Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-74

74. országos ülés 1902 márczius 17-én, hétfőn. 311 Tudom és örömmel konstatálom, hogy az erdészeti tisztviselői tar buzgó, kötelességtudó és szakképzett egyénekből áll. Tapasztaltam azonban olyan jelenségeket is, a melyek egyes erdőtisztek túlbuzgóságára engednek következ­tetni. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Egy bizo­nyos fajta mohóságot észleltem, melylyel magu­kat egyes erdőterületekre reávetették ós arról a legelő marhát kitiltották. Egy ilyen eset, midőn egy község lakosai elkeseredve legelőjük nagy­mérvű elvonása miatt, egy a községtől távolabb fekvő letarolt erdőterületet vettek tisztán legel­tetési czélokra. És mi történt? Az, hogy az erdőgondnok nem engedte meg ezen, külön erre a czélra vásárolt területen a legeltetést. (Moz­gás.) A vevők pedig 60—80 évig várhatnak a vételár kamataira. Az ilyen — hála Istennek csak kivételesen tapasztalt — eljárást nem tu­lajdonítom én az erdőtisztek rosszakaratának. Semmi okom sincsen ilyesmit feltételezni. De azt hiszem, hogy ez is a bürokratizmus általá­nos túltengéséből fakad, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) a melynek kiküszöbölését egyéb­ként a t. kormány már feladatául is tűzte ki. Az elmondottak alapján nagyon kérem a t. földmivelésügyi miniszter urat, ne méltóztas­sék eddig tett jóindulatú intézkedéseivel a le­gelő kérdését megoldottnak tekinteni, hanem kegyeskedjék a nép legeltetési igényeit a tör­vény korlátain belül a lehetőségig kielégíteni. A tételt elfogadom. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A miniszter ur fog szólani. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) Hertelendy László t. képviselő urnak beszédére kívánok rö­viden reflektálni. (Halljuk! Halljuk!) Mindenek­előtt nagyon helyeslem a t. képviselő urnak azon kiindulási pontját, mely szerint az 1898-ik évi erdőtörvényen változtatni nem kivan, hanem a törvény és a törvény által megszabott czélok keretén belül a végrehajtás folyamán kívánja a jogos panaszokat orvosoltatni. Tudatom a t. ház­zal, hogy én ilyen kérdésekben a lehető előzé­kenységet szoktam tanúsítani. Például míg min­den ügyben van jogerő és határidő, a melynek elmulasztása törvényes következményekkel jár, addig én ilyen erdőlegeltetési ügyben jogerőt nem ismerek. (Elénk helyeslés.) Tehát akárhon­nan jön panasz, akár elbíráltatott az, akár nem biráltatott el, azon panasz megújítható, annak újból való felvételére kész vagyok és pedig a tárgyalást is kész vagyok ugy elintézni, hogy nemcsak egy erdészeti szakembert küldök ki, hanem kiküldök egy gazdasági szakembert is, (Élénk helyeslés.) ugy, hogy a kérdés minden része egyiránt méltányolva legyen. Mert az én álláspontomon és helyzetemben belátom, hogy egyoldalúan nem határozhatok; (Helyeslés.) ne­kem minden tekintetet egyformán elbírálás alá kell vennem. (Élénk helyeslés.) Azonban az is kétségtelen, hogy gyakran történnek alaptalan, jogosulatlan felszólalások is. Pl. elmondok egy esetet. Nem azon a vidéken történt, a melyen a képviselő ur lakik; az or­szágnak egy más vidékén, de nem nevezem meg a vidéket azért, mert nem akarom letenni őket. Tehát kimennek az én megbizottaim oda, és pedig, a mint épen jeleztem, kiment egy erdé­szeti szakember és egy gazdasági szakember. És mikor hallják a panaszokat a községbeliektől, hogy nincs elegendő legelőjük, akkor erre azt mondják a megbizottaim, hogy hát ez micsoda ? És reámutatnak egy nagy területre: kinek a legelője ez ? Azt mondják a községbeliek: ez a mi legelőnk. Hát miért nem legeltetnek ott? Azért nem legeltetünk, mert gazzal van benőve. Tehát engedik elpusztulni, gazzal és tüskével benőni a saját legelőjüket, s azután követelik, hogy az állam szabadítsa fel az erdőket. (Mozgás.) Nem azért szólaltam fel, mintha a képviselő ur felszólalásának súlyát kisebbíteni akarnám, ha­nem felhoztam ezt annak a bizonyítására, hogy ezen a téren nem minden panasz egyszersmind igazságos és méltányos is. Már pedig nekünk az erdőket és azok fentartását ép ugy kell véde­nünk, (Helyeslés.) a mint védjük pl. a tulajdon­jogot. (Helyeslés.) Mert ha az erdőket feladjuk, az erdők érdekeit koczkáztatjuk, akkor pilla­natnyi sikereket elérhetünk, de a jövő nemze­déknek legnagyobb érdekeit és életfentartási feltételeit veszélyeztetjük. (Élénk helyeslés. Ugy van! Ugy van! a ház minden oldalán.) Tehát visszatérek arra, hogy én hajlandó vagyok minden konkrét panaszt a legnagyobb méltánylással elbírálni, bizalommal kérem fel az érdekelteket, méltóztassanak hozzám fordulni, és azt hiszem, sikerül majd ezen ügyeket közmeg­nyugvással elintéznünk. (Elénk helyeslés.) Elnök: T. ház! Miután a tétel meg nem támadtatott, e személyi járandóságok czimén megszavaztatik 845.738 K. Dedovics György jegyző (olvassa): Dologi kiadások, 610.072 K. Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Pap Géza előadó : T. ház ! Ezen czim első és második rovata között az átruházási jogot megadni kérem. Elnök: Azt hiszem, a ház beleegyezik az át­ruházási jog beadásába. (Igen!) Tehát az meg­adatik és az összeg megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Rendes kiadások összege 1,455.810 K. Bevétel. Rendes bevételek. 810.664. K. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Erdőfel­ügyelőségek. Rendes kiadások: XX. fejezet, 4. czim. Kiadás. Rendes kiadások: Személyi járan­dóságok: 240.449 K. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Dologi kiadások: 126.800 K. Elnök: Megszavaztatik.

Next

/
Thumbnails
Contents