Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-64
m. országos ütés 1902 fenn nem tartható, anyagi eszközei kimerültek, bútorzata, felszerelése, épületei annyira romlottak, rozogák és elhanyagoltak, hogy a közápolás igényeinek egyáltalában eleget tenni nem képes. Minthogy pedig közegészségügyi szempontból felette kívánatos és fontos, hogy ez a nagyjelentőségű kórház az élet követelményeinek megfelelő állapotban fentartassék és fejlesztessék, annak az állami kezelésbe való átvétele szükségessé vált. (Helyeslés a jobboldalon.) A közegészségügyi kiadások egyéb tételeinélmutatkozó többszükségletek részint a pozsonyi állami kórháznál és az állami elmegyógyintézeteknél szükséges beruházásokra, felszerelésekre, épületek és lakosztályok átalakítására vezethetők vissza, részint a pozsonyi állami kórház, valamint az egri irgalmas- rend és az ottani alapitványi női kórház tébolydai osztályainak kibővítése folytán várható nagyobb betegforgalomnak a folyományai. A pozsonyi kórháznál meg kell még említenem, hogy a pénzügyi bizottság a miniszterelnök ur indítványára az igazgató és az orvosi személyzet járandóságait 7100 koronával felemelendőnek találta, mert ez a kórház az ország egyik legnagyobb közegészségügyi intézete, minélfogva méltányos és indokolt, hogy az ottani orvosi személyzet a nagy és felelőségteljes munkának megfelelő javadalmazásban részesittessék. (Helyeslés a jobboldalon.) A csendőrség és székesfővárosi államrendőrség szükséglete emelkedik 82.000 koronával. Ezt a többletet főként a legénység és az őrszemélyzet pótdijainak, valamint az utazási és szállítási költségek emelkedése és a hivatalos helyiségek után fizetendő bérösszegek teszik. A közbiztonsági kiadások emelkednek 200.000 koronával. A bűnvádi perrendtartás értelmében a bűnügyi nyomozások költségeit a rendőri hatóságok tartoznak előlegezni. E czimen eddig az igazságügyi tárczában volt megfelelő összeg előirányozva. Minthogy azonban a dolog természeténél fogva erről a szükségletről a belügyi tárczának kell gondoskodnia, az igazságügyi tárczából százezer korona átadatott a belügyi tárczának. Ez tehát szintén nem uj kiadás és igy a költségvetés mérlege javára levonásba veendő. Minthogy azonban ezen százezer korona a felmerülő szükségletekre elégségesnek nem mutatkozik, ezenfelül még ujabb százezer koronát kellett előirányozni. A közérdek szempontjából igen czélszerü újításnak tekintendő a pénzügyi bizottság jelentéséhez képest az a 22.000 korona kiadás, a mely a folyó országgyűlés kezdete óta megjelenő » Országgyűlési Ertesitő« költségeinek fedezésére szolgál. Ennek az »Értesítőnek«, a mely a » Budapesti Közlöny« mellékletét képezi, és a melynek a t. képviselő urak is birtokába jutnak, czélja az, hogy az országgyűlésen elmondott minden beszéd, pártszempontoktól menten, szószerint közölve, teljes és hiteles szövegben jusson a nagymárczius 'i-én, kedden. 5 közönség tudomására, hogy ezáltal egy egészséges, és meg nem hamisított közvélemény alakulása eló'mozdittassék. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) A pénzügyi bizottság a miniszterelnök urnak ezt az újítását, a mely különben már a múlt országgyűlésen is szóba hozatott, a legmelegebben üdvözölte és magáévá tette annál is inkább, mert a költségek tekintetében sem forognak fenn pénzügyi nehézségek, miután a miniszterelnök urnak sikerült a »Budapesti Közlöny* jövedelmét az időközben kötött szerződés értelmében az eddig előirányozva volt 153.000 k. helyett 276.200 koronában, vagyis 123.000 koronával nagyobb összegben biztosítani. Endrey Gyula: Nyilvános versenyt tartottak ! Azért sürgettük! Jakabffy Imre előadó: Á belügyi költségvetés egyéb czimeinél mutatkozó kiadások részint nem változtak ; részint megtakarítások, vagy csekélyebb emelkedések mutatkoznak, a melyeknek szüksége a költségvetés indokolásában részletesen ki lévén fejtve, annak ismétlésébe nem bocsátkozom. Ezekben kívántam a belügyminisztérium 1902. évi költségvetését és a- j)énzügyi bizottság jelentését általánosságban ismertetni, és ezek alapján, tekintettel arra, hogy a költségvetés minden egyes tétele valódi szükségletek kielégítésére szolgál, kérem a t. házat, méltóztassék a költségvetést ugy általánosságban, valamint részleteiben is a pénzügyi bizottság által tett módosításokkal elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Kubik Béla jegyző: Babó Mihály! Babó Mihály: T. ház! Midőn a függetlenségi és 48-as párt nevében és megbízásából felszólalni szerencsém van, mindenekelőtt kötelességemnek tartom egy kijelentést tenni, (Halljuk ! Halljuk!) és ez az, hogy Magyarországon ez idő szerint a belügyminiszteri költségvetésnek súlyt és jelentőséget az ad, hogy a belügyminiszter ur egyszersmind a kormány elnöke. Mert az a felfogás, az az irányzat, az az eszme, a melyet a miniszterelnök ur magáénak vall, mindenesetre megvalósíttatni szándékoltatik a belügyi kormányzat terén is. Hogy azonban az az irány és eszme, melyet az igen t. miniszterelnök ur képvisel Magyarország belügyi kormányzatának a terén, jogosult és kivánatos-e, arra, azt gondolom, elegendő lesz egyetlenegy példára hivatkoznom, a melynek alapján minden elfogulatlan ítélkező teljes lelki megnyugvással elmondhatja, hogy a belügyminiszter ur által kójuviselt irányzat a magyar nemzet kívánságainak, óhajtásainak és aspiráczióinak nem felel meg. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Az igen t. miniszterelnök ur ugyanis minden egyes kínálkozó alkalommal fel szokta említeni, hogy ő súlyt helyez arra, miszerint a magyar nemzeti jelleg minden körülmények között, különösen akkor is, mikor az udvar Magyarországon tartózkodik, minél nagyobb mértékben kifejezésre jusson és
