Képviselőházi napló, 1901. III. kötet • 1902. február 17–márczius 3.

Ülésnapok - 1901-56

február 22-én, szombaton. 79 56. országos ülés 1902 j iskolák tanítóinak Bujanovics Gyula képviselő által beadott kérvényeit a tanítói fizetés méltányos rendezése iránt; végre az Ápatin-kerületi r. k. tanítóegyesületnek Fernbach Péter képviselő' által beadott kérvényét az országos tanítói nyugdíjtörvény méltányos rendezése iránt, Mindezen feliratok és kérvények tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Következik az indítvány- és interpelláczióskönyvek felolvasása. Nyegre László jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az indítvány- és ínterpellácziós- könyvekben,ujabb bejegyzés nincs. Elnök: Az interpellácziós-könyvbe egy interpellláczió lévén még bejegyezve, a mely a múlt ülésről a mai ülésre utaltatott, a t. ház beleegyezésével az interpelláczió az ülés végén a szokott időben fog előterjesztetni. (Helyeslés.) Következik az 1902. évi állami költségvetés általános tárgyalásának (írom. 68) folytatása. Mielőtt azonban erre áttérnénk, jelentem a t, háznak, hogy Lurtz Károly képviselő személyes kérdésben szót kér. (Halljuk ! Halljuk !) Lurtz Károly: T. ház! A szerdai ülés alkalmával Rákosi Viktor kéjpviselő ur beszédet mondott, melynek folyamában ugy a szászokat, valamint a szász kéj>viselőket és ezek közül különösen Korodi Lajos képviselőtársamat és engem súlyos vádakkal illetett. Hogy azonban már beszéde közben akkor, mikor az »Országgyűlési Értesítő« szerint a szélsőbaloldalról az engem illető vádak alkalmával azon felhívás intéztetett hozzám, hogy álljak fel, hogy mondom már akkor fel nem állottam és nem válaszoltam az ellenem emelt vádakra, ez annak a körülménynek tulaj donitható, hogy akkor betegen feküdtem Nagyszebenben, a honnan é tüstént feljöttem Budapestre, mihelyt olvastam a lapokban az ellenem emelt vádakat. (Halljuk! Halljuk !) Ezen első ülésen megragadom az alkalmat, t. ház, arra, hogy személyes kérdésben és annak szűk keretében válaszoljak azon vádakra, a melyek ellenem emeltettek. T. ház! Mielőtt megtámadott politikai személyiségem védelmezését elvállalnám, legyen szabad kinyilatkoztatnom, miszerint teszem ezt (Halljuk! Halljuk!) nemcsak saját személyiségem érdekében, hanem teszem ezt egyszersmind az én szeretett szász népem érdekében . . . (Zajos ellenmondások a baloldalon.) Komjáthy Béla: Hol van a szász nép? (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Az nem letetik!) Lurtz Károly: Szász nép és nem nemzet, . . . melynek politikai helyzete, meggyőződése, hagyományos érzése és alkalomadtán nyilvánult politikai akarata (Egy hang a szélsőbal-oldalon: Magyarellenes!) még csak látszatát sem tűri annak, mintha országgyűlési képviselője által olyféle politikát űzne az országgyűlésen, a mely egyenesen a magyar állam egysége, a magyarság ellen vagy pedig a magyar állam alkotmánya és törvényei ellen volna irányítva. (Helyeslés a szászok padjain.) Mert, t. képviselőhá.z, e nép politikai és társadalmi tényezői által nem egyszer, hanem már sokszor kinyilvánította azon komoly akaratát, hogy — mint ebben az esetben is — ha sértve, illetve sújtva érzi magát létjogi kérdéseiben, ezeknek megvédelmezésére sohsem megy túl a törvény korlátain ós az a szent meggyőződésünk, hogy jólétünknek, haladásunknak feltételeit ne keressük máshol, mint hazánkban; azon hazában, t. ház, a melyben 800 éve éltünk, küzdöttünk, szenvedtünk és örültünk és a melyhez elpusztíthatatlan vaskapocscsal vagyunk fűzve. (Helyeslések.) Barta Ödön: A kiknek két hazát adott az isten! Lurtz Károly: Rákosi Viktor t. képviselőtársam beszéde folyamán a »rendelkezésro álló adatok« alapján a szász országgyűlési képviselők ellen azt az általános vádat emelte volt, hogy ők ebben a t, házban másként beszélnek, mint odahaza. Komjáthy Béla: Jgy van! Lurtz Károly: És mihelyt ezen vádat kiejtette, rögtön ki is vette az ezzel vádolt képviselők közül Melczer Vilmos t. barátomat. Különösen azonban Korodi Lajos t. barátommal szemben, velem szemben és a többi szász képviselőkkel szemben emelte ezen vádját. T. ház! Rákosi Viktor t. képviselő nr ezen vádat általánosságban emelte volt a szász képviselők ellen, holott a folyó cziklusban eddig még csak Lindner Gusztáv, Melczer Vilmos és Schmidt Károly t. barátaim beszéltek. Én azt hiszem, t. ház, hogy a ki visszaemlékezik arra a beszédre, a melyet Lindner Gusztáv t. barátom tartott volt e házban és visszaemlékezik azon nagy zajra, a mely beszédére támadt, nem hiszem, hogy állithatná róla, hogy ő e házban máskép beszélt, mint beszélt volna odahaza. (Egy hang balfelöl: De előbb másként beszéltek! . . .) Én csak erről a cziklusról szólhatok, mert csak e cziklusban lettem országgyűlési képviselővé megválasztva. A mi Schmidt Károly t. barátomat illeti, ki szintén felszólalt e házban, erre vonatkozólag bátor vagyok megjegyezni, hogy t. barátom beszédében interpellálta a t. miniszterelnök urat a burok érdekében és azt hiszem, senki sincs e házban, a ki feltehetné róla, hogy a mikor ő e házban a hősies búrok érdekében felszólalt, ugyanakkor odahaza a szász földmivelőket arra buzdítja, hogy adják el lovaikat az angoloknak. Barta Ödön: Mutassa meg irodalmi működését az az ur. (Ugy van! Ugy van! a széhöbaloldalon.) Lurtz Károly: A mi pedig ellenem"'és Korodi Lajos t. barátom ellen emelt azon vádat illeti, hogy mi e házban máskép beszélünk, mint odahaza, erre vonatkozólag vagyok bátor megjegyezni, hogy a mikor e vád ellenünk emelte-