Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-66

64 66. országos ülés 1902 márczius 6-án, csütörtökön. azok jogviszonya az 1898 : II. t.-oz. intézkedéseivel szabályozást nyert és ezen törvény intézkedése óta semmi lényeges panasz nem fordult elő, ez alapon nem tartom indokoltnak, hogy ezen közmegelégedésre valló viszony a gazda és munkásnép közt népgyiilésekkel megzavartassék, és igy a folyó év szeptember hó elsejére Soltra tervezett népgyűlés bejelentését tudomásul nem veszem, — s jelen végzésemről az érdekelteket, valamint — most jön a legfontosabb — a m. k. csendőrörsparancsnokságot értesítem. Ez mindig a bölcseség vége. (Mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Itt van egy nagy szabad királyi város, Újvidék városa. (Sálijuk! Halljuk! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Valamikor szerencsém volt itt a házban képviselni és mandátumát birni. Ismerem tehát az ottani viszonyokat. Nagyon előkelő értelmiségi! város és munkásosztálya nagy intelligencziával bír. Ott Újvidéken számtalanszor megtiltották, hogy a szabad munkások összegyűljenek és legutóbb a következő határozatot hozták. Röviden fogom ismertetni. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsöbaloldalon. Olvassa): »2299. kapitányi szám: Szabó József, Müller Gáspár stb. újvidéki lakosok, ipari munkások bejelentése egy, a folyó évi június hó 16-án a Temerini-utczai Nélich-féle vendéglőben összehívandó népgyűlés iránt. Végzés. Ezen bejelentés tudomásul nem vétetik, s a népgyűlés megtartása meg nem engedtetik, Mert: 1. A bejelentők csupán ipari munkások, s a népgyűlésen tárgyalni szándékolt, a bejelentésben felsorolt ügyek is csak az ipari munkásokat érdeklik, minélfogva már a népgyűlés fogalmából kiindulva, (Derültség a szélsöbaloldalon.) népgyűlésnek ily körülmények között nincsen helye, miután népgyűlés nem korlátozható akként, hogy az csak egy bizonyos meghatározott foglalkozással birok érdekében hivassák össze és tartassák meg. 2. A tárgyalandó ügyek között felvétetett: az idei kongresszusunk beszámolása.« Itt megjegyzem, t. ház, hogy a népgyűlést azok hivták össze, a kik a munkáskongresszusról küldőiknek be akartak számolni. Már pedig, a kik figyelemmel kisérték a munkáskongresszust, tudják, hogy az nagyon komoly akcziója volt a munkásságnak és hogy az a hatóság megelégedésére legnagyobb rendben folyt le. Magyarország minden vidékéről voltak ottan kiküldöttek és igy természetes, hogy ezek a kiküldöttek a küldőiknek be akartak számolni. Ezt nem engedték meg. Az első pontot már felolvastam. A második pontban, a mint már emiitettem, ez van (olvassa): 2. »A tárgyalandó ügyek között felvétetett: »az idei kongresszusunk beszámolása*, továbbá a »szervezkedés czélja és haszna«. »A helybeli munkásoknak kongresszusuk nem volt és igy nincs mit beszámolniuk, de meg az iparosmunkások kongresszusának beszámolása sem tartozik egy népgyűlés elé; a szervezkedés czélját és hasznát tárgyalni népgyűlésre nincs szükség, mivel először a szervezkedés csak az iparosmunkások érdekében czéloztatik, másodszor pedig, mivel a helybeli — Újvidék városi — iparos munkásoknak a múlt és a folyó évben már több izben megengedtetett, hogy azt gyűléseiken és értekezleteiken megvitathassák és eszközöljék, s minthogy már alapszabályaikat is megalkották és kormányhatósági jóváhagyás czéljából felterjesztettek, az alapszabályokban pedig a szervezet már minden bizonynyal meg van szabva, a minduntalan való szervezkedésnek sem czélja, sem szükségessége fenn nem forog és az ezúttal indokolatlan is. 3. A tárgysorozatban benfoglaltatik az is: »a közelgő képviselőválasztások és pártunk.« Hogy ezzel mit akarnak, az iránt nem nyilatkoznak beadványukban, de különben is Újvidéken politikai iparos munkáspárt, legalább ez idő szerint még nem létezik, a bejelentők pedig nem mondják, hogy milyen párthoz tartoznak vagy milyen pártjuk van. Minthogy pedig a rendőrkapitányságnak tudomása van, hogy bejelentők sem pártot nem képeznek, sem politikai vagy egyéb pártjuk Újvidéken nincsen, egy nem létező párt nevében politikai ügyeket népgyűlésen nem vitathatnak.« (Mozgás és derültség a bal- és a szélsöbaloldalon.) Az egész országban, kevés kivétellel, ez a felfogás, bár nem tagadható, hogy a konkrét sérelmek ma kisebb területre szorítkoznak, mint egy évvel ezelőtt. Itt van pl. egy határozat, a mely szintén azzal kezdődik, hogy »a gyűlés nem engedélyeztetik: 11273/901. Duna-Vecse.« (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Csikay!) Nem; más. Szolgabírói határozat, a mely ezzel kezdődik, hogy »nem engedélyezem«. Pedig a t. miniszterelnök ur helyesen distingvál rendeletében, a mikor a tudomásulvétel kifejezését használta, a mely alkotmányos. De általában az egész országban olyannak tekintik a gyülekezési jogot, mint a mely a hatóság engedélyezésétől függ, sőt itt van előttem az 1902. február 12-én kelt dunavecsei rendelet. Azt mondtam, hogy be fogom bizonyitni a t. miniszterelnök urnak, hogy ő kibocsátott egy rendeletet, a meblyei szemben saját alárendelt közege, a Perczel-fóle rendeletetjátszszaki, mondván, hogy ő nem respektálja Széll rendeletét, mert nem vonta vissza Perczel rendeletét. Ez a rendelet, melyet felovasok, február 12-én kelt, míg a miniszterelnök urnak az a rendelete, melyet felolvastam, korábbi keletű. Szorosan utána, talán néhány nappal vagy egy héttel, miután a miniszterelnök ur utasította, hogy vegye tudomásul a gyűlést, — pedig kell, hogy Magyarország belügyminisztere ilyen határozatának legyen súlya — szemben ezen rendelettel ez a főszolgabíró 1524/1902. sz. a. azt mondja (olvassa): »Bodonyi Lajos és társai dunavecsei lakosok bejelentése 1902. február 16-án Dunavecsén tartandó népgyűlés tárgyában. Minthogy a leg-