolják, és nem akarják kihallgatni. (Zajos helyeslés jobb felöl.) Ez abszolúte nem járja. (Halljuk! Halljuk! a jobb- és a baloldalon. Felkiáltások a néppárton: Meghallgatjuk!) Mondom, t. ház, ebben a pillanatban nem emlékszem arra, hogy ez-e az a levél, mely miatt a bűnvádi feljelentést megtettem, de hogy ily apokrif levél miatt megtétetett a törvényes feljelentés, azt határozottan mondhatom. Valószínűnek is tartom, hogy ez az a levél. (Felkiáltások a néppárton: Reméljük!) Ha pedig — tegyük fel, — nem apokrif, hanem tényleg aláirtam, a mire egyáltalában nem emlékszem, és csaknem lehetetlennek tartom, akkor az a referens, a ki ezt nekem előterjesztette, a kellő megtorló intézkedést el nem kerüli, (Élénk helyeslés jobbés balfelöl.) mert én ilyent tudva abszolúte alá nem irok. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Mivel a t. képviselő ur szives volt vőtársamnak, Heinrich Gusztávnak is egy pedagógiai társulatban mondott felolvasását felemlíteni, igen természetes, hogy azon vőtársi viszonynál fogva, melyben Heinrich Gusztávval vagyok, ízléstelenség lenne tőlem, ha erre bővebben kiterjeszkedném. De azt mondhatom, hogy a mikor ezt ő megírta, én rögtön megmondtam neki: fogadjunk, hogy Molnár János ezt fel fogja olvasni a képviselőházban. És íme, jövendölésemben nem csalódtam, meg is történt. (Nagy derültség és tetszés.) Elnök: Molnár képviselő ur kíván szólani. Félreértett szavai helyreigazítása czimén kér szót a képviselő ur? Molnár János: Nem azon, hanem személyeskérdésben kérek szót, mert a miniszter ur kétszer is megemlített. T. ház! Csak azt óhajtom kijelenteni, hogy nagyon fogok örvendeni, (Derültség jobb felöl.) ha a t. miniszter ur által hangoztatott azon esetek közé tartoznék ez, a hol ez a facsimile-levél valóban apokrif. KÉPVH, NAPLÓ. 1901 —1906. V. KdTET. íprilis 19-én, szombaton. 441 Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter : Bocsánatot kérek, hogy közbeszólok, most már egész bizonyos, hogy apokrif, mert látom a »facsimilét«, mely elejétől végig nem az én irásom. (Élénk mozgás.) Elnök: Bocsánat, Molnár János képviselő uré a szó! Molnár János: Nagyon fogok örvendeni, sőt máris nagyon örülök, (Zaj. Elnök csenget. Felkiáltások jobbfelöl: Elhiszszük! Látjuk!) hogy a t. miniszter ur ezt valóban apokrifnek jelentette ki, mert megnézte, és ugy mondja, hogy nem az ő irása. Hogy vájjon az ő irása-e vagy nem, azt egy ellenzéki képviselőnek nem kötelessége, de senkinek sem kötelessége kikutatni, annál is inkább, mert nem ismerjük oly jól az irását és mind igen kicsinyítve van fototipirozva. (Zaj- Elénk ellenmondás jobbfelöl.) Ha pedig valamely könyv a nyilvánosságban megjelenik facsimile-levéllel... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek a jobb- és a baloldalon, egyaránt! A t. képviselő urak ne méltóztassanak hangosan beszélni. Gr. Zichy Aladár: A dolog tisztázását meg kellene köszönni! Molnár János: Ha pedig — mondom — a nyilvánosság előtt megjelenik egy könyv, melyben van egy facsimile-levél, s a mellett kívülről is oda van nyomtatva, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur által az összes középiskoláknak ajánltatott. . . . Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter : Hazudott! Apokrif az egész! Molnár János: Azt nem kötelességem nekem tudni, de kötelességem a t. miniszter úrtól számon kérni annál is inkább, mert talán méltóztatik, t. ház, visszaemlékezni, — vagy legalább azok, a kik a múlt czikluson tagjai voltak a t. háznak — hogy voltak és vannak miniszteri ajánlással ellátva oly könyvek, melyeken mindenki megbotránkozik. (Ellenmondás jobbfelöl.) A mit pedig a miniszter ur mondott kedves vőtársának, hogy »ezt Molnár bizonyosan fel fogja olvasni«, hát az helyes, de azon ne csodálkozzék a miniszter ur, hogy ha valaki saját kritikája megerősítéséül oly hatalmas koronatanút talál, mint én Heinrich Gusztávban leltem, hogy. mondom, annak vallomását természetesen felhasználja, és valóságos oktalanságot cselekednék, ha fel nem használná. (Tetszés bal felöl.) Elnök: T. ház! Molnár János képviselő ur beszédére vonatkozólag egyet kénytelen vagyok konstatálni, nevezetesen azt, hogy a képviselő ur beszéde a tankerületi főigazgatók személyi járandóságának tételével abszolúte semmi összefüggésben nem volt. (Elénk ellenmondás a baloldalon. Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Kivan még valaki a tételhez szólani? Szőts Pál jegyző: Vészi József! Vészi József: T. ház! A tankerületi főigazgatók tételéhez nekem érdemleges mondanivalóm nincs. De tekintettel arra, hogy a t. ház mél58