Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-70

70. országos ülés 1902 márczius 11-én, kedden. 187 először illesztetnek be a költségvetésbe és, mint hasznos befektetés, csak örömmel üdvözölhetők. (Helyeslés a jobboldalon.) Még egy gyakorlati momentum van, a mely e czim rovatai közt található, az erdélyi részek felső-tömösi belépőállomásának a határra való kihelyezése, a mely közgazdasági szempontból annyiban bir fontossággal, hogy a keletre irányuló nyersterményeink, tej, vaj stb. kivitelénél és más kiviteli czikkeinkuél a határállomáson konstatáltatnak azok a kellékek vagy esetleg hiányok, a melyek a külföldi forgalomban figyelembe veendők és ezáltal a helytelenül csomagolt vagy irányított áruk kellő időben visszajutnak a nélkül, hogy ezáltal a kiküldőkre anyagi kár és időveszteség hárulna. (Helyeslés a jobboldalon.) Gondoskodásunknak főfontosságu tárgyát kell, hogy képezzék mindenkor gazdasági életünk fejlesztésére hivatott intézményeink, mert csakis egy gondosan nevelt, a múlt tapasztalatain kioktatott és helyes, modern gazdálkodással fogékonnyá tett gazdaközönség lesz hivatva és lesz képes megállani a versenyben azt a helyet, melyet a nagy világpiaczon ki kell, hogy küzdjünk. (Elélik helyeslés) Egyaránt fontos, hogy a nagy gazdaságok vezetésére hivatott főtisztek és kicsi, saját gazdaságában dolgozó gazdaközönségünk ismeretei gondos kiképzés mellett neveltessenek ós erősbittessenek. A gazdasági ismeretek terjesztésére szolgáló összes intézményeinken ez a gondolat vonul át és a földmivelésügyi kormánynak gondoskodásáról tesznek tanúságot azok az intézkedések, a melyek, kezdve a legfelsőbb akadémiai oktatástól, keresztül a földmivelési és ismétlő iskolákon a legkülönbözőbb tanfolyamokig, egészen a házi iparoktatásig átvonulnak. Kiváló gondosságot kell, hogy fordítson a földmivelésügyi kormány a nép legalsó, legszélesebb rétegeinek minél magasabb, minél gyakoribb kiképzésére. (Általános, élénk helyeslés.) És a földmivelésügyi kormány ezt a czélt nem téveszti el szem elől. Mutatja a költségvetési tételek nagysága és az a többlet, a melylyel az 1902. évi költségvetésben a rendes kiadások rovata alatt találkozunk, a hol 96.000 korona uj többlettétel illesztetett be uj földmives-iskolák felállítására és vij gazdasági tanintézeti konviktusok létesítésére. Hogy a fölmivelésügyi kormánynak helyes és czéltudatos intézkedéseit mennyire megérti ma már a mi gazdaközönségünk is, ennek nem lehet jobb tanúbizonysága, mint azok a statisztikai adatok, a melyeket az 1900-ik évi statisztikai évkönyvben találunk és a melyek szerint például a gazdasági vándortanítók előadásain azon évben 49.000 hallgató és tanuló gazda vett részt, a föld mívesiskolák által rendezett előadásokon pedig 5000 egyén ismerte meg azokat a gazdasági elméleti és gyakorlati dolgokat, a melyek a jövő fejlődésére és haladására döntő befolyást kell, hogy gyakoroljanak. Mint elévülhetetlen és eléggé meg nem becsülhető érdemét a földmivelésügyi miniszternek röviden jelzem e helyen azt a tevékenységet, melyet a földmivelésügyi kormány _ a magyar gazdasági irodalom terén kifejt, (Élénk helyeslés.) mely irodalmat, mondhatni, a földmivelésügyi miniszter tette népszerűvé, a mely irodalmat úgyszólván ő teremtette meg. (Altalános, élénk helyeslés és éljenzés.) Leggondosabb és legkörültekintőbb figyelme és szorgos gondoskodása tette lehetővé azt, hogy nemcsak a kis és csekély műveltségű embereknek, hanem a legmagasabb műveltségű embereknek is kezeihez juthatnak magyar nyelven a megfelelő gazdasági ismeretek terjesztésére és megismerésére szolgáló azok a könyvek, a melyeket eddig nélkülöztünk és a melyek eléggé meg nem becsülhető kiegészítését képezik a magyar gazdasági irodalomnak.(Altalános, élénklielyeslés és éljenzés.) Kötelességem megjegyezni e helyen — mert hiszen olyan sokszor találkozunk azzal az ellenvetéssel, hogy a magyar gazdaközönségben nincs meg a kellő szorgalom és fogékonyság a tanulásra, hogy még mindig azon általánosan uralkodó nézet szerint ítéljük meg gazdaközönsógünket, hogy kizárólag csak apáiktól nyert tapasztalatok alapján akarnak gazdálkodni, és hogy a modern intézmények iránt nem akarnak fogékonyakká lenni. Ezzel a váddal szemben csak egy számszerű adatot akarok a képviselőház elé terjeszteni és röviden jelezni kívánom, hogy hét felső kiképzést nyújtó állami intézetünkben, a huszonegy-földmives-iskolában,a tizenöt vinczellérképezdében és egyéb kertészeti, pinczemesteri s erdő-iskoláinkban az 1900-dik évben már összesen 20nl hallgató jelentkezett. »Állattenyésztés; havasi és tejgazdaság® czime alatt vétetnek fel a költségvetésbe mindazon összegek, a melyeket a földmivelésügyi kormány a lótenyésztés kivételével Magyarország állattenyésztésének emelésére, tehát a szarvasmarha-, sertés-, juh- és baromfitenyésztésre fordít. E czimnél az 1902. évi költségvetésben alig látunk változást. Az eddig a havasi gazdaság és a tejgazdaság emelésére felvett, a múlt évben jelentékenyen nagyobbított összegek ez évre is hasonló nagyságban vétetnek fel és ezáltal mód nyujtatik arra, hogy a múltban megkezdett és helyeseknek bizonyult intézkedések, továbbra is, az 1902-dik év folyamán is hasonló gondozásban részesüljenek. E mellett egy nevezetes uj rovat vétetett fel, a mely összegében nem nagy ugyan, de jelentőségében és kihatásaiban s talán a jövőre való tekintetből nagy értékkel bir és ez a Székelyföld földmivelő népének gazdasági fölsegélyezése czóljaira szánt :í8.000 korona. Az a 2,626.748 korona, t. ház, a mely e czim kiadásaira fel van véve, legnevezetesebb gazdasági érdekeinket érinti. Hiszen, ha figyelembe veszszük a statisztikai adatokat és azt, hogy a mai szomorú magtermelés mellett mennyi értékkel bir minden krajezár, a melyet a magyar gazdakö24+