Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-86

86. országos ülés 1902 április 8-án, kedden. 177 kötve a pénzcsoporttal a szerződés, s ennélfogva múlhatatlanul le kellett volna tenni azt a ház asztalára, hogy mérlegelhessük és helyesen Ítélhessük meg az egész konverzió horderejét. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbal-oldalon.) T. ház! Azon igen szép beszédek után, a melyeket tegnap Barta Ödön t. képviselőtársam és Szüllő Géza t. barátom itt tartottak, én nem akarok erre a térre elkalandozni, mert a mit fel lehetett hozni, azt ők már felhozták, és én csatlakozom az általuk előadottakhoz, ^csatlakozom különösen ahhoz, a mit Barta Ödön t, képviselőtársam mondott, hogy ha már konvertálunk, akkor azt nem igy, hanem azzal a 80 milliós kölcsönnel kellett volna kezdeni. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a széls'óbaloldalon.) Azon kölcsönökkel, a melyek sokkal magasabb és nehezebb föltételek mellett vannak fölvéve. (Ugy van! Ugy van! a bál- és a széls'óbaloldalon. Mozgás jobbfelöl) Én álláspontom preczirozására kijelentem, hogy károsnak, rossznak, veszedelmesnek, az ország érdekeivel ellenkezőnek tartom ezt a konverziót, (Elénk helyeslés a bal- és a széls'óbaloldalon.) és ebben nem tévesztenek meg engem azok a hozsannák, a melyeket az u. n. közvélemény gyárt és zengedez Magyarországon. Mint minden konverziót, ugy ezt is a hírlapok nem birják eléggé dicsérni; nem tudnak elég tollat koptatni és tentát fogyasztani azon őzéiből, hogy a konverzió előnyeit a legrózsásabb sziliekben fessék le a közönség előtt. Ehhez hozzá vagyunk szokva, és ne higyje a t. kéjiviselőház, hogy Magyarország olvasóközönsége olyan együgyű, hogy ne látna át a szitán és ne tudná, hogy micsoda háttere van ennek. Hogy miért zengedeznek hozsannát a t. hirlapok kevés kivétellel, láttam azon három vagy négy konverzió révén, a mely megtörtént Magyarországon, abból, hogy a hozsannák daczára ezek a konverziók mindig csak az országnak ujabb terhekkel való rnegterheltetését jelentik. (Ügy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Én a magam részéről már a bibliában tanultam, hogy, ha bő aratás van Judában, a kalászszedés bőven fizet még Ruthnak is; (Tetszés a néppárton.) engem tehát ennek a közvéleménynek a hozsannája nem fog félrevezetni. (Igaz! Ugy van! a néppárton.) T. képviselőház! Én nagy sérelemnek tartom azt, hogy a pénzcsoportokkal kötött szerződés nincs mellékelve ezen törvényjavaslathoz. Azt mondta a t. előadó ur, hogy sokkal kényelmesebb lett volna a t, pénzügyminiszter urnak mellékelni ezt a szerződést; akkor sokkal könynyebben védhette volna meg ezen törvényjavaslatot. Itt nincs arról szó, hogy könnyebb-e vagy nehezebb-e a t. pénzügyminiszternek az állása; az mellékes dolog. A fődolog az, — és ebben a t. törvényhozás nekem ellenmondani nem fog — hogy a konverziós csoporttal kötött szerződés integráns része ennek a törvényjavaslatnak. (Ugy van! bal felöl.) Ezen szerződés nélkül az KÉPVH. NAPLÓ. 1901 — 1906. V. KÖTET. egész törvényjavaslat által kilátásba helyezett előny kétségessé válhatik és addig, a mig mi tisztán hivatalos adatok alapján meg nem győződtünk arról, nem tudjuk, mily föltételek mellett van a szerződés megkötve, jó lelkiismerettel ezen törvényjavaslatot meg nem szavazhatjuk. (Ugy van! balfelöl.) T. képviselőház! Hisz e pénzcsoport és a t. kormány a maga számára foglalta le a törvényhozás jogait, a midőn csak önnönmagának vindikálta azt a jogot, megbírálni, vájjon az országot beleviheti-e egy ilyen koczkázattal járó üzletbe, igen vagy nem? Séma bizalom kérdése dönt itt egyedül; itt számokról van szó. Ott, a hol kétszerkettőről van szó, akármily bizalommal viseltetik valaki a kormány iránt, talán a kormánypárti képviselőkön kivül soha sem fogja senki sem azt mondani, hogy kétszerkettő öt, azért, mert a kormány ezt követeli. Mi is ezen az állásponton vagyunk. Ha meggyőződünk arról, hogy e szerződés jó, daczára az elvi ellentéteknek, megszavazzuk ; de ha meggyőződünk arról, hogy nem jó, annál fokozottabb erővel fogunk ez ellen harczolni. (Ugy van! balfelöl.) A törvényhozás jogainak elkobzása az, hogy a kormány összeül egy pénzcsoporttal, a melynek egyes tagjait hivatalosan nem is ismerjük, de nem is tudhatunk a titkon, négy fal között megkötött szerződésről, ott megbeszélik a dolgokat, és azután törvényjavaslatot terjeszt elő, a mely az éremnek egyik oldalát bemutatja, de az éremnek másik oldalát homályban hagyja. (Ugy van! balfelöl.) Azt tudjuk, mennyit kell nekünk most visszaváltani névértékben, de azt nem tudjuk, hogy ezen névértéket mennyi felpénzzel fizetjük meg. A szerződés ismerete nélkül tehát nem szavazhatjuk meg e törvényjavaslatot. (Helyeslés balfelöl.) T. ház! E konverziót én rossznak tartom ; rossznak tartom azért, mert a tőketartozásnak tetemes gyarapításával jár és ezzel szemben a kamatmegtakaritás oly csekély, hogy valóban nem is érdemes, hogy felemlittessék. JSTem is vagyok képes felfogni, hogy miért ez a »tant de bruit pour une omelette,« ily csekélységért annyi lármát csapnak, milliókat mobilizálnak, hogy negyedfél millió koronát takarítsunk meg! ISÍem számítjuk azt, hogy ez által, hogy körülbelül 5°/o felpénzt vagyunk kötelesek fizetni, maholnap, akkor, a mikor ismét ujabb konverzióra fog kerülni a sor, ötven millió koronával szaporítjuk az államadósságot, a mely után, ha számítjuk csak a 4°/o-os kamatokat, ismét 2 millió koronát kell fizetni. Vájjon érdemes-e ezen másfél millió korona effektív különbség ezen nagy hű-hóra, munkára és ezen ujabb nagy megterheltetésre ? (Ugy van! Ugy van! balfelől.) A t, előadó ur, s a t. miniszter ur jelentésében és indokolásában azt mondja, hogy ez egy nagy lépés a javulás felé, hogy először unifikáltuk az adósságokat, második pedig az, hogy mi most a járadéktipusra tértünk át és a törlesz23