Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-75
320 75. országos ülés 1902 márczius 18-án, kedden. Arábiából ismételten hoztunk be és hozunk be eredeti anyagot, de nemcsak magunk hozunk be. hanem más utón is gondoskodunk arról, hogy minél biztosabb arab telivér anyagot kapjunk. Hiszen elég csak arra utalnom, hogy a Francziaországba kivitt lóanyagunknál a párisi kiállításon épen az arab vérrel értük el a legnagyobb sikert és épen az arab vérre nézve ismertetett el, hogy mi talán az első helyen állunk. (Helyeslés! Ügy van!) Hammersberg t. képviselőtársam hosszasabban foglalkozott a Nonius-fajjal is, de beszédében ő maga is elismei'i, hogy a Noniusnak, mint gazdasági lónak igenis van jelentősége, van jövője és van hivatása, és ezért, megvallom, annak felhagyását vagy lényeges megszorítását nem tartanám helyén levőnek, annál kevésbbé, mert hogyha figyelemmel kisérjük gazdaságunk fejlődését és általában az európai gazdaságok fejlődését, akkor azt látjuk, hogy a jármos erőről lassankint kénytelenek leszünk áttérni a ló-erőre, (Ugy van! a jobboldalon.) és akkor nagy haszonnal fog járni, ha mi már előre dolgoztunk és azon gazdasági iránynak az alapjait megvetettük. Felhozta a t. képviselő ur azt is, hogy indokolt, hogy a kanczák, mielőtt tenyésztésre használtatnak, kipróbáltassanak. Erre nézve megnyugtathatom, hogy ez igenis történik, nemcsak vadászatok utján, de azáltal is, hogy versenyben folytonosan kipróbáltatnak és treniroztatnak ezek a kanczák, mielőtt tenyésztésre használtatnának. Mindenesetre igaza van abban, hogy iparkodni kell SZÍVÓS, edzett anyagot fentartani és létesíteni. Farkas t. képviselőtársam beszélt lótenyésztésünk hanyatlásáról. Én arra kérném, hogy e részben egy kis fentartással legyen, mert nem jó lesz, ha mi magunk kezdjük híresztelni ezt a mai időben, a mikor a nemzetek olyan általános gazdasági háborút és versenyt folytatnak egymással. (Igaz! Ugy van! jobb felől.) Az bizonyos, hogy más, sokkal előrehaladottabb nemzeteknél a magyar lótenyésztést sok irányban mintaképen állítják oda és más országok parlamentjei követelik a kormányoktól, hogy ez irányban a magyar állam példáját kövessék. Én nem tagadom, hogy van javítani való, ettől nem is kell sohasem elzárkózni, és különösen, a mit a t. képviselő ur hangsúlyozott, hogy baj van minálunk, hogy a vidéki jellegre, típusra nincsen kellő súly fektetve a lótenyésztésnél, arra máirégen gondoltunk. Ez irányban történt is intézkedés, a mely szerint a tájfajtákat kívánjuk a lótenyésztés terén is létesíteni. E tekintetben az előmunkálatok már igen előrehaladottak, és remélem, hogy a t. képviselő ur támogatni fog minket tapasztalataival. A mének kihasználását illetőleg azt javasolja a t. képviselő ur, hogy iparkodjunk azokat minél jobban kihasználni. Eddig az volt a panasz, hogy azok túlságosan használtatnak ki. Ebből is méltóztatik látni, hogy a lótenyésztés kérdésében igen nehéz eligazodni és hogy a vélemények nagyon eltérők. Méltóztatott szólni a ménlétszám csökkené*séről. Másfelől folyton azt hangoztatják, hogy azok létszámát szaporítani kell. Megvallom, magam is azt gondolom, hogy a mezó'rendőrségi törvény által felállított azt az elvet, hogy minden községnek legyen meg a maga ménje, minél inkább meg kell közelíteni. Tudom, hogy ez egyszerre nem lehetséges, de törekedni kell erre. Felhozta mindkét képviselő ur, ugy Hammersberg, mint Farkas t. képviselőtársam, az értékesítés dolgát. Elismerem, hogy az értékesítés tekintetében valamint minden egyéb ágazatnál, ugy a lótenyésztés terén is igen sok kívánni való van és igen sok a teendő. Épen tegnapi beszédemben szóltam erről és csak azokra a szavakra vagyok bátor utalni, melyeket Hammersberg képviselő ur használt: quieta non movere. Hogyha lótenyésztési irányunk olyan, hogy nagyban és egészben véve jónak és helyesnek bizonyul a tapasztalatok alapján és az eredmények fonalán, akkor nagy ok nélkül ezt az irányzatot megbolygatni igen veszedelmes volna. (Helyeslés.) Azt hiszem, egy miniszternek és kormánynak nem az a hivatása, hogy folytonosan uj dolgokat és változtatásokat keressen, hanem hivatása azt, a mi helyes, fentartani és annak fenmaradását biztosítani, A tételt megszavazásra ajánlom. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A tétel maga nem támadtatván meg, kijelentem, hogy az megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): A versenyfogadások megadóztatásából származott (totalizatőr) alap jövedelméből: 600.000 korona, Elnök: Megszavaztatik, Dedovics György jegyző (olvassa): A lótenyésztési alap jövedelméből: 36.994 korona. Elnök: Megszavaztatik. ; Dedovics György jegyző (olvassa): Állategészségügy. Rendes kiadások: XX. fejezet, 10. czim. Rendkívüli kiadások: Átmeneti kiadások: XII. fejezet, 5. czim. Beruházások: VI. fejezet, B. czim. Rendes bevételek: IX. fejezet, 9. czim. Kiadás. Rendes kiadások. Személyi járandóságok: 1,369.991 korona, Farkas József jegyző: Gróf Zichy Aladár! Gr. Zichy Aladár: A midőn a t. ház becses figyelmét bátor vagyok e tételnél rövid időre igénybe venni, teszem ezt azon meggyőződéssel, hogy tényleg az ügynek szolgálatára vagyok és nem akadályoz meg ebben engem a földmivelésügyi miniszter urnak tegnapi kijelentése, a melyet Marjay képviselőtársamnak adott, a melyben azt mondotta (olvassa): »Ha a t. képviselő ur tudná, hogy a külföld mennyire figyelemmel kiséri a mi vitáinkat, hogy, mondhatnám, látcsővel nézi, hogy valamit találjon, a mit kifogásolni lehet, hogy kapóra jön neki az, ha valaki
