Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-73

270 73. országos ülés 1902 márczius 14-én, pénteken. nünk kell az annak alapját képező középbirtokos osztályt is fentartani. Molnár Jenő; Tisza tette őket tönkre, a választási rendszerével! Baross János: És ha ezt biztosítottuk, akkor az otthon maradt fiu viszi tovább apái társadalmi szerepét, (Halljuk ! Halljuk ! Elnök csenget.) mig a többiek kilépnek az életbe és képezik az összekötő kapcsot (Halljuk! Halljuk!) a társadalom többi rétegei közt, a mint azt képezik a Nyugaton is mindenütt a fiatalabb fiuk azon családokban, a t melyek hitbizományilag vannak biztositva. És, t. ház, ezeknek a fiatalabb fiuknak az élet küzdelmeiben, a mig egyrészt nagy anyagi előnyük és biztosítékuk lesz az az apanázs, a melyet a családi vagyonból húznak, addig másfelől nagy megnyugvásul fog nekik szolgálni az, ha tudják, hogy ha az élet viharaiban hajótörést szenvednek is, akkor is megvan az ősi apai ház, a mely végső esetben menedéket ad nekik. (Nagy zaj.) Krasznay Ferencz: Apanázszsal nem lehet egy generácziót fentartani, csak munkával! Baross János: És ez a generáczió moraliter és szakszerüleg is jobban lesz nevelve, mint ma, mert kicsi korától fogva tudja, hogy neki a maga erejéből kell megélnie kenyérkereső pályán, és igy szükségképen megváltozván a középbirtokos osztály fiainak nevelése, el fognak valószínűleg tűnni azok a társadalmi hibák, a melyek tényleg nagyon sok birtokos család tönkrejutásának az okai voltak. (Tetszés jobbfelöl.) Azonban, t. ház, ma nagy divat szidni a középosztályt és pusztán ezeknek az u. n. öröklött hibáknak tudni be pusztulását; pedig a ki becsületes szándékkal kutatja az okok mélyét, annak be kell látnia, hogy pusztulásának oka első sorban a szerencsétlenül összetalálkozott és összekuszált történeti, gazdasági, politikai és társadalmi eseményekben keresendő. (TJgy van! Vgy van! a jobboldalon.) T. ház! Középosztályra minden államban szükség van; a középosztály képezi az átmenetet a legalsóbb és a legfelsőbb néprétegek között, közvetiti az egészséges vérkeringést és kiegyenlíti az ellentéteket. A középosztályra tehát minden államban szükség van szocziális szempontból, de ehhez a szocziális szemponthoz nálunk Magyarországon specziális nemzeti szempontok is járulnak. Hiszen épen nemzetiségi Aadékeken éri el zenitjét a középosztály hivatása; Erdélyben és a Felvidéken minden régi kúria, a melyben a régi gazda lakik, egy-egy végvára a magyar nemzetnek. A nemzetiségi kérdést csendőrszuronyokkal megoldani nem lehet, hanem azokat a sebeket csak társadalmi és gazdasági erőkkel lehet beforrasztani. De hogyan hódítson, hogyan gyógyítson a magyar társadalom, mikor önmagát sem képes fentartani? Minden eszköz tehát, a melylyel a régi középbirtokos-osztály erejét támogatjuk, egyúttal támogatására szolgál az egész magyar nemzetnek is, (TJgy van! TJgy van! a jobboldalon) mert valahányszor a fenyvesek alján megütik a dobot egy régi magyar udvarház előtt, abban a faluban meghúzták a lélekharangot a magyar nemzeti eszme felett is.(Igaz! TJgy van! a jobboldalon és a középen. Egy hang a jobboldalon : Igaz és szép!) Hiszen, ha a középosztály elpusztul Erdélyben és a Felvidéken, a magyar nemzetet és a magyar állami eszmét nem fogja ott más képviselni, mint a csendőr, a fináncz és az állami utkaparó. (TJgy van! Ügy van! a jobboldalon.) Mindezek az eszmék annyira közismeretnek, hogy szinte felesleges is hivatkoznom Hódossy Imre mélyen t. képviselőtársamnak az általános vitánál elmondott azon beszédére, a melyben kifejtette, hogy a felvidéki pánszláv törekyések első sorban a hazafias magyar felvidéki középosztály ellenállásán törtek meg. Azonban szükséges mégis itt ismételnem és hangsúlyoznom ezeket a dolgokat, mert már ebben az ülésszakban itt az ország szine előtt két oldalról is olyan törekvést láttunk, a mely a birtokososztály politikai befolyásának megszüntetését czélozza, és mind a két oldalról állítólag a liberalizmus nevében hangoztatták ezeket az eszméket. (Halljuk! Halljuk!) Ugyanis a virilizmus intézményét támadta meg a megyei szervezetben első sorban Vázsonyi Vilmos demokrata képviselő ur és azután vele egyhangúlag Veszelovszky Ferencz tót nemzetiségű képviselő ur. Hammersberg László: Egyikkel sem érdemes foglalkozni! Baross János: Mind a kettő a virilizmus eltörlését óhajtotta, (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Mi is!) vagyis a nemzetiségi vidékeken is megtörését a birtokososztály politikai befolyásának. T. ház! Sokszor hangoztatott elv, hogy a magyar politika nem lehet más, mint liberális, és a szabadelvű magyar j>olitikának a zászlóvivője a XIX. században épen ez a középosztály volt. (Zaj a szélsőbal-oldalon.) Lukáts Gyula: Szabadelvű politika és virilizmus! Ez a kettő nem fér össze! Baross János: A szabadelvű politika olyan kis és gyenge népnél, mint a magyar, nem lehet más, mint nemzeti. (Helyeslés jobbfelöl.) Hiszen ime t, ellenzéki képviselő ur, a mint az az újonnan támadt párt vagy pártocska kirúgta maga alól a nemzeti és történelmi alapot és bizonyos internaczionális doktrínákat és jakobinus tendencziákat akar bevinni a magyar politikai életbe — konczedálom önkéntelenül, — de mégis egy gyékényre került a magyar nemzet megtörésére törekvő nemzetiségi frakczióval. Ebben van állitásom legnagyobb bizonyítéka. Egy magasabb, előrelátó állami politika előtt nem lehet közömbös az, hogy a magyar birtokok kinek a kezén vannak. Épen ezért elsőrendű állami érdek, hogy a felső vidékeken és Erdélyben, egy szóval ott, a hol a nép nem magyar ajkú, a középbirtokos osztály anyagi ereje stabilizáltas-