Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-70

176 70. országos ülés 1902 márczius 11-én, kedden. ugyanis a hazánk területén működő biztosítótársaságoknak évenkint 24 millió korona, melynek 2%-a = fél millió kor. A mint ez megvan, egy hét alatt a tüzrendészeti kérdés országosan rendezhető, csak az V-ik ügyosztályból a törvényelőkészitő-osztályba kell áttenni az ügydarabot, játszva megkészül az egész. Ezt az összeget pedig nagyon könnyen átengedhetik a biztosi tó-társaságok, ha elnökeiknek és igazgatóiknak miniszteri fizetésnél magasabb díjazást nem adnak . . . Sebess Dénes: Ezt Podmaniczky nem szeretné! (Zaj.) Óváry Ferencz: .. . s ha egyes vezérfőügynökök 28—30.000 frtnyi évi jövedelmét egy kissé megcsappantják, még a részvényesek között való kiosztásra is több marad. Aktaszerüleg tudom bizonyítani, hogy egy siófoki főügynöknek 28.000 frt évi bevételénél több jövedelme volt a biztosításokból. Nézzünk csak körül egy kissé, a külföldi törvényhozások miként jártak el a biztosító-társaságoknak a tűzvédelmi czélokra való megadóztatása körül? Németország 13 kisebb fejedelemségében külön törvény alapján, Badenban szerződés alapján az összes tűzkár-biztosítással foglalkozó nyilvános és magánintézetek 5°/o-os tűzoltási járulékok fizetésére vannak kötelezve. Württembergben a nyilvános tüzbiztositóintézet a tüzkárjárulékok 3°/

0-ának, a magán tüzkárbiztoeitó vállalatok a bruttó díjbevétel l°/o-ának fizetésére vannak kötelezve, s királyi rendelettel ezen járulékok kétszeresére felemelhetők. Bajorországban a belügyminisztérium fel van jogosítva a tüzkárbiztositási illetékek 5%-a erejéig járulékok fizetésére kötelezni a biztosító intézeteket. Hesszeni nagyherczegségben, Braunschweigban, Berlinben és Breslauban a nyilvános tüzkárbiztositó intézetek tűzoltási járulékot fizetnek, maga Berlin 1900. évben egy millió márkán felül fizetett ilyen járulékot. A szász királyságban 1-től egész 8°/

0-ig fizetnek a tűzoltói intézmény fejlettsége arányában a bruttó tüzkárdij-bevétel után járulékot a tüzkárbiztositó intézetek. Svájczban 1885 óta törvény hatalmazza fel a kantonokat, hogy tüzrendészeti és tűzoltási kiadásuk részleges fedezésére a biztosító-vállalatoktól mérsékelt járulékokat szedhessenek. Az ausztriai örökös tartományokban, Galicziát kivéve, országos törvények alapján kötelesek a biztosító - társaságok tűzoltási járulék fizetésére. Ezen járulék Ausztria, Tirol és Vorarlbergben a bruttó dijak 1%-a. de jogában áll ezen járulékot a tartománygyüléseknek kétszeresére felemelni. Prágában a városi biztosító - intézet majdnem 100,000 írttal járul a tűzoltói költségekhez. íme, tehát nem uj és épen nem hallatlan kívánság a biztosító-társaságoknak tűzoltói czélokra való megadóztatása. A biztosító-társaságokról egy kész törvényjavaslat fekszik az igazságügyminiszteriumban. Ennek benyújtásától — annak idején — már csak napok választottak el bennünket; 49 törvényhatóság irt fel a t. képviselőházhoz, hogy a biztosító-társaságok tűzoltási czélokra megadóztathassanak. Midőn ezen kérvények tárgyaltattak, 1900. évi november 13-án itt a képviselőházban, bátor voltam azon ideát felvetni, hogy a biztosítási törvényjavaslatba ez a 2°/

0-os megadóztatás is felvétessék. S mi lett az eredmény? Az, hogy a kész törvényjavaslat lekerült ismét a napirendrő3

v s 16 hónap óta várja ismét a feltámasztását. En tudom, hogy hatalmas intézetek ezek a biztosító-társaságok. Azt is tudom, hogy főleg alapításukkor hazafias, nemes czélokat szolgáltak, s tulajdonképen az egész intézet, a »Hazai« biztositó-társaság pl., egy hazafias felbuzdulás eredménye volt. Azok a nagy idők azonban elmultak, t. képviselőház. A legelső magyar biztositó-társaság, a »Hazai«, épen olyan üzlet, mint az utána keletkezettek, és szégyenére legyen mondva, épen ugy belement a kartelbe, mint a többi. — Már pedig egy olyan tekintélyes intézet, mint az Első hazai biztosító társaság, azzal, hogy kartelre lépett, hazafias nimbuszát elvesztette, egyszerűen lucrativ pénzintézetté vált. Minthogy pedig a politikai láthatár kitisztulásával egyidejűleg a fi náncziális láthatárnak is megtisztulnia kell, lehetetlen, hogy a magyar állam külföldi avagy belföldi biztosító-társaságok elől megretiráljon és jogos követeléséről lemondjon. Meg keli tehát adóztatni az országos tüzrendészeti alap javára a tüzkárbiztositó-intézeteket, s egy csapással, mely senkit sem sújt, sőt inkább felemel, mert hiszen a legtöbb hasznot a tűzoltóságok rendezéséből épen a biztosító-társaságok fogják húzni, rendezve lesz az egész tüzrendészeti kérdés. Hazafias kötelességet véltem teljesíteni, midőn mindezeket, bár kissé talán hosszadalmasan is, itt a t. képviselőház színe előtt feltártam. (Helyeslés és éljenzés johbfelöl.) A nemzeti közvagyont emésztő tűzkárok ellen való védekezés: közgazdasági, szocziális és nemzeti politika. Ki ezt elősegíti, józan, okos, szocziális nemzeti politikát követ. E kérdésben leomlanak a pártkeretek, mindnyájan mint jó hazafiak egyesüljünk és közös erővel követeljük a t. belügyi kormánynak a cselekvés terére való lépését, a multak mulasztásainak gyors helyrepótlását. (Igaz! Ugy van /) Nagy örömömre szolgál, hogy az e tárgyban megszövegezett és ötvenhét t. képviselőtársam által alá is irt határozati javaslatot benyújtanom nem kell. mert a t. belügyminiszter ur belátta e kérdés rendkívüli fontosságát és gyors megoldásának szükségességét s a jegelső nagy lépést meg is tette már rendezésére a jövő közigazgatását vezető nemzedék kiképzésével. Ugyanis