Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-76

76. országos ütés 1902 márczius19-én, szerdán. 369 midőn á vizi utak és a csatornázás iránt nagy érdeklődés kezdett mutatkozni. Talán az illúziókban túl is mentünk a kellő határon, talán azt hittük, hogy rövid idő alatt lehet egy nagy hálózatot megvalósítani. De ha nem csalódom — hiába, ez már a magyar ember természete, mert bizonyos szalmatűz nálunk gyakran jelentkezik — most megint kezdünk a régi egyoldalúságba visszaesni. Túlzásoktól minden irányban óvakodnunk kell, méltóztassanak azonban meggyőződve lenni, hogy iparkodom tárgyilagosan tekinteni a dolgot; de abban én hibát látnék, hogy mikor ármentesítés és belvizszabályozás tekintetében annyira előre vagyunk, hogy más nemzeteknek, sőt a legtávolabbi országoknak szakértői is. idejönnek tanulmányozni a mi viszonyainkat; a természetes viziutak, a csatornák tekintetében anynyira hátra vagyunk, hogy ha valaki idejön, akkor igazán nem tudunk neki semmit sem mutatni, így áll a dolog, és ezért csak köszönettel veszem, ha e részben a kormány támogatásra számithat. (Élénk helyeslés.) Az első dolog kétségtelenül a természetes viziutak fejlesztése annál is inkább, mert azt igen kevés költséggel lehet eszközölni. A természetes viziutak fejlesztése mellett, — igaza van igen t. képviselőtársamnak, — a mesterséges csatornák között első sorban a Duna-Tisza csatornáról lehet szó. Minden esetre összefüggésben kell ezeket a dolgokat kontemplálni. A hatáskörök kérdésével most nem akarok foglalkozni, az igen bonyolult dolog. Általában nagyon kívánatos, hogy ezen ügyekben minél egységesebben és egyöntetűbben járjunk el. Ajánlom a tétel elfogadását. (Altalános, élénk helyeslés.) Papp Elek: T. képviselőház! Szavaim értelmének helyreállítása czimén egy pár szót vagyok bátor mondani. (Halljuk!) Sem nem mondtam, sem nem gondoltam azt, hogy az általam sürgetett vízjogi törvény még a mostaninál is roszszabb legyen. Az igen t. miniszter ur azt mondotta, hogy azt nagyon meg kell ám gondolni, mert nagyobb veszedelem volna egy rosszabb törvénynek az alkotása, mint a réginek fentartása. 1890 óta folyik a tárgyalás és az előmunkálat erre nézve a földmivelésügyi minisztériumban. Ha 1890 óta mindig csak tervezgetnek és semmit sem tesznek, akkor, azt hiszem, jogom van ebben a kérdésben felszólalni, hogy végre valahára tegyenek már valamit. (Helyeslés a baloldalon.) Meg vagyok arról győződve, hogy a miniszter ur teljes odaadással és buzgalommal kezeli tárczájának ezt a részét is, és remélem is, hogy mentül előbb meg fogjuk látni azt a vízjogi törvényt. A mi pedig az illeti, hogy helytelenül vádoltam az államot azzal, hogy nem teljesítette kötelességét a Tisza medrének szabályozása és rendezése körül, e tekintetben két dolog felvetésével igazolom magam. Először sem a maximális törvénynyel, sem az adóvisszatéritéssel nincs összefüggésben az államnak az a köteleKÉPYH. NAPLÓ. 1901—1906. IV. KÖTET. zettsége, hogy a medret szabályozza, Hogy a meder elfajulásának oka a szabályozás elhanyagolása és helytelen irányban való vezetése volt, azt Hieronymi Károly mélyen t. barátom sem tagadhatja. Mert ha nem felülről kezdték volna az átmetszéseket, akkor nem iszapodott volna el annyira a Tisza, hogy nemcsak a víz színe, hanem a meder is magasodott. Ott laktam, sokat vadásztam, és igy évrőlévre tapasztaltam, hogy a vizi malmok mindig beljebb kellett, hogy menjenek a Tiszán, hogy a vasmacskákat leereszthessék, karóikat kiköthessék. Mi volt ennek az oka? Az, hogy eliszaposodott a Tisza. Az erdőt kivágták, az iszapot sebesebben hozta a viz, alulról nem metszették keresztül a Tiszát, felülről igen és igy az lerakta mindig a sok iszapot. Az tehát kétségbevonhatatlanul igaz, hogy ha a mederszabályozás a gátak építésével egy időben és parallel haladt volna, akkor a viz szine nem magasodott volna fel olyan nagyra és az érdekeltségnek nem kellett volna ilyen magas gátakat építenie. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) De méltóztassék meggyőződve lenni arról, hogy ha a Tisza szabályozva lesz, a vizszinmagasság az egész Tiszán sülyedni fog. — Ezeket voltam bátor elmondani és ismételve kérem, hogy jó vízjogi törvényt méltóztassék alkotni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A tétel maga nem támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az megszavaztatik. (Helyeslés.) Dedovics György jegyző (olvassa): Dologi kiadások: 701.859 korona. Elnök: Megszavaztatik. — Az előadó ur kíván szólani. Pap Géza előadó: T. ház! Kérem, hogy ezen czim egyes rovatai közt a miniszter által kért átruházási jogot megadni méltóztassék. Kérem továbbá, hogy az 1895. évi XLVIII. t.-cz/5. §-ának rendelkezései szerint a földmivelésügyi miniszter által bemutatott jelentést az 1901. évben foganatosított vagy megkezdett vízszabályozási munkálatokról és azok költségeiről tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Kérem azonkívül folytatólag felhatalmazni a földmivelésügyi minisztert arra, hogy a pénzügyi bizottság jelentésében a beruházási résznél a vizi munkálatok czimei alatt felsorolt részleges kiadásokra vonatkozó költségeket az ott felsorolt munkálatokra fordithassa és kérem, hogy ugyancsak a beruházások hitelösszegének fedezésére legyenek fordíthatók az ugyanezen ponton felsorolt bevételek. Elnök: T. ház! Azt hiszem, hogy az átruházási jog a személyi járandóságok és a dologi kiadások között a vizímunkálatok" tételénél megadatik ; továbbá a jelentés tudomásul vétetik s a felhatalmazások szintén megadatnak. Dedovics György jegyző (olvassa) : Rendes kiadások összege 827.142 K. Rendkívüli kiadások : Átmeneti kiadások. A Balaton tavának tanulmányozására és leírása czéljából segélyképen a földrajzi társaságnak 4.000 K. 47