Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-87

87. országos ülés 1902 április 9-én, szerdán. 207 Lukács László pénzügyminiszter: T. kép­viselőház ! Miután az első módosítás, melyet Angyal t. képviselő ur adott be, tisztán csak a szöveget akarja tökéletesebbé tenni, a második módosítás pedig, melyet Simonyi képviselő ur adott be, ugyanannak az intencziónak felel meg, mely a kormányt is vezeti, ezért röviden kijelen­tem, hogymindkét módosítást elfogadom, (He­lyeslés.) Elnök: Következik a szavazás. Kérdezem a házat: hogy a 9. §-t a benyújtott módosítások­kal szemben változtatás nélkül fogadja-e el? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház nem fogadja el változtatás nélkül a 9. §-t. Most következik a szavazás Angyal József képviselő ur azon módosítása felett, mely szerint a második sorban a »vagy jogi személy« szavak helyebe tétetnék: »alapitvány, közalap vagy hitbizomány« szavak. Méltóztatnak ezt a módosítást elfogadni ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház ezen módosítást elfogadja. Ugyanezen módosítás szerint a har­madik sorban »kötvényezett« szó helyett teendő: »kötményezett«. Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház ezen módosítást is elfogadja. Végre a negyedik sorban a »járadék­kötvényekre« szó elé teendők e szavak: »és szintén kötményezendő.« Méltóztatnak ehhez is hozzájárulni ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház ehhez a módosításhoz is hozzájárul. Végül kérdem a házat, hozzájárul-e Simonyi­Semadam képviselő ur azon módosításához, mely szerint az utolsó sorban ez a szó: »egyházi« és az azt követő vessző kihagyassék ? (Igen.) A ház ehhez a módosításhoz is hozzájárul. E szerint a 9. §. a beadott módosítások­kal fogadtatott el. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a 10. §-t). Kubik Béla jegyző: Csávolszky Lajos! Csávolszky Lajos: T. képviselőház! Hatvan millió koronát akar a pénzügyminiszter ur fel­venni beruházásokra. Szerintem már az is kér­dés, hogy beruházásokra felvenni pénzt olyankor, mikor az államnak nagy pénztári készletei van­nak, czélszerü-e? Abban a beszédemben, melyet a költségvetés általános tárgyalása alkalmával elmondtam, az állami számvevőszék legutóbbi jelentése szerint bátor voltam kimutatni, hogy az állam pénztári készleteiből tisztán a bankok­nál 131 millió koronánál több van elhelyezve. Akkor bátor voltam kérdezni a pénzügyminisz­ter urat, hogy ezen bankok a náluk elhelyezett tőke után mennyi kamatot fizetnek ? A t. miniszter ur nem válaszolt. Ebből a 131 millió korona készpénzből a Rothschild-csoport egyik tagjánál, a Hitelbanknál — szintén az állami számvevő­szék kimutatása szerint — 80 millió korona van elhelyezve. Már most megtörténhetik az, hogy mi felveszünk a Rotschild-csoporttól 60 millió koronát beruházásokra 4% mellett és lehet, hogy azon 80 millióért, a mely ott el van he­lyezve a bankoknál, a bank kevesebb kamatot fizet. Ha ez csakugyan ugy van, ez nagyon rossz politika volna. Azt kérem tehát a t. pénzügy­miniszter úrtól, ha azért a 80 millióért, a mi ott el van helyezve régóta a Rotschild-csoport egyik tagjánál, ez tényleg kevesebb kamatot fizet 4 százaléknál, akkor inkább vonja vissza azt az összeget és ne vegye fel a 60 millió koronát, így a kamatdifferenczia mindenesetre az állam javára esik. (Helyeslés a szélsííbálddalon.) Lukács László pénzügyminiszter: T. ház! A t. képviselő ur ezen kérdésére röviden csak annyit kívánok válaszolni, hogy az az adat, melyre a t. kéjjviselő ur hivatkozik, nem a leg­újabb adat. T. képviselőtársam abban a beszé­dében — a mint hogy nem is tehette máské­pen — az 1900. évi zárszámadásnak adatait használta, ez a zárszámadás pedig az 1900. deczember 31-iki állapotot tüntette fel. Ha nem csalódom, abban a beszédemben, a melylyel válaszoltam a t. képviselő ur ama felszólalására, kimutattam, hogy azóta tetemesen megváltozott a helyzet, a mint hogy a deczembervégi kimu­tatás nem is lehet mérvadó az évközi állapotára ezeknek az elhelyezett pénzeknek. Azóta nagyon természetesen ugy a Hitelbank, valamint a többi bankok is a náluk elhelyezve volt betéteknek túlnyomó nagy részét részint visszafizették, ré­szint felhasználták, mert a deczember utolsóján mutatkozó pénztári állagban benne foglaltatnak azok az összegek, a melyek az egyes kuponbe­váltó intézeteinknek kuponbeváltás czéljára pár nappal előbb rendelkezésére bocsáttatnak és ez az oka, hogy a deczember utolsóján mutatkozó állapot mindig sokkal magasabb, mint a nor­mális állapot. Méltóztatnak tudni, hogy a ku­ponesedékességi napok egyike január elseje is, és pedig egyike a legerősebb kujxmesedékességi napoknak, azt megelőzőleg tehát dotáczióval kell ellátni azokat a pénzintézeteinket, a melyek be­váltó helyeinket képezik. A Hitelbank azonkívül a pénzügyminisz­tériumnak bankárja is és mint ilyen fel van jogosítva bizonyos fogyasztási adópénzeknek be­szedésére is. Ezek is ott gyülekeznek. Azután ott gyűlnek össze a selyemgubók eladásából szár­mazó olasz liraösszegek, ott gyűlnek össze külön­böző más transzakcziókból származó pénzek is és folyó számlán kamatoztatnak az állam javára. Ez az oka annak, t. képviselőház, hogy a Hitelbanknál jelentékenyebb összegek állanak rendelkezésre, mint a többieknél, de habár e pillanatban nincs nálam a kimutatás, egész ha­tározottsággal konstatálhatom, hogy ma már abszolúte nem állanak azok az összegek, a me­lyek az 1900. évi zárszámadásban mutatkoztak és azt hiszem, nem csalódom, ha azt mondom, hogy egy negyedrésze az összegeknek sem áll a bankoknál rendelkezésre, mint a mennyi 1900-ban volt. Ebből folyólag, illetőleg ezt kiegészítőlég meg kell tehát jegyeznem, hogy miután az el­helyezett pénzek összege ma már abszolúte nem

Next

/
Thumbnails
Contents