Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-66

66 66, országos ülés 1902 márczius 6-án, csütörtökön. nézve eredeti okmány van a kezemben. Roppant érdekes, (Halljuk! Halljuk!) méltóztassék csak egy kis figyelemmel lenni. Makó város polgármestere, a midőn Makó városában folyamodtak azért, hogy ott is alakíthassanak munkásönképzőkört — a miben igazán nincs semmi törvénytelen — az alapszabályokat egy olyan reláczióval, oly véleményezéssel küldte fel a belügyminiszterhez, a mely mutatja, hogy milyen vélemények uralkodnak Magyarországon és hogy ezeket a t. belügyminiszter ur három évi kormányzása alatt sem tudta kiküszöbölni. Legyen szabad tehát egy legutóbb kelt ilyen felterjesztésből néhány sort felolvasni, a mely arra szolgált okul, hogy a t. miniszter ur ezt a makói munkásegyleti alapszabályt tényleg nem erősítette meg, habár ugyanabban az időben más társadalmi osztályoknak számos kaszinóját, egyesületét, szövetkezetét engedélyezte. Ez a bizalmas, ez a titkos felterjesztés, t. ház, a mely aztán felment a belügyminiszterhez, igy szól: »Makó város polgármesteri hivatalától a tekintetes alispáni hivatalnak, Makó. A makói munkás-önképzőkör alapszabályait van szerencsém két darab jegyzőkönyvi kivonatta], egy darab közgyűlési meghívóval és kérvénynyel, összesen nyolcz darabban, azon tiszteletteljes jelentés kapcsán terjeszteni fel. hogy tekintve azt a körülményt, hogy az alakitandó egyesület élén szocziálista vezérek állanak, hogy az egyesület alapszabályai nyilvános szocziálista népgyűlésen tárgyaltattak és fogadtattak el, és hogy ezen népgyűléshez szóló meghívók is »elvtársakénak szólanak, s hogy ezen egyesület megalakítására szocziálisták által rendezett ünnepségek jövedelmei fordíttattak és ugyanilyen jövedelmek helyeztettek letétbe, melyek jelenleg is épen a most alakulandó egyesület számára a város közpénztárában kezeltetnek.« Ezen munkások tehát a város közpénztárában kezeltették a pérzt és nem mint a Chernel barátom intcrpellácziójában emiitett főszolgabíró, a ki arany járadékban helyezte azt el. »Azt hiszem, nem épen jogosulatlan azon hiedelmem, hogy az alakulandó egyesület valamely be nem vallott, s kizárólag szocziáhsta czélt is hivatva van szolgálni, hogy tehát az alakulandó egyesület nemcsak társadalmi, hanem politikai czélt is van hivatva szolgálni,« Lássuk most, hogy miből következteti ezt a polgármester és a t. belügyminiszter ur. Nagyon kérem a t. ház figyelmét. Szó szerint olvasom a végzést és helyt állok minden szóért, hogy az eredeti is igy van. »Ezen feltevésem annyival inkább jogos, mert az alakulandó egyesület a munkások önképzése mellett — sőt első sorban is ezt megelőzőleg — Magyarország alkotmányának megismertetését és mi több, egyebek között a polgárok jogai gyakorlatának ismertetését is hivatása keretébe vei te fel.« Első sorban tehát azért tiltandó meg, mert az az önképzőkör felvette az alkotmány és Magyarország polgárai jogának ismertetését. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) »Ily körülmények között tehát — azt mondja a polgármester — a következő javaslatot vagyok bátor előterjeszteni: Először a 2. §. a) pontja, a mely Magyarország alkotmányának megismertetését és a polgárok jogainak és kötelességeinek, gyakorlatának ismertetését is az egylet czéljai közé veszi fel, teljesen hagyassák ki (Elénk mozgás és zaj a szélsí'baloldalon.) oly alapon, hogy erre nézve egyesület alakítása teljesen felesleges, mivel mindezen czéloknak helyes ismerete és gyakorlata az iskolában és az életben is egyaránt elsajátítható. De egyszerű munkások által ily czélra egyesület nem is alakitható, mert nékiök nincs meg az a történelmi és jogi ismeretük, melylyel az alkotmánynak ismertetése feltétlenül és elválaszthatatlanul egybekapcsolva van. Azon tényből, hogy az alakítandó munkás önképző-kör ezt a kérdést is hivatása keretében első sorban sorolta fel . . ,« A t. urak panaszkodnak, hogy a munkások nemzetköziek, de csak az eszközökben nemzetköziek. Itt van egy példa rá, hogy egy munkás önképző-kör egyenesen azt vette alapul, hogy tagjai megtanulták és felolvasásokat rendeznek az alkotmányból. Erre azonban azt mondja a felterjesztés, hogy erre nem szabad a magyar munkást tanítani, ezt tehát ki kell hagyni az alapszabályokból és igy folytatja íoh-assa): »Azon tényből, hogy az alakitandó munkás önképző-kör ezt a kérdést is hivatása keretében első sorban sorolta fel. világosan csak az a szocziálista gondolkozásra valló elégületlenség sugárzik ki, melyet a szocziálisták a hazai alkotmány és a munkások jogainak stb. helyes ismerete és gyakorlata iránt általában táplálni szoktak és az alapszabályok ezen pontjának jóváhagyása esetén bekövetkezhetnék az az állapot, hogy a munkás önképző-kör egy örökké forrongó és a fennálló alkotmányos rend és társadalom ellen izgató szövetkezetté fajulna, a mely szövetkezetnek módjában volna arra hivatkoznia, hogy ilyetén működéséhez az alapszabály ezen pontjának jóváhagyása esetén kormányhatósági jóváhagyást nyert. Azt hiszem, nem csalódom, ha ezen eshetőség elérését vélem azon indító oknak, mely a szocziálistákat ezen egyesület megalakítására buzdította. Ily körülmények között a pontnak kihagyását hozom javaslatba.« (Nagy zaj balfelcíl.) Méltóztatnak tehát látni, hogy a mikor alakult egy olyan munkáspárt, a mely a magyar alkotmány és história megismerése alapján akarta saját szervezetét alapítani, ilyen felterjesztést intézett a miniszterelnök úrhoz. És mit csinált a belügyminiszter ur? (Halljuk! Halljuk!) 0 a dolognak könnyebb végét választotta, t. i. egy formulához folyamodott és azt mondotta, hogy ha én belemegyek ennek a polgármesternek a felterjesztésébe, akkor nekem véleményt kell