Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-92

92. országos ülés 1902 április 16-án, szerdán. 357 rint az ott teljesen felesleges, sőt pedagógiailag esetleg káros is, ép oly szükségesnek tartom a német nyelv minél bel térj esebb tanítását a kö­zépiskolákban. De mindjárt hozzáteszem: nem tartom helyesnek azt, hogy grammatizáljanak és az uj tantervi utasítás, a mely épen most kidol­gozás alatt van, a lehető leghathatósabban ipar­kodik bevinni az iskolába a közvetlen beszélge­tési módszert, a melynek segélyével az ifjak meg­tanuljanak németül beszélni. (Élénk helyeslés jobbfelöl és a középen. Zaj a szélsöbaloldalon.) Hiszen, t. képviselőház, az a sajátszerű, hogy pl. maga Bizony Ákos képviselő ur, vagy szülei any­nyira érezték annak szükségét, hogy megtanul­jon németül, hogy — itt az Almanachból olvas­tam — Késmárkra küldték német szóra. Molnár Ákos t. képviselőtársamról is itt van az Alma­nachban, hogy elment a Szepességbe német szóra. De nem mindenki mehet a Szepességbe német szóra, hanem arra kell törekednünk, hogy lehe­tőleg már az iskola megadja a német nyelvben a kellő jártasságot. (Helyeslés jobbfelöl és a nép­párton. Zaj a szélsöbaloldalon.) Méltóztassék csak, t. képviselő urak, meg­nézni, mit tesz e tekintetben Erancziaország. Ott a német nyelvet ép ugy, mint Németország­ban a franczia nyelvet, a lehető legnagyobb mér­tékben tanítják. Alig jelent meg a német her­czeg Amerikában, már jön Amerikából a hír, hogy számos iskolába behozzák a német nyelv kötelező tanítását, a hol eddig nem tanították. Én azt hiszem, igaza van annak, — és itt ismét Csernoch képviselő úrra utalok — a ki a régi latin közmondásra utalva, azt mondotta: annyit érünk, a hány nyelvet tudunk. (Ugy van! Ugy van! jobb felöl és a néppárton.) S épen Magyarországnak és épen a t. függetlenségi pártnak áll érdekében az, hogy minél több nyel­vet tudjunk. Mert hiszen hogyan történhetnék másként a külfölddel való érintkezés. Tegyük fel, ha egyszer a t. függetlenségi párt programmja megvalósulna és külön magyar diplomácziai összeköttetéseket kellene létesíteni a külfölddel: honnan kerülnek akkor azok a nyelvtudó em­berek, a kikre szükség volna ? Valószínű ugyan, hogy még hosszú ideig méltóztatnak várni, a míg ezt a czélt elérik. (Derültség.) De ugy hi­szem, nem tévedek, hogy minden jó független­ségi párti helyesli, hogy a magyar értelmiség emelkedjék. Már pedig a német nyelv segélyé­vel kétségtelenül meg lehet termékenyíteni a magyar kultúrát, azt senki kétségbe nem von­hatja. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) T. ház! Ismét Chernoch képviselő úrra kell hivatkoznom. Meglehet, hogy ártok neki a vá­lasztókerületében, ha megdicsérem, de azért még sem mulaszthatom el, hogy beszédének egy ré­szét itt az ország __szine előtt a legmelegebben meg ne dicsérjem. Üdvözlöm öt beszédének ama részéért, melyben olyan okosan, olyan türelme­sen int mindenkit attól, álljon el az olyanféle törekvésektől, hogy más vallású ifjakat kénysze­rítsék katholikus istentiszteletre, mert az az ő teljes elitélésével találkozik. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ez egy igazi békés, helyes, türelmes hang, a melynek épen ilyen főpap részéről való kifejezését én itt e házban örömmel konstatá­lom. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Nem restellem kimondani azt sem. hogy annak a temesvári állami képezdének igazgatója, a ki arra akarta kényszeríteni a protestáns ifjakat, hogy részt vegyenek a katholikus istentisztelet­ben, tanulni jöhet Chernoch t. képviselő úrhoz. (Élénk helyeslés a jobb- és a szélsöbaloldalon.) Es itt, t, ház, minthogy a lapokban fel­merült, szóba kell hoznom a szegedi zászló-ese­tet is. Ugy olvastam a lapokban, hogy ott zászlószentelés lesz, hogy a katholikus vallás szertartásai szerint egy zászlót szentelnek fel, a mely az állami intézetnek intézeti zászlója lesz. Á dolog nem igy van, t. ház, és igy nem is lehet. A zászló lehet templomi zászló a katho­likus ifjak számára, de intézeti zászló, a mely világi ünnepélyeken is használtatnék, nem lehet. (Helyeslés jobbról.) Természetes, hogy a katho­likus ifjak, ha proczesszióra vagy más vallástisz­teletre mennek, azt a templomi zászlót helyesen és jól használhatják, de állami intézet zászlója egy vallásfelekezet ritusa szerint beszentelt zászló egyáltalában nem lehet. (Élénk helyeslés a jobb­és a szélsöbaloldalon.) Ezt is vegyék tudomásul mindazok, a kik Szegeden ezt az ünnepélyt ren­dezik. (Elénk helyeslés a jobb- és a szélsöbalol­dalon.) Kifogásolták a népiskolai tantervet is, kü­lönösen Hellebronth t. képviselő ur. Erre nézve csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy hiszen itt van már az uj népiskolai tanterv, mely a földrajz és a történelem oktatására nézve, a me­lyet szives volt a képviselő ur felemlíteni, a kö­vetkezőleg intézkedik: »A földrajztanítás czélja a haza földjének, lakosságának, természeti viszo­nyainak, gazdasági és műveltségi állapotának, emberbaráti intézményeinek megismertetése, a nyújtott ismeretek alapján a hazaszeretet ápo­lása. A történelemtanítás czélja, hogy nemzetünk ezeréves múltjának és küzdelmeinek, az esemé­nyekben és a nagy történeti alakokban megnyi­latkozó nemzeti erényeknek megismertetése alap­ján felébreszsze és ápolja a hazaszeretetet és a király iránti hűséget«. Igy tehát gondoskodva van arról, hogy ugy a hazai földrajz, mint a történelem a népiskolákban a lehető legnagyobb figyelemmel taníttassák, abban a keretben, a mely azon ifjakhoz leginkább illő. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Hogy az iskoláknál maradjak, foglalkozom még Révai igen t. képviselő ur beszédével. A képviselő ur igen figyelemreméltó, komoly tanulmányról tanúskodó beszédet tartott, a mely­ben azonban egy tévedést helyre kell igazitanom. (Halljuk! Halljuk!) 0 ugyanis azt mondja, hogy a kereskedelmi felső iskolák magasabb kereskedelmi műveltséget nem nyújtanak.

Next

/
Thumbnails
Contents