Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-71

71. országos illés 1902 nem megfelelő, csak nem az ország, a haza, a magyarnemzet érdekeivel összeegyeztethető birtokelhelyezési politika. De útját állja a terv ilyen módon való keresztülvitelének a felvidéki és erdélyrészi kincstári erdők jelen fekvése és elhelyezése is, a mennyibea a legnagyobb részük az országos határszélekig és a havasi körletekig terjed, tehát a bitbizomáuyok részére való átengedés, átadás, vagy cserélés folytán az állam az uj erdő-birtok vásárlásával az illető vidékről vagy teljesen kiszorittatnók, vagy pedig lefelé lenne kénytelen elhelyezkedni, a mit pedig a síkföldi hitbizományi birtokoknak az erdőbirtokokba való áthelyezése üdvös és a maga keretében feltétlenül az ország javára váló tervének felvetője, Beksics Gusztáv t. képviselőtársam igen érdekes, és épen olyan értékes munkájában elérni szintén nem óhajt. Ezekben az érveléseimben, t. ház, csak azt akartam elérni, hogy gyenge szavammal és csekély tudásommal én is elősegítsem azt, hogy a hitbizományi birtokok kicserélésének terve a Beksics Gusztáv t. képviselőtársam által is ez irányban kifejtett sokoldalú szempontokból megvilágított és az ő általa is kitűzött czélnak teljesen megfelelő, tehát magyar nemzeti érdekeinkkel összhangba hozható mederbe tereitessék. T. ház! Az állami erdőkincstár összes magyarországi birtoka, 30 vármegyében szétosztva, 2,178.803 kat. holdat tesz ki. Érdekes lenne talán kimutatnom, hogy ezen terület, fanemek és művelési ágak szerint miként oszlik meg, de nem kívánom a t. ház türelmét számadatok felsorolása által igénybe venni, és ezért elhagyom azokat, azonban szívesen rendelkezésére állok t. képviselőtársaim közül bárkinek, hogy a számadatok rendelkezésére bocsátása után ugyanazon eredményre jusson, a melyre én fogok itt jutni. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Én t. i. ezen számadatokkal, valamint az elmondottakkal kapcsolatban csakis arra az eredményre tudok jutni, figyelemmel összes érdekeinkre, hogy a síkföldi hitbizományi birtokok áthelyezésére eszközül az erdőkincstárnak csakis azon erdőbirtokai szolgálhatnak, és lesznek helyesen és okszerűen felhasználhatók, a melyek az országos és havasi határszélektől távol fekszenek; a melyek a nemzetiségi visszonyokkal, a magyar nemzeti érdekekkel, s a nép megélhetése és jóléte érdekeivel kapcsolatban nem állanak, (Helyeslés jobbfelöl és a középen.) Ezek első sorban a kincstárnak tölgyerdei, másodsorban — de csak részben — a bükk- és lombfák által borított erdőbirtokai, mig ellenben a fenyvesekkel borított erdőbirtokai ezen tervezetből r legnagyobb részükben kihagyandók lennének. Ámde a tölgy- és a többi lomberdőknél is első sorban figyelembe lesz veendő, hogy vájjon nem alkalmasak-e azok állandó mezőgazdasági művelésre, és ezen esetben a földéhes nép igényeinek kielégítésére, (Helyeslés jobbfélöl.) valamint másodsorban az, hogy a kincstárnak márczius 12-én, szerdán. 205 visszamaradó erdőbirtokok okszerű kezelhetése és kihasználása nem fog-e sokkal nagyobb kárt szenvedni, mint a mennyi haszon érhető el a hitbizományi birtok részére való átengedésével? (Ugy van ! Ugy van! a jobboldalon.) Egy szóval, gondos, kiható, az összes viszonyokra kiterjedő, és azokat mérlegelő felvételekre és adatgyűjtésekre és ezek alapján összeállított, az ország összes közgazdasági érdekeivel egyező tervezetre van szükség, hogy maga ez az eszme, ez a terv is az áthelyezés és átültetés folytán a kivánt czélt elérje és a közérdek és az ország hátrányára ne váljék. (Helyeslés jobbfélöl.) Végre még csak egy kérdést és megoldandó feladatot kívánok inkább csak jelzőleg, semmint tárgyalólag érinteni, és ez a telepités kérdése. (Halljuk! Halljuk') T. ház! A telepités nagy egészében, természetesen mindig közgazdasági és állami érdek szempontjából mérlegelve a kérdést, három főszempontból indokolt, és pedig először gyér lakosságú vidék benépesítése és ezzel szoros összefüggésben tűlnépes vidékek lakosságának apasztása, másodszor: parlagon heverő vagy nem kellően művelt földrészleteknek müvelés és belterjesebb gazdálkodás alá vonása, (Helyeslés a jobboldalon.) harmadszor nemzetiségi vidékeken, tehát nemzeti érdekből az uralkodó nemzetnek, vagyis nálunk a magyar fajnak megerősítése szempontjából. (Helyeslés a jobboldalon.) Természetes, hogy ennek a három főszempontnak vannak ismét kapcsolatos mellékszempontjai; de ezek már messzebbmenő részletek, a melyekkel a t. ház türelmét igénybe venni nem kívánom. (Halljuk! Halljuk!) Mind a három főszempont, mely a telejiités alapját képezheti, a végrehajtásnál külön és szorgos elbírálást igényel, mert, a mint az egyik vagy másik főszempont szerint más az elérendő czél, ugy mások az annak eléréséhez vezető eszközök is. (Helyeslés a jobboldalon.) De mindhárom esetben az egyöntetű alapot feltétlenül az kell, hogy képezze, hogy a telepitett egyénnek vagy családnak nemcsak megélhetése, de jövője és munkásságának, szorgalmának megfelelő anyagi gyarapodhatása is eleve biztosittassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Hogy az ország mely részeiben, melyik főszempont szerint, mily terjedelemben eszközöltessék a telepités: azt hiszem, nincsen ma ember széles e hazában, a ki nyugodt lelkiismerettel erre a kérdésre igaz és helyes választ adhatna. Mint a hogy lehetetlen a ma rendelkezésünkre álló adatokból, tanulmányokból és az eddigi | tapasztalatokból megállapítani azt, hogy a telej pités milyen eszközökkel, milyen rendszerrel, milyen módon és milyen biztosítékokkal hajtasj sék végre, hogy a czél is biztosan elérve legyen. (Halljuk! Halljuk!) Hiszen ha csak az erdélyi részeket tekintem, a mely kicsiny országrészt majdnem minden izében behatóan ismerem, már annyi eltéréssel, annyi ellentéttel, annyi ellenkező I érdekkel találkozom, hogy az egyöntetű, egyirányú, egységes elvű telepítést rosszabbnak kell,