Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.
Ülésnapok - 1901-87
87. országos ülés 1902 április 9-én, szerdán. 203 kezesükre álló adatok alapján azt is, hogy mennyi lesz a tőkeemelkedés. Tehát világos dolog, hogy ezen két adatnak ismeretében ismerik egyszersmind az átvételi árfolyamot is. Tudják azt is, hogy a postatakarékpénztár részesedik ebben az üzletben, tehát az államkincstár nemcsak az 1%-on felüli nyereségben, hanem az összes nyereségben particzipál 15% erejéig. Ezenkivül azt is méltóztatnak tudni, hogy mig régebben a kincstárnak és a konzorcziumnak osztozkodása 1"4 perczentnyi határon felül kezdődött, ez alkalommal ez l°/o-on felül kezdődik. Egyszóval mindazoknak az adatoknak birtokában vannak, a melyekből megítélhetik, hogy jó-e a szerződés, vagy sem. Én nem állitom, t. képviselőház, hogy ezen adatok birtokában minden ember, a ki nem szokott ilyen dolgokkal foglalkozni, tud magának tiszta képet alkotni a szerződés jóságáról vagy annak rosszaságáról, mert hiszen nem köteles mindenki érteni ezen dolgokhoz. De azok, a kik ezen adatokból nem tudnak maguknak tiszta képet alkotni, nem fognak tiszta képet alkothatni maguknak a szerződésből sem; mig viszont azok, a kik ilyen pénzügyi dolgokhoz értenek, a szerződés előterjesztése nélkül is abban a helyzetben vannak, hogy e törvényjavaslat jóságát vagy rosszaságát megitélhessék. Miután pedig a miniszterelnök urnak azon kijelentéséhez, hogy semmiféle mellék-kikötés, mellék-feltétel nincsen a szerződésben, magam is a leghatározottabban csatlakozom, abban a véleményben vagyok, hogy a t. képviselőház csak az országnak tesz szolgálatot, hogyha lehetővé teszi ennek a törvényjavaslatnak mielőbbi törvényerőre emelését. Épen azért kérem, méltóztassék azt elfogadni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök : T. képviselőház ! A zárszó joga megilleti az előadó urat; kivan vele élni ? Neményi Ambrus előadó : Nem ! Elnök: Megilleti továbbá Rakovszky István képviselő urat, a ki egy határozati javaslatot, illetőleg elleninditványt adott be, a melyet még kivüle tizen aláirtak. Rakovszky képviselő ur nem lévén jelen, a tanácskozást ezzel befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Szavazás előtt szíveskedjenek meghallgatni a beadott határozati javaslatokat. Kubik Béla jegyző (olvassa a Rakovszky István és társai, majd a Várady Károly által beadott határozati javaslatot). Elnök : T. képviselőház ! Minthogy Várady Károly képviselő urnak határozati javaslata halasztási indítvány természetével bír, először e felett kell szavaznunk. A mennyiben ez el nem fogadtatnék, következnék a szavazás a törvényjavaslat felett. Ha a törvényjavaslat általánosságban elfogadtatik, ezzel Rakovszky István határozati javaslatának első része, a mely igy szól: »A ház a törvényjavaslatot el nem fogadja«, elesett; második része azonban, a mely utasíttatni kívánja a kormányt, hogy minden közvetítés kizárásával, nyilvános aláírás utján hozza forgalomba az uj czimleteket, még nem esett el, hanem külön szavazás alá fog bocsáttatni. Méltóztatnak belenyugodni a kérdések ily módon való feltételébe? (Helyeslés.) Kérdem tehát a házat: elfogadja-e Várady Károlynak halasztó indítványát: igen vagy nem ? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Most kérdem a házat: elfogadja-e az államadósságok beváltásáról szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Ezzel Rakovszky István képviselő ur határozati javaslatának első része elesett. Most kérdezem a t. házat: elfogadja-e Rakovszky István képviselő ur határozati javaslatának második részét, a mely szerint a kormány utasíttatnék: »hogy az államadósságok beváltására kibocsátandó mérsékeltebb kamatozású kötvényeket minden közvetítés kizárásával nyilvános aláírás utján hozza forgalomba ?« A kik ezt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Következik a részletes tárgyalás. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—6. §-ait, a melyek megjegyzés nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 7. §-t). Kubik Béla jegyző: Barta Ödön! Barta Ödön: T. képviselőház! A törvényjavaslat 7. §-ában kontemplált az a kedvezmény, mely a városoknak és községeknek, mint az italmérési kötvények birtokosainak adandó lesz, már a pénzügyi bizottságban is felszólalás tárgyát képezte részemről, különösen azon szempontból, hogy ez nem áll összhangban azzal a törekvéssel, a mely az államadóssági járadékoknak unifikácziójára vonatkozó kijelentésekben foglaltatik. Ha t. i. arra törekszünk, hogy az államadósságokból a 4%-nál magasabb típus kiküszöböltessék, akkor ennek következménye az, hogy államadóssági kötvények magasabb kamatozással, mint 4%._ semmiféle formában ki ne bocsáttassanak. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Tudom, hogy a t. pénzügyminiszter ur azt a megnyugtatást adja majd erre, hogy ezek a 4%%-oskötvények, vagy mondjuk: 4'/a százalékot biztosító államokmányok, a melyek az italmérési kötvények helyett a városok és községek részére ki lesznek adandók, nem képezik majd szabad forgalom tárgyát. Ezzel azonban az a tény, hogy az állami számadásokban, a költségvetésekben, az államadóssági státus kimutatásában 4 1 /a°/o-os típus mégis szerepelni fog. nincsen megszüntetve. Én e helyett tiszteletteljesen javasoltam a pénzügyi bizottságban azt, hogy miután én is méltányosnak tartom, hogy azok a 28*
