Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-76
352 76. országos ülés 1902 Dedovics György jegyző: Tisztelettel jelentem a háznak, hogy az indítvány-könyvben ujabb bejegyzés nincs. Ellenben az interpellácziós-kö'nyvben be van jegyezve márczius 19-ikén Trubinyi János interpellácziója a pozsonymegyei és városi főispán kineveztetése tárgyában, a belügyminiszterhez. Elnök: Az interpelláczió a szokott időben meg fog tétetni. Következik már most a földmivelésügyi tárcza 1902. évi költségvetésének (írom. 73) folytatólagos tárgyalása. Farkas József jegyző: Trubinyi János! Trubinyi János: T. képviselőház! (Halljuk! Halijait!) Midőn e tételhez hozzászólok, ki kell jelentenem, hogy tulajdonképen olyan tárgyról kell beszélnem, a mely a költségvetésben nem is foglaltatik. (Halljuk !) 1895 óta a költségvetésekben mindig csak elintve van, csak ugy röviden odavetve, hogy a Morva-szabályozásra 3 millió korona van letétbe helyezve. T. képviselőház ! A múlt év május vagy június havában az osztrák parlamentben Kaiser képviselő egy interpellácziót intézett az osztrák földmivelésügyi miniszterhez, a melynek tárgya ez volt: (Halljuk! Halljuk !) Mennyire vannak már a Morva-szabályozási tervekkel; és ha készen vannak velük, vájjon a miniszter hajlandó-e belemenni a Morva-szabályozás munkálataiba a magyarokkal együtt, vagy pedig azokkal szemben is ? Erre az interpelláczióra választ a bécsi lapokban egyáltalában nem olvastam. Azonban ezt az interpellácziót intézte ugyanezen tárgyban, ugyanebben a tenorban e hó 11-én ugyanott Kulp ifju-cseh képviselő, nem ugyan a mostani földmivelésügyi miniszterhez, hanem annak helyetteséhez, a ki azonnal válaszolt is és pedig következőképen: Igenis, mi osztrák részről az összes tervezetekkel egészen készen állunk, már a műszaki bejárást is befejeztük, csakhogy sajnálattal kell kijelentenem, — ezt mondotta dr. Bittér von Itosa, a földmivelésügyi miniszter helyettese — hogy magyar részről eddigelé semminemű intézkedés nem történt; jelezhetem azonban, hogy részünkről a magyar minisztériummal szemben minden lehető nyomást elkövetünk, hogy a magyar minisztérium is lehetőleg azonnal hozzálásson ezen munkálatokhoz. T. képviselőház! Ezen kijelentéshez még egy másik inczidenst is akarok csatolni. Egy morvaországi küldöttség járt nem régiben ő Felségénél és a küldöttség vezetőjétől ő Felsége azt kérdezvén, hogy mennyire vannnak már a morvavölgyi szabályozással, a kérdezettnek ez volt a válasza: (Halljuk! Halljuk!) Felség, a Duna-szabályozást ebben az évben, talán május közepén, befejezzük, s miután már egészen befejeztük a műszaki bejárást is, azonnal hozzáláthatunk a Morva-szabályozás műveleteihez. Azonban magyar részről még semmi intézkedést sem látunk. És a bécsi és cseh-morva lapok értesítése márczius 19-én, szerdán. szerint ő Felsége állítólag mosolyogva azt mondotta volna: Sajnos, magyar részről mindennel késnek. (Derültség balról.) Molnár Jenő: így szeretnek bennünket Bécsben! Trubinyi János: Miután a Morva-szabályozás tétele a miniszter ur költségvetésében csak per tangentem van érintve, és miután e tárgyról itt e házban érdemlegesen sző egyáltalában nem esett,nehogy valaki aztgondolja,hogy ez azországra nézve kevésbbó vitális ügy, mint akár a Duna, akár a Tisza, vagy a Bába és Bábcza szabályozása, kénytelen vagyok vele kissé körülményesebben foglalkozni. (Halljuk ! Halljuk!) 1825 óta, a mikor megszületett a mostani vizrendőri törvény öregapja, a Morva folyó mentén egyetlenegy kapavágás sem történt, és pedig azért, mert ez közös ügy. Egyik részről sem érezték magukat hivatva arra, hogy itt valamit tegyenek, folytonosan tanácskoztak, mig végre agyonhallgatták az egész dolgot. Ennek aztán az lett a következménye, hogy a Morva medre annyira eliszaposodott, hogy 24 órai esőzés után az egész területet végig elönti. A gyakori árvizek következtében a magyar kormány belátta, hogy valamit tennie kell és a 90-es évek elején a mi kormányunk önállóan, tényleg bizonyos előzetes fölméréseket rendelt el, a melyek 1894-ig tartottak. Látván ezt odaát Ausztriában, . . . (Zaj a jobbóldalon. Halljuk! Halljuk a baloldalon.) Nem érdekli őket, mert közös ügy! Ballag! Géza: Akkor érdekel! Trubinyi János: . . . látván ezt Ausztriában, ugyanilyen intézkedéseket tettek. 1894. május 29-én a magyar és az osztrák kiküldöttek Pozsonyban összejöttek, és ugyanazon év június 15-én folytatólagosan tanácskoztak. E tanácskozás eredménye az volt, hogy kiküldtek mindkét részről, ugy a magyar, mint az osztrák cs. k. kormány részéről egy Morva folyó-szabályozási kirendeltséget, a melynek feladatává tétetett, hogy a mindkét részről már előzetesen tett fölmérések alapján közös egyetértéssel közös terveket készítsen elő. Az osztrák kormány kirendeltsége 1895. szeptember 15-én működését tényleg meg is kezdette Lundenburgban; e kirendeltség ma Bécsben székel. Ami részünkről 1895.jul. 16-ánkiadott földmivelésügyi miniszteri rendelet értelmében — a számát nem tudom — a kirendeltség csak 1896-ban volt képes működését megkezdeni, és hozzálátott a tervezethez szükségelt fölmérésekhez. 1895-től 1898-ig mindkét részről dolgoztak ezeken a tervezeteken. 1898-ban végleg elkészültek, és mondhatom, hogy az elkészített tervek a magyar mérnököknek dicsőségére válhatnak. 1898 óta ez az ügy egyre vajúdik a két minisztérium között; folytonos tanácskozások tárgyát képezi, azzal a különbséggel, hogy az osztrák császári királyi kormány döntött, nyilatkozott is ez ügyben; sőt az osztrák kirendelt-