Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-94

412 94-. országos ülés 1902 tagja, a Generáli tagja, szerzői jogok után mint belföldi, külföldi szerzői jövedelmek tulajdonosa, nagyobb fizetéssel rendelkezik, mint egy miniszter. Tehát sem a szükség, sem a munka jogczime nem jogosítja fel arra, hogy erre tovább is igényt tartson. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Kubik Béla: Hát a főrendiházi inkompatibilitási törvényből mi lesz már? Várady Károly: Hogy világosan kidomborítsam, mennyire igazságom van, bátor vagyok felolvasni a miniszter ur indokolását: »Ezen czim alatt — t. i. a rendkívüli kiadások harmadik és negyedik tétele alatt — szerepelt eddig Magyarország néprajzi leírásának költségeire évi 12,000 korona. Ezen munkálat immár befejeztetvén, a költség e czimen tulajdonképen megszűnik.* (Mozgás a szélsöbaloldalon.) — Az az érdekes, hogy tulajdonképen nem szűnik meg, mert bevétetett. — »Mindazonáltal tekintettel ezen nagy mű befejezésével járó munkálatokra, a szerkesztőnek eddig kijárt 4000 koronát az 1902-ik évre is még előirányzandónak tartottam. Előirányzandónak tartottam továbbá azon 8000 koronát is, a melyet Jókai Mór, mint ezen munkálat főszerkesztője 17 éven keresztül élvezett, mert méltányosnak találom, hogy a haza koszorús irója, tekintettel ugy e mű létesítése körül, mint általában a hazai irodalom terén szerzett kiváló érdemeiért, ez összeget továbbra is tiszteletdíjul élvezze. (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon és a népárton.) Nessi Pál : így pocsékolják a nemzet pénzét! (Zaj.) Várady Károly: Azt mondom, hogy ha Jókai Mórnak szüksége volna a magyar nemzettől nyugdíjra és ha ennek törvényes jogczimét meg tudjuk találni: én nem zárkózom el, hogy ez megállapittassék részére. De hogy ha sem a szükség, sem a munka czime erre neki jogot nem ad, akkor feltétlenül helytelennek tartom, hogy ilyen tétel vétessék be a költségvetésbe. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Hiszen igaz, nem nagy összegről van szó, de oszszuk ki inkább ezt a pénzt is a nélkülözők, a szegények közt. Nessi Pál: Adjuk a néptanítóknak! Várady Károly: Nem annak, a ki miniszteri jövedelemmel bir ós rászorulva nincs. Erre vonatkozólag bátor vagyok tehát a következő határozati javaslatot beterjeszteni: »A ház a központi igazgatás rendkívüli kiadások: átmeneti kiadások 3. és 4-ik tételét törli.« Kérem határozati javaslatom elfogadását. (Helyeslés a szélsöbaloldalon és a néppárton.) Kérem erre a kormánypártot is, mert ezt az igazság igy kívánja. Elnök: T. képviselőház! Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy már a következő tételhez szól hozzá. (Felkiáltások: Nem baj!) Kivánatos, hogy minden felszólalás annál a tételnél történjék, a melyre vonatkozik. április 18-án, pénteken. Várady Károly: Én megmondtam a jegyző uraknak, mely tételhez akarok szólni. Elnök: Ezt nem szemrehányásképen mondom ; hiszen ilyenféle tévedés előfordulhat. De előbb, t. ház, a dologi kiadások tételére vonatkozólag kell dönteni. A t. képviselő urnak indítványa majd az ez után következő tételnél, a rendkívüli kiadások tételénél fog eldöntés alá kerülni. Kérdem most tehát, van-e még valaki, a ki szólni kivan a dologi kiadások tételéhez? (Nincs!) Ehhez a tételhez tehát szólni senki sem kivan. A tétel maga meg nem támadtatván, kimondom, hogy az elfogadtatott. Szőts Pál jegyző (olvassa): Rendes Hadások összege 951.670. Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. A minisztérium bútorzatának helyreállítására ós megújítására 6000 K. Elnök: Megszavaztatik. Szőts Pál jegyző (olvassa): A közokt. kormánynak és a főiskoláknak a külföld nevezetesebb tud. mozgalmaiban való képviseletére 4000 K. Elnök: Megszavaztatik. Szőts Pál jegyző (olvassa): Magyarország néprajzi leírásának befejező munkálataira tiszteletdíjul 4000 K. Tiszteletdíj Jókai Mórnak 8000 K. Elnök: Kérem, erre a két tételre vonatkozólag Várady Károly képviselő urnak indítványa van. (Nagy zaj.) Kérdem Várady Károly képviselő urat, erre a két tételre, a harmadikra: »Magyarország néprajzi leírásának befejezői munkálataira tiszteletdíj* és a negyedikre: »Tiszteletdíj Jókai Mórnak«, vonatkozik-e indítványa? Várady Károly: Indítványom a rendkívüli kiadások, átmeneti kiadások 3. és 4. rovatára vonatkozik. Elnök: Jól van. Ehhez kíván hozzászólani Rakovszky István képviselő ur. Rakovszky István: T. képviselőház! Én csatlakozom t. képviselőtársamnak beterjesztett határozati javaslatához. Én legkevésbbé sem haboznám megszavazni egy érdemes, az ország dicsőségére működő költőnek, művésznek, vagy bárkinek a szükséges ellátást, hogy aggkorában nyugodtan és minden anyagi gondtól menten élhessen és tölthesse napjait. De a mikor azt látom, hogy az igazságügyminiszter ur kénytelen elbocsátani szegény napidijasokat, a mikor a dijnokok fizetését nem tudjuk felemelni... (Ugy van! Ugy van! a néppárton és a szélsöbaloldalon.) Nessi Pál: Családos emberek! (Zaj.) Rakovszky István:... akkor nem tudom, hogyan nevezzem azt az eljárást, ha egy miniszter a ház elé jön és egy férfiút, a kinek érdemeit nemcsak szóval, hanem az anyagi téren is bőven elismerték, ily ellátásban akar részesíteni akkor, mikor erre semmi törvényes alap nincsen. (Igaz! Ugy van! a néppárton és a szélsöbaloldalon.) Én azt hiszem, t. képviselőház, hogy lehe-