Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-76

350 76. országos ülés 1902 márczius 19-én, szerdán. csak az elnöki enuncziáczó magyarázata utján tudjuk meg, hogy most megnyílik a választópolgárok számára a jog, hogy a mellőzött kérdések tekintetében panasz alakjában orvoslást kereshessenek. A törvény 62. §-a azt mondja: »A bíróság hivatalból vizsgálja meg, hogy az ügy hatáskörébe tartozik-e; ha a kérvény oly érvénytelenségi okra van alapítva, mely a 3. §. alá nem tartozik, a bíróság a kérvényt a felek kifogása folytán, vagy e nélkül visszautasítja. Ha pedig a megjelölt érvénytelenségi okok némelyike nem tartozik a 3. §. alá, az esetre ezen érvénytelenségi okot a tárgyalás köréből kizárja. Ezen határozat a képviselőházzal közlendő.* Ha volna még kétség arra nézve, hogy ezt a határozatot előzetesen meg kell hozni, tehát nem lehet várni az ítélet megindokolásáig, erre nézve minden kétséget eloszlat a 120. §., mely azt mondja: »A bíróság a kérvényben felemlített minden egyes érvénytelenségi ok tekintetében, a mennyiben az a feletti tárgyalást a 62. §. alapján előzőleg ki nem zárta, határozni köteles.« Világos ezekből, hogy a Curia előzetesen köteles kizárni azon eseteket, melyeket nem tart a maga hatáskörébe tartozóknak, és ítéletet ezek felett, a melyek hozzá nem tartoznak, nem is hozhat. Világos tehát az is, hogy a Curia nem járt el helyesen, midőn csakis ítéletének indokolásában mondja ki, hogy kizárt valamely esetet a maga ítélkezése köréből, mert nem tartozik a hatáskörébe. A választópolgárok jogának ilyen elhomályositására alkalmas intézkedéseket ezen házban, a melytől a jog a Curiára ideiglenesen átruháztatott, azt hiszem, elhallgatni nem szabad, és habár mi ezt a kérdést ez idő szerint talán nem reparálhatjuk, vagy legjobb esetben csak ugy reparálhatriók, ha a Curiához az ítéletet visszaküldenők és megkérnők, hogy küldje meg azon határozatát, a melylyel az egyes panaszpontokat a tárgyalásból kizárta, mégis szükségesnek tartottam ezt felhozni, mert bár nem akarom az ügyet komplikálni, de azt akarom, hogy a Curiát az egységes eljárásra a ház figyelmeztesse, figyelmeztesse pedig annyival inkább, mert tudomásom szerint más esetben, a hol szintén ez volt a tényállás, ugy is járt el a Curia, hogy bizonyos eseteket előzetes határozattal — és nem utólagosan az ítéletben — kizárt a tárgyalás köréből. Azt hiszem, eléggé indokoltam, hogy a dolgot felemlitendőnek miért tartottam. Határozathozatalt nem óhajtok provokálni, elleninditványt nem teszek, a továbbiakat egészen a t. ház bölcs belátására bízom. {Élénh helyeslés a széls'óbaloldalon.) Elnök: T. képviselőház! Én ugy fogtam fel, hogy a t. képviselő ur nem adott be elleninditványt azzal az előterjesztéssel szemben, a melyet én tettem, de azt hiszem, hogy néhány szóval mégis föl kell derítenem az én eljárásomnak és előterjesztésemnek indokait. (Halljúkl Halljnlc!) r En nem jártam el könnyedén ez ügyben, a mint t. képviselőtársam tudja, hanem ezt az Ítéletet, mely már három nap óta kezemben van, csak ma jelentettem be a háznak, mert át akartam gondolni a dolgot magam is és illetékes férfiaknak tanácsával akartam élni. Az, vájjon a Curia a közlésnek formájában helyesen járt-e el, vagy nem, az én bírálatomhoz nem tartozik. Az én bírálatomhoz az tartozik, hogy e közlés folytán olyan előterjesztést tegyek a háznak, mely a háznak a törvény ós a házszabály által kijelölt jogkörét és szerepét magában foglalja és megállapítja. (Helyeslés.) Már pedig az 1899. XV. t.-cz. 12. §-a szerint: »ha a Curia a kérvényben foglalt érvénytelenségi ok felett a bíráskodást hatáskörébe nem tartozónak mondotta ki, az ily érvénytelenségi ok feletti bíráskodást a képviselőház gyakorolja.« A képviselőház tehát nem tagadhatja meg a bírálatnak gyakorlását azoktól, a kik ezt a bírálatot netalán igénybe akarják venni, mihelyt bármi módon közöltetik vele az, hogy a Curia valamely érvénytelenségi okot a maga tárgyalásaiból kizárt. Ezen az alapon és abból az elvből kiindulva, hogy ebben az esetben magasabb jog a közönségnek az a joga, hogy a maga igazát kereshesse és érvényesíthesse azon fórumok előtt, a melyeket a törvény kijelölt, tettem azt az előterjesztést a t. képviselőháznak, a melyet szerencsém volt előadni és kérem a t. házat, hogy ahhoz hozzájárulni méltóztassék. (Elénh helyeslés.) Különben, miután maga az előterjesztés érdemileg meg nem támadtatott, gondolom, kimondhatom, hogy a ház ahhoz hozzájárul. (Helyeslés.) Bemutatom Ugocsa vármegye közönségének feliratait, és pedig a kóbor czigányok letelepítése és a hadkötelezetteknek szolgálatuk harmadik évében a mezőgazdasági munkákra való szabadságolása tárgyában; a szin-i választókerület tanítóinak gróf Hadik János képviselő által beadott kérvényét a tanítói fizetés rendezése tárgyában. Tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Napirend előtt Barta Ödön képviselő ur kivan felszólalni. Barta Ödön: T. ház! Egy igen rövid kérdést akarok intézni a t. miniszterelnök úrhoz napirend előtt, szives felvilágosítást kérvén arra vonatkozólag, a mi legközelebb a házat is foglalkoztatni fogja. Méltóztatik ugyanis emlékezni, hogy még a múlt országgyűlésen lejárván a Horvátországgal fennálló pénzügyi egyezmény hatálya, annak ujabb meghosszabbítása czéljából a tárgyalások megkezdésére az u. n. regnikoláris bizottság kiküldetett. Méltóztatnak a lapokból — mert a mennyire tájékozva vagyunk, a tájékozást csak a lapokból szereztük — tudomással birni arról is, hogy ezen regnikoláris bizottság tárgyalt, nuncziunaokat váltott és szóbeli tárgyalásokat is