Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-64

fii. országos ülés Í902, márczius k-én, kedden. 19 vagy ablakot csinált és olyan is akadt, a ki kemenrzét is csinált neki. Széll Kálmán miniszterelnök: Helyettem is más épit? Hellebronth Géza: Mindjárt rátérek. Mikor azután készen volt a ház, ő még verte a mellét és gúnyolta a szomszédját, hogy látod-e, milyen drágán tudsz építeni, mennyivel olcsóbba került az én czifra házam. Hát a miniszterelnök ur is segítségül bivta az atyafiait, sógorait és komáit, igénybe vette a községek által fizetett, és a községek ügyeinek vezetésére rendelt elöljáróságot, elvégezteti a dolgot a munkával amúgy is terhelt jegyző urakkal, potom kis borravalóért, százhúsz koronáért és azután a községet abba a kényszerhelyzetbe juttatja, hogy kénytelen szaporítani a személyzetet, másod) egy zőt és segédjegyzőt is beállítani, Hát méltó/.tassék ezeknek a fizetését is, valamint a felszerelési költséget is hozzászámítani, mert ezt is kegyes volt a községek nyaltába varrni, és akkor méltóztassék büszke önérzettel bevallani, hogy mibe került hát az a czifra ház. Förster Ottó: Azt ígérték, semmibe sem fog kerü'ni a községeknek! Hellebronth Géza: Méltóztassék nekem megengedni, hogy a közigazgatási költségvetés keretében egy kis kitérést engedjek meg magamnak és néhány szót szóljak a közigazgatás egyik igen fontos ágáról, értem a községi adminisztrácziót. (Hal'juk! Halljuk! a szélsöhahldalon.) Azt hiszem, nem lesz érdektelen a t. ház tagjaira nézve, mert tudvalevő, hogy a községi adminisztráczió legnagyobbára községi pótadókból fedeztetik, pedig annak magassága és hováforditása bizonyára mindenkit érdekel. Példának felhozok egy altöldi közepes nagyságú várost. (Hulljuk! Halljuk! a szélsöhduldalon.) A név nem határoz. Hiszen mindegyiknek elég a baja, azt hiszem még Rátótnak is. A mi a sanyarú helyzetet illeti, mindegyik eléggé Sanyarú Vendel. Ennek a községnek van körülbelül 5000 lakosa, 19.000 hold határa és 44 000 korona állami adóalapja. Erre az alapra van törvényhatóságilag jóváhagvott évi 35.046 korona községi pótadó. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) És ebhől az óriási összegből a község több, mint 10.000 koronát tisztán állami funkcziók teljesítésére fizet. Ha megengedi a t. miniszter ur, bátor leszek egy pár adatét a rendes költségvetésből előadni. (Halljuk! Halljuk! a széls"haloldalon.) így pl. a t. belügyminiszter ur tárczáját terhelné igazságosan az állami anyakönyvvezetés miatt rendszeresített irnok fizetése és lakbére: 1300 korona. Azután a t. belügyminiszter ur által elrendelt, senki által el nem olvasott br- és szaklapok költsége : 105 korona. Azután állategészségügyi kiadása van a községnek 1500 korona, pedig ugy tudom, hogy az állategészségügy államosítva van. A mi az ember-egészségügyet illeti, egy tébolyodott, a kit az állami Angyalföldön tartanak, évenkint 255 koronába kerül, pedig betegsegelyezési adót külön kell fizetni. A kultuszminiszter ur tárczáját terhelné a tanfelügyelő által a községre erőszakolt óvoda, pedig a község belterületén nincs 3000 lélek, törvény szerint tehát nem volna kénytelen azt az óvodát felállítani. Csak menedékházat kellene létesítenie, de a felsőbb hatóság elrendelte és azért megcsinálták. Két iskola 4000 koronába kerül, pedig a felekezetek saját megterhel tetésükkel 7 iskolát tartanak fenn. Azután a honvédelmi miniszternek is jut osztalék, ujonczállitás és katonai fuvar czi.méu 300 korona; sőt a földmivelésügyi miniszter sem marad üresen, mert ábami mének fentartása 400 koronába kerül. Csak az igazságügyminiszter maradt ki, mert járásbíróság, hála Istennek, nincs a községben, mert ha volna, az is bizonyára óriási teherrel járna. Ezekhez jön még évi rendes kiadásként a két vízszabályozási társulat évi követelése: 15.600 korona. Azután az általános jövedelmi pótadó, azután a megyei tizperczentes útadó, a megyei másfél perczentes póladó, a községi közműnkateher, az ötperczentes iskolaadó. E'.ek mind rendes évi szükségletek, ugy, hogy mire a község terhei ki vannak fizetve, ;;z összeg 120—130.''00 korona közt váltakozik. És ez még csak a rendes kiadás. Ezekhez járulnak a felekezeti költségek is, pedig református a község lakosságának túlnyomó része, és igy ez is óriási összegre megy, mert pénzügyileg a református vallás kissé drága, Hanem ez még mind nem elég. Ezután jönnek a rendkiviili kiadások, mert hiszen a községek is megtanulták már, hogy van a költségvetésnek rendkívüli kiadási rovata is. Hanem azok annyival ügyesebbek, hogy nem egyszerre tálalják ki, hanem évközben jönnek elő vele és pótköltségvetésből fedeztetnek. ízelítőül kegyes engedelmével a t. mini-zter urnak ilyenekkel is szolgálok. Ez a község 10—12 évvel ezelőtt az adóhivatal számára adott teijt-si'n jó éjiületet. A múlt évben niegívzzant a t teje, újra kellett zsindelyeztetni és a pénzügyminiszter ur volt olyan s/.ives, hogy saját házát meg renováltatta a községgel, a mi került 6o0 koronába. Azután jött a t. honvédelmi miniszter ur. Ennek eszébe jut, nem tudom, stratégiai vagy közegészségi okokból a jászberényi honvéd u'akat két hétig lovastól együtt ott füröszteni. Magyarok a község lakosai, magyarok voltak a katona-fiuk, magyarul fogadták és tejbe-vajba fürösztötték őket. Nem is volt semmi bajuk, hanem mikor elmentek, a szíves vendéglátást a honvédelmi miniszter ur azzal volt szíves megköszönni, hogy felmerült pótköltségek czimén 260 koronát volt szíves bevasalni a községen. {Derültség.) De uiég ez mind nem elég. Jön a leghatalmasabb ur a vármegyében, a t. pénziigyigazgató ur, a kinek nem igen fekszik egyéb a szíven, mint elsősorban a regálé minél magasabb értékesítése, 3*